Tolnai Új Világlexikona 1. Pótkötet A-H (Budapest)
B - Benedek Elek - Benedek János - Benedek László - Benedek Marcell - Benedict Henrik - Benelli, Sem - Benes, Eduard - Bengália - Beniczky Ödön - Benn, Gottfried - Bennett, Enoch Arnold - Benoit, Pierre - Benz, Karl - Benzin
Benzin hajtott hidrogén-kompresszorok óránként 3000 köbm., 200 atm. nyomású hidrogént sajtolnak a kemencékbe. A keletkezett B. desztillálás és finomítás után már kereskedelembe bocsátható. Nagyjából hasonló eljárással hidrálják a nyersolajat az amerikai Standard Oil-társaság Bayway-ban (New Jersey) lévő telepén. A hidrálás nagy előnye egyrészt a nyersolaj fokozott kihasználása, másrészt pedig az, hogy a katalizátorok és a reakciótényezők (hőfok, nyomás stb.) megfelelő megválasztásával a termékminőséget igen pontosan előre megállapíthatjuk. Katalitikus hidrálással a nyersolaj 90%-a alakítható át B.-né. A három művelet (desztillálás, crackolás, hidrálás) gazdasági jelentőségének szembeállítására elegendők a következő adatok : egy hordó B. nyerésére 5—10 hordó nyersolajat kell desztillálni, crackolni csak kb. 2 hordót, míg a katalitikus hidrálás révén mindössze egy hordó is elegendő. Említést érdemelnek ezzel kapcsolatban Varga professzor kutatásai, aki magyar szempontokból tette vizsgálat tárgyává a B.-nek szénhidrálással való előállítását. Ezek szerint a jelenlegi hidrálási módszerek mellett hazai szén feldolgozása gazdaságtalan, ezzel szemben hazai kátrányokból és kátrányolajokból wolfram- és molybdén-katalizátorok jelenlétében történő hidrálással igen előnyösen termelhető. Paraffinban gazdag gázolajokat hidrálással nagy haszonnal alakíthatunk át értékes B.-né, anélkül, hogy szén és magas forráspontú termékek keletkezzenek. Ez voltaképpen nem más, mint crackolással kombinált hidrálás. A hidrogénezést és ezzel együtt a kéntelenítést (az olajnak ugyanis káros kéntartalma is van) alacsonyabb, a crackolást pedig magasabb hőmérsékleten végzik, külön-külön reakciókemencékben. De a crackolt B.-ek (cracking B.) minőségének javítására is igen alkalmas a hidrálás, mert megszüntethetjük vele gyantásodó sajátságaikat (ang. gum stabilisation) s a B. kopogásmentessége is megnő. Egy 63-5 oktánszámú cracking B. oktánszáma pl. a hidrálás folyamán 63-8, ill. 70-8-ra emelkedik. A siker reményével kísérleteznek a B.-nek, ill. általában folyékony szénhidrogéneknek gázokból (szénoxid, hidrogén) és gázalakú szénhidrogének polimerizációja útján (methán stb.) való szintetikus előállításával is. Egyik ilyen eljárás a Fischer—Tropsch-módszer, mely vízgázból termel B.-t. Ezt a Bergius-féle „közvetlen széncseppfolyósítással” szemben „közvetett széncseppfolyósításnak” nevezhetnők, mert a szén gázalakú égéstermékének (CO) és hidrogénnek (H2) elegyéből indul ki. Az előzőkhöz hasonló nagyipari jelentősége eddigelé nincsen, de valószínűleg a jövőben fontos szerepre tesz szert a szénből folyékony tüzelőszereket gyártó iparban. A B., mint üzemanyag alkalmazási körének példátlan kiszélesedése, a B.-motorok válfajainak nagyarányú megsokasodása, földön, vizen, evegőben, ipartelepeken és a mezőgazdaságban egyaránt, a B. fizikai és kémiai minőségével szemben támasztott követelményeket megszigorította. A különböző fizikai jellemzők közül a gépkocsi- és repülőgépközlekedésben az utóbbi időkben főként a kopogásmentesség került előtérbe. A kopogásmentesség v. kompressziótűrés a tüzelőszernek az a sajátsága, hogy bizonyos maximális fokig összenyomható a motorhengerben anélkül, hogy az eközben bekövetkezett hőmérsékletemelkedés következtében magától meggyulladna. Amint az öngyúlás bekövetkezik, az időnek előtte felrobbanó keverék a dugattyút visszavágja s az eközben keletkező zaj a motor „kopogása”. Minthogy a kompresszióviszony növelésével a motor thermikus hatásfoka javul és az üzemanyagot gazdaságosabban aknázza ki, a kompressziót a motor- és automobilgyárak állandóan fokozzák. Az Egyesült Államokban, pl., ahol eddig a kiskompreszsziójú (1 , 45-en aluli) motorok voltak előtérben, most rohamosan hódítanak a nagykompressziójú gépek. 1926. az U. S. A. autóállományának mintegy 3%-a volt felszerelve 1 , 5-s és nagyobb kompressziójú motorokkal, 1931. azonban már 67%-a. A B. azonban hidrogénben igen gazdag, alifás jellegű vegyület lévén, általában kevéssé kompressziótűrő, tehát könnyen hajlamos kopogásra. A kopogásmentesség a B. használhatóságának fontos kritériuma, amely legújabban a már többször említett oktánszám-biui jut kifejezésre. Ennek értelme a következő : különböző szénhidrogének kompressziótűrésének összehasonlításából kitűnt, hogy az isooktán és heptán, jóllehet rokonvegyületek, ebből a szempontból homlokegyenest ellenkező tulajdonságúak; míg az isooktán nagy mértékben kopogásmentes, a heptán csak igen kisfoki sűrítést bír meg. A két anyag keverékéből készített tüzelőszer kopogásmentessége ennélfogva határozott összefüggésben áll az isooktán százalékos részarányával és az oktánszám az a szám, mely megmondja, hány százalék isooktánt tartalmaz az a keverék, melynek kopogásmentessége a vizsgált B. kopogásmentességével egyenlő. Egy 70 oktánszámú B. pl. oly mértékben komprimálható össze öngyúlás nélkül, mint a 70% isooktánból és 30% heptánból álló szénhidrogénkeverék. A legtöbb, ma használt autó-B. oktánszáma kb. 70—75 körül mozog, a standard amerikai „aethyl gasoline” (jó kom- Nehézolajok hidrálására szolgáló reakciós kemence 95