Tolnai Új Világlexikona 1. Pótkötet A-H (Budapest)

B - Beöthy László - Berchtold, Leopold, gróf - Berde Mária - Beregi Oszkár - Berény Róbert - Berettyóújfalu - Bergen - Bergius, Friedrich - Bergner, Elisabeth - Bergson, Henri - Berillium (beryllium)

96 Beöthy — pressziótűrésű B.) oktánszáma 68—72, de újabban magasabb oktánszámú* üzemanyago­kat is hoznak Amerikában forgalomba. Vegyi anyagok (vaskarbonyl, aromatikus aminek, ólomtetraethyl stb.) hozzákeverésével a B. kompressziótűrése s ezzel oktánszáma emel­hető, nemkülönben toluollal, benzollal és alkohollal való keverés útján, is B.-benzol keverékek, valamint barnaszén B.-ek­ oktán­száma 82—85, B.-benzol szeszkeveréké pedig eléri a 98-at is. A benzol kopogásmentessége már nem fejezhető ki oktánszámban, mert az isooktánnál is nagyobb fokú sűrítést bír ki. A B.-kémia és ipar újabb vívmányai közül említést érdemel még az 1932. forgalomba hozott ,,szilárd“ B., melynek készítése lényegileg ugyanolyan eljáráson alapszik, mint a dissous­­gazé, vagyis B.-nek likacsos anyagba való felszivatásából áll. Beöthy László, író és színigazgató, B. Zsolt és Rákosi Szidi fia. Az utóbbi években a Bel­városi Színházat vezette, majd pedig színi­kritikával foglalkozott. Megh. 1931. Berchtold, Leopold, gróf, az osztrák-magyar monarchia volt külügyminisztere. 1918. Károly király főudvarmesteri tisztségét vállalta, majd Svájcba költözött, jelenleg lóversenyistállót tart és futtat Bécsben, Budapesten, sőt Német­országban is. Berde Mária, író. Újabb művei : Sehere­­zade himnusza (versek); Kína kincse, Télutó, Enyedi történetek (novellák) ; Haláltánc, Föld­indulás (regények). Függőkert, Fehér liszt, Végre egy férfi (színművek). Bacsányiné, Stefan George, Gerhart Hauptmann, Lagerlöf Zelma (tanulmányok). Készülőben V­irr­asszatok c. nagy­regénye. Az Erdélyi Helikon írói csoportosulás szellemi elindítója. Beregi Oszkár, színművész. Az utóbbi évek­ben számos külföldi színpadon és filmen szere­pelt. 1930 óta ismét Budapesten működik. Jelenleg a Belvárosi Színház tagja. Régebben a nemes pátoszt kultiválta, újabb irányával a modern lélekábrázolás mestere. Berény Róbert, festő, újabban kitűnő modern plakátterveivel keltett feltűnést. 1932. nagy­sikerű kiállítást rendezett Budapesten. (Capri szigetéről c. festménye a Szépművészeti Mú­zeumban.) Berettyóújfalu, nagyk., Bihar vm. székhelye, területe 10.062 ha., (1930) 10.899 l. Bergen, norvégiai kikötőváros és városkerü­let, területe 35 km 2., (1930) 98.546 l. *Bergius, Friedrich, német vegyész, szül. 1884. Goldschmiedenben. Iskoláit Breslauban, Lipcsében és Karlsruheban végezte, 1909. a hannoveri technikai főiskolán magántanárrá képesítették. Ugyanott laboratóriumot rende­zett be magának, melyben nagy nyomásoknak kémiai folyamatokra való hatását tanulmá­nyozta, különösen a szénnel kapcsolatban. Már akkor felötlött benne a kő- és barnasze­nek, meg a ne­héz olajok hidrálá­­sának a gondolata, könnyű, folyékony mo­torhajtóanyagok elő­állítására. Felismerte, hogy ezekben az anya­gokban a tulajdonkép­peni energiahordozó a hidrogén ; mennél több hidrogént vesz fel tehát a szén nagy nyomás alatt, annál nagyobb energiatartalmú folyé­kony tüzelőszerré válik. Berillium Ez a helytelenül széncseppfolyósításnak nevezett eljárás alapgondolata. A szénhidrá­­sra vonat­kozó első szabadalmát 1913. nyeri el, majd az esseni Goldschmidt-laboratóriumban, később pedig Mannheim-Rheinauban tovább folytatja kísérleteit. 1924. az I. G. Farben-Industrie, Németország egyik legnagyobb vegyészeti vál­lalata megszerezte B. szabadalmait és olyképpen javította meg, hogy az eljárás gazdaságilag is al­kalmazhatóvá vált. Manapság a tulajdonképpeni szénhidrálásnál fontosabbak a széndesztilláció kátrányszerű maradékainak és a nehézolajok­nak hidrálása, ill. motorhajtóanyagokká alakí­tása. Újabb munkálatai közül legnevezetesebb a fa kémiai értékesítése, a benne lévő emészt­hetetlen cellulozóanyagnak gazdaságos módon, sósavkezeléssel emészthető szénhidrátokká való alakítása. Ezzel az eljárással értéktelen hulladék­fából értékes takarmánycukor nyerhető. Mun­kásságáért C. Bosch-sal együtt elnyerte az 1931. évi kémiai Nobel-díjat. *Bergner, Elisabeth, német színművésznő, szül. 1897. Wienben. Nagy sikereket ért el külön­böző berlini színpadokon. Az igazi népszerűséget azonban férje, Paul Czinner által rendezett művészfilmjei hozták meg számára, melyekben egyéni exteriőrje és ki­fejező játéka száz száza­lékosan érvényesült. Különösen első filmjei nevezetesek, a Nju és A flórenci hegedűs, de igen népszerű lett az Álmodó száj is (1932.). Bergson, Henri, el­nyerte 1928. az 1927. év­re szóló irodalmi Nobel­­díjat. Egészségi állapotá­nak megromlása folytán az egyetemi oktatástól visszavonult s magá­nyában új művet alko­tott : Les deux sources de la morale et de la religion (1932.). Magyarul megjelent tőle az utóbbi időben : Idő és szabadság ; Metafizikai értekezések ; Teremtő fejlődés (valamennyit Dienes Valéria fordította); Berillium (beryllium), az iparban egyre nagyobb jelentőségre jutó könnyű fém. A meg­felelő címszó alatt közöltekhez hozzáfűzzük még, hogy faj­súlya P8, tehát még az alumínium­nál (2-6) is könnyebb, kb. 1300°-on olvad, forráspontja 1900° C. Tiszta állapotban sötét­szürke és csiszolható ; ebben az állapotban puszta rátekintéssel meg sem különböztethető a csiszolt acéltól. Keménysége ötszörte nagyobb az alumíniumnál, de merev, rideg s ezért csak örvényekben használható. Már vagy 135 esz­tendeje ismeretes, de csak legújabban emelke­dett az ipari nyersanyagok sorába. 1798. fedezte fel Vauquelin, 1828. Wähler állítja elő az első, mikroszkopikus nagyságú szín-B.-szemcséket. Nem ritka fém, sőt legfontosabb ásványa a nyersberyll, az egész földön elterjedt kettős aluminium-B.-szilikát, 10—14 % B.-oxid, ill. 3—4 % % B.-tartalommal. Csak azért nem szere­pelt eddig az iparban, mert a szín­ B. előállítása rendkívüli nehézségekkel járt. Csak a legutóbbi évtizedben sikerült azokat fokozatosan leküz­deni és a B. nagyipari gyártását megoldani, ami elsősorban Hugh­ S. Cooper amerikai mér­nök és Stock és Goldschmidt német kutatók érdeme. A B. előállítása, akár az alumíniumé, fémsóinak olvadt állapotban való elektrolizálá­­sával történik. A nyersbervllt kémiai úton B.-oxidfluoriddá alakítják át, majd elektro­lízisnek vetik alá s kb. 1400° C.-on válik ki a Friedrich Bergius Elisabeth Bergner

Next