Tolnai Új Világlexikona 1. Pótkötet A-H (Budapest)
A - Amerikai művészet - Amerikai őskultúra
33 Amerikai művészet — Amerikai őskultúra kodó osztályok sivár életével az elnyomottak és csavargók érzésteljes emberi világát állítja szembe. Az irónia, szatíra és a humor képviselői: James Cabell (Jürgen, a prüdériát kipellengérező Éva stb.), továbbá Leacock és Mencken. Ismertebb regényírók még Thornton Wilder és Joseph Hergesheimer (szül. 1880.), továbbá Willa Cather és Edna Ferber írónők. Népszerűek Ernest Hemingway regényei is. Az újirányú próza nevezetes képviselője Dos Passos, aki a Nagyváros és A 42. szélességi fok c. montázsszerűen megírt műveiben New-Yorknak és..Amerikának dinamikus képét adja. — Az amerikai dráma legnevezetesebb ■képviselője E. G. O’Neill (szül. 1888.), akinek új törekvésű és szociális problémákat is felszínre vető drámái közül néhány nálunk is színrekerült (A szőrös majom, Különös közjáték). Jones császár c. híres darabját 1933. operafeldolgozásban is bemutatták New Yorkban. Igen értékesek az amerikai indiánköltészet termékei, melyek az újabb gyűjtések által váltak ismertté; többnyire naiv tisztaságú dalok, a különböző törzsek vallásos, szerelmi, gyászénekei stb. Bizonyos fokig megőrizte primitívségét az amerikai ,néger költészet is, noha számos figyelemreméltó termékében mutat vonatkozást a mai civilizációval és társadalmi fejlődéssel. Amerikai művészet. Az amerikai kontinens művészete három rétegből áll : 1. Amerika primitív ősnépeinek, az indiánoknak, az alaszkai és grönlandi eszkimóknak primitív művészete. 2. Amerika őskultúrnépeinek és pedig a középamerikai töltéseknek, aztékeknek, mayáknak, a kolumbiai csibcsáknak, a perui chimuknak és inkáknak művészete. 3. Az Amerikába települt fehér ember művészete. Ez az utóbbi amerikai művészet Amerika gyarmatosítása után is még évszázadokon keresztül importált művészet maradt. A közép-és Ó-amerikai városokban a spanyolországi bárok építészet és képzőművészet honosodott meg, É-Amerika államaiban, azokban, amelyekben később államszövetségben egyesültek és a továbbra is angol gyarmatok között maradó Kanadában pedig az angol késő reneszánsz és bárok művészet, anélkül, hogy mindez a művészi produkció számottevő helyi, tehát amerikaias jelleget kapott volna. Ez a megállapítás úgyszólván egészen a mai napig érvényes: az amerikai fehér ember művészete csak egy ága az európai művészetnek, anélkül, hogy az anyaország művészetének színvonalát elérte volna. Alig élt és működött még eddig Amerikában festő, szobrász, iparművész, aki túl tudott volna haladni akárcsak egy közepes európai művész színvonalán. Az amerikai civilizációnak és technikai kultúrának a mai napig eltelt utolsó száz esztendejében történt rohamos fejlődése azonban mégis produkált olyan alkotásokat, amelyek a modern esztétika szempontjából nézve igen sokra értékelhetők. Az amerikai építészet pl. minden eredetiség nélkül utánozta az európai építészet stílusait, amikor azonban nagyszabású technikai épületeket terveznek és szerkesztenek az amerikai mérnökök, akkor gyakran teremtenek művészileg is magasra értékelhető dolgokat. A hatalmas méretű és merészen ívelt óriási hidak pl. vegyes gyárépületek, dokképületek, gabonaszilók és más hasonlók a mai technikai építészet remekművei közé tartoznak. Magasépületeik, sokatemlegetett felhőkarcolóik kezdetben külső formájukban nem voltak egyebek, mint az európai reneszánsz v. barokstílusú bérkaszárnyák felnagyításai, a háború után kialakuló felhőkarcolóépítészet ellenben önálló új stílust fejlesztett ki, amelyet nagyvonalú egyszerűség, az anyagszerűségnek és a konstrukciónak művészi kihangsúlyozása jellemez. Legszebb és egyben legmonumentálisabb példája ennek az Empire State Building. Az új amerikai festő- és szobrászgeneráció, még mindig szorosan hozzákapcsolódva az európai művészet iskoláihoz, nagy készséggel igyekszik megteremteni az önálló amerikai művészetet, amelynek előadói között legkiválóbbak voltak Whistler, Sargent és Shannon. A későbbiek közül nevezetesebbek Charles E. Barchfield (szül. 1893.), Samuel Hilpert (szül. 1884.), Bernard Karfiol (szül. 1886.), Charles Sheeler a festők közül, Paul Manship és Joe Davidson a szobrászok közül. A képzőművészet újabb, kubizmushoz és expresszionizmushoz közelálló irányait Edward Hopper, Peter Blume és Preston Dickinson képviselik. Igen erősen fejlődik a mai amerikai művészetben a grafika is. Különösen plakátművészeik és karrikaturistáik kiválóak. Ez utóbbiak közül legnevezetesebbek az amerikai spanyol származású Covarrubias és William Cotton. A művészi fotográfiában is az elsők között találunk néhány amerikai fotográfust. Legkiválóbbak közöttük Steichen, akit a világ legjobb portréfotográfusai között szoktak emlegetni. Amerikai őskultúra. Amerika földjén az európai hódítók és gyarmatosítók megjelenése idejében nemcsak azok a kezdetleges műveltségi színvonalon álló indián törzsek éltek, amelyeknek utódai még ma is Amerika lakói közé tartoznak, hanem éltek ott magasabb műveltségű népek is. Ezeknek kultúráját nevezzük amerikai őskultúrának. Ez az ősi műveltség, amely megnyilatkozásaiban olyan érdekesen különbözik a világ minden más népének műveltségétől, különösen Közép-Amerikában és D-Amerikában fejlődött ki. Közép- Amerikában, a mai Mexikó, Yucatán-félsziget és Guatemala területén a toltekek, az aztékok voltak megteremtői ennek az őskultúrának, délebbre a Panama-vidék őslakói, D-Amerika É-i részében Columbiában a csibcsa törzs, D-Amerika partvidékén, Peruban és Equadorban pedig a csimuk és az inkák. A hódító spanyolok ezeket az ősi kultúrákat borzalmas kegyet- Amerikai indián művészei. Totemoszlop faragott figurákkal (Brit- Columbia) Tolnai Világlexikona I. pótkötet