Tolnai Új Világlexikona 2. Pótkötet H-Zs (Budapest)

K - Kresztinszkij, Nikolaj Nikolajevics - Kretschmer, Ernst - Kreuger, Ivar - Kreuzberg, Harald - Kriesch Laura - Krim - Kriminológia - Kirsnamurti - Kristóf Károly - Kristóffy György - Kristóffy József - Krisztiánia - Krisztics Sándor

Kresztinszkij ♦Krcsztinszkij, Nikolaj Nikolajevics, orosz diplomata, szül. 1883. október 13. Mohilevben. Jogot tanult és ügyvéd volt, 1903. belépett a szociáldemokrata pártba és a szakadás után a bolsevikiekhez csatlakozott. 1914. háborúellenes agitációja miatt kitiltották Pétervárról. Az 1917. októberi forradalom után igazságügyi népbiztos lett, 1919—1921. a kommunista párt vezetőségének főtitkára, aztán pénzügyi népbiztos volt. 1922. berlini követnek nevezték ki. Minthogy a Trockij-féle ellenzéki mozgalom híve volt, 1930. áprilisában visszahívták. ♦Kretschmer, Ernst, pszichiáter, szül. 1888. Wüstenrot bei Heilbronnban. 1926. óta a marburgi egyetemen a pszichiátria tanára és az egyetemi ideggyógyászati klinika igazgatója. Főképpen orvosi lélektannal, pszichoterápiával és testalkattannal foglalkozik. Főbb munkái : Der sensitive Bezeichnungswahn (2. kiadás, 1927.) ; Körperbau und Charakter (9—10. kiadás, 1931.) ; Medizinische Psychologie (4. kiadás, 1930.) ; Über Hysterie (2. kiadás, 1927.) ; Geniale Menschen (1929.). ♦Kreuger, Ivar, svéd nagyiparos, a gyufavilágtröszt megteremtője, szül. 1880. Mérnök és építkezési vállalkozó volt. 1917. gyufagyártó részvénytársaságot alapított, 1919. pedig egy nemzetközi szervezet, melynek segítségével számos országban megszerezte a gyufamonopóliumot. Államölcsönöket is nyújtott. 1932., miután vállalatai összeomlottak, Párisban váratlanul öngyilkos lett. ♦Kreuzberg, Harald, német táncművész, szül. 1898. A német fiatal táncgeneráció egyik legérdekesebb jelensége. Elvont, költői mozgáskompozíciói és jellegzetes kéztechnikája, valószínűtlenül légies alakjával messze kiemelik a mai mozgásművészet sablonjából. ♦Kriesch Laura (Nagy Sándorné), festő- és iparművésznő, szül. 1879. Budapesten. Sok rajzot és aquarellt készített, különösen ifjúsági illusztrációkat. Krim, autonóm szovjetköztársaság, területe 25.880 km 2., (1926) 714.000 1. Kriminológia. Tudományos és technikai segédeszközei részben a bűnözés üldözésére, a bűntettek kinyomozására és felfedezésére, részben pedig megakadályozására szolgálnak. A kriminalisztikai technikában előkelő szerepet töltenek be a különféle sugárzási (ibolyántúli — Röntgen •—• katódsugár)-vizsgálatok, amivel bankjegy és okirathamisításokat fedeznek fel. Ugyanerre mikroszkópiai és mikroanalítikai módszereket is alkalmaznak. A daktiloszkópia mellett újabban ismertető jel gyanánt az egyén bizonyos testrészeiről — így A. Poole washingtoni orvos javaslata szerint s orráról készült Röntgenfelvételeket is próbálják alkalmazni. Bonyolult kémiai vizsgálatok szerepelnek egyes bűntetteknél a visszamaradt nyomok identifikálására s itt gyakran bámulatos precizitással és finomsággal kell dolgoznia a kriminológus vegyésznek, mikor pl. a tett színhelyén visszamaradt szivarhamut, a cigarettacsutkába száradt nyálmaradékot, a vérfoltot stb. elemzi. Az elemző kémiai egész arzenáljával kell felvonulnia a modern nyomozásnak, hogy megtalálja a tetteshez vezető utat. A szökésben lévő tettes üldözésében ma már nélkülözhetetlen szerepet játszik a rádió és a képtávíró, nemkülönben a legújabban rendőrségi szolgálatra is alkalmazott távolbaírógépek. A bűntettek megelőzésére és elhárítására használják a szellemesnél szellemesebb elektromos biztonsági berendezéseket magánlakások, bankhelyiségek, páncélszekrények védelmére. Ezek lehetnek kontaktusrendszerűek, hogy pl. a betörő anélkül hogy sejtelme volna, lábával, Krisztics v. kezével (pl. hogy kulcsot v. feszítővasat illeszt a zárba) áramkört zár és megszólaltatja a vészcsengőt. A legmodernebb biztonsági berendezések fotócellával dolgoznak, a falba észrevétlenül beépített fotócella azonnal működésbe jön, mihelyt a sötétben betörőlámpa fénye vetődik rá és bekapcsolja a vészjelzőt. De vannak láthatatlan, infravörös sugarakkal dolgozó cellák is. A láthatatlan sugár keresztül-kasul hálózza a védendő helyiséget s míg a sugárforrásból (ugyancsak a falba rejtett és szűrővel eltakart elektromos lámpából) cikkcakkos útján akadálytalanul eljuthat a cellába, addig a készülék nyugalomban marad. Amint azonban hívatlan vendég lopakodik a helyiségbe, testével anélkül, hogy tudná, megszakítja a sugár útját, a cellára mintegy árnyék vetődik és a vészjelző megszólal. Alkalmaznak továbbá érzékeny mikrofonokat is, mellyel páncélszekrényekbe építve, a belopódzó betörő és a fúrás neszét felerősítve közvetítik a portásfülkébe, v. a legközelebbi rendőrállomásra. Szemmel láthatatlan, finom huzalok feszülnek végig a védendő termen, melyeket elég csak megérinteni is, hogy a jelzés kiváltódjék. Készítenek olyan berendezést is, ahol a páncélszekrény elektromos rezgőkörben kondenzátor gyanánt van kapcsolva ; a hozzá közelítő betörő, testkapacitásával megváltoztatja a rezgőkör elektromos viszonyait és működésbe helyezi a rádiójelzőt. De se szeri, se száma még a legkülönbözőbb védőberendezéseknek, melyeket különösen a gangszterek hazája, Amerika fejlesztett ki az élet és a vagyon védelmére. Krisnamurti, teozófus. 1926. a Teozófus Világszövetség „Isten fiának” nyilvánítja. Hívei évente a három központi szervezetben, Ommen (Hollandia), Adjár (India) és Ojen (Kalifornia) jönnek össze. Tanítása, hogy a paradicsom már a földön van s Istent ki kell fejlesztenünk önmagunkban, világszerte tért hódít, ő azonban a világszervezeteket megszünteti (1929.), a neki adott címet és birtokokat visszaadja (1931.) s nem mint „isten fia” óhajt élni, hanem csupán a saját életét. ♦Kristóf Károly, író és hírlapíró, szül. 1904. Budapesten. Regényeket, verseket, hangjátékokat írt, ezenkívül számos operát fordított le magyar nyelvre. Regényei : Az utolsó három ; Kövér emberek ; Liszt Ferenc ; Caruso és Egy tenorista története c. hangjátékait —■ melyeket K. Halász Gyulával együtt írt — a rádió bemutatta. Háromszög és A három koldus c. táncjátékai bemutatásra kerültek. ♦Kristóffy György, politikus, Magyarország kálváriája címmel kiadta emlékiratait. 1928. meghalt. Kristóffy József, amiután 1913. mandátumáról lemondott, visszavonult a közéleti szerepléstől és visszavonultságából az 1918. és 1919. forradalmi események sem mozdították ki. 1927. jelent meg Magyarország kálváriája, Az összeomlás útja c. terjedelmes műve, amelyben politikai működését, élményeit és felfogását írta meg. 1928. március 29. Budapesten meghalt. Krisztiánia, 1. Oslo. Krisztics Sándor, jogi író, egyetemi tanár. 1924 óta szerkeszti a Társadalomtudományi Bibliograpiia és a Magyar Kormányzati Bibliographia évenként megjelenő köteteit. Újabb művei : Községi szövetségek Poroszországban ; A magyarok világkongresszusának tárgyalásai; A municipális rendszer alakulása a világháború óta; Az olasz fasizmus közigazgatási rendszere stb.