Tolnai Új Világlexikona 2. Pótkötet H-Zs (Budapest)

H (folytatás) - Henrik - Herbette, Jean - Herczeg Ferenc - Herczeg Gábor - Herczeg Géza - Hercegfalva - Herepey-Csákányi Győző - Hergesheimer, Joseph - Heri Rud - Hermafroditaság - Herman László - Herman Lipót - Herman Pál - Hermann Imre - Herrmann Miksa - Hernádnémeti - Herne - Herriot, Edouard

12 Henrik­­ Herriot konferencia elnökének. Miután a munkáspárt és MacDonald között a pénzügyi válság kérdé­sében szakadás következett be, H. lett a párt vezére, azonban pártjának az 1931 augusztusi választáson szenvedett veresége őt is kirekesz­tette a parlamentből. Ennek ellenére továbbra is megmaradt a leszerelési konferencia elnöki székében, ahol az 1933 májusában viharossá vált tárgyalások során is kitartott célja mellett. 1933 áprilisában a Garnegie-alapítvány béke­­díját kapta. Henrik, porosz herceg, megh. 1929. flerbette, Jean, 1924-től 1931-ig Francia­­ország moszkvai nagykövete volt, 1931. Mad­ridba nevezték ki nagykövetnek. Sterczeg Ferenc, író. Újabb munkái: Arany hegedű; A Lánszky-motor. Színdarabjai: A három testőr; Majomszínház ; Kék róka ; Bala­toni rege ; Éva boszorkány ; Az ezredes ; A fekete lovas; Sirocco; Tilia; Szendrey Júlia. 40 éves írói jubileuma alk. a bp. egyet. díszdoktora lett. 70 éves szül. jubileuma alk. (1933.) a kormányzó az I. oszt. magv. áll. érdemkeresztet adomá­nyozta neki, kegyelmesi címmel. ♦Herczeg Gábor, szlovenszkói író és újságíró, szül. 1900. Pozsonyi napilapok munkatársa. Képes Világ címmel hetilapot is szerkesztett. Frakkos hiénák c. regénye cseh nyelven, no­vellái pedig német fordításban is megjelentek. ♦Herczeg Géza, író és újságíró, szül. 1888. Jelenleg Bécsben a Neue Freie Presse munka­társa. Művei: Sarajevótól Lodzig. Az olasz harctéren; Végig Szerbián; Három harctéren. Ilercegfalva, fejérvármegyei nagyk., (1930) 5849­­. *Ilerc­eg-Csákányi Győző, orvos, szül. 1888. 1921. — mint tanársegéd — állami ösztöndíjjal hosszabb külföldi tanulmányutat tett, amely idő alatt legfőképpen Sauerbruch müncheni profesz­­szor klinikáján, mellkasi és tüdőtuberkulózis­­sebészeti tanulmányokat végzett. Megfigyelései­ről a kultuszminisztériumnak hosszabb tanul­mány keretében számolt be. A tüdőtuberkuló­­zis-sebészet körében hazánkban úttörő munkás­ságot végzett, ezen műtéti eljárások meghono­sításával és az e tárgyról írott monográfiájával, amely 1925. az Orvosképzés hasábjain jelent meg. 1928. a bp.-ti tudom­ányegyetemen a nyak és mellkas sebészetének magántanára lett. Jelen­leg az O. T. I. egyik sebészeti osztályát vezeti. ♦Hergesheimer, Joseph, amerikai regényíró, szül. 1880. Philadelphiában. Jelenleg Penn­­sylvaniában él, West Ghesterben. A The three black Pennys c. novellájával tűnt fel. Egyéb művei, amelyeket több nyelvre is lefordítottak: Java Head (1918.) ; The bright shawl (1922.) ; Tampico (1926.); Quiet cities (1928.). H. a szociális beállítottságú, realizmusra hajló pszi­­chologizáló regényíró iskola egyik fő kép­viselője. Heri Rúd, Afganisztán egyik legjelentéke­nyebb folyója, az ország DNy-i részén a Koh-i- Baba-ról ered, 800 km. hosszú, középső folyását termékeny, mesterséges öntözéssel fentartott széles völgy kíséri. Turánban a Tedzsen nevet veszi fel, itt vizét teljesen az öntözőcsatornák hordják szét. Hermafroditaság alatt (Hermaphroditos gör. mondai alak, ajol egyszemélyben fiú meg lány is volt) az ivarszervek sajátságos fejlődési rendellenességét értik. Az embrionális fejlődés korai fokán még egyáltalában nem lehet meg­különböztetni, hogy az ivarszervek kifejlő­désére szolgáló szövetrészekből férfi- v. női szervek lesznek-e. Nevezetesen az ivarmirigyek (férfinél here, nőnél petefészek), amelyeknek tevékenysége ■ az egyén szexuális karakterét megszabja, eleinte éppúgy lehetnek kiindulási pontjai az egyik, mint a másik nem ivar­mirigyének. Ritkán előfordul, hogy a fejlődés későbbi stádiumában a fejlődés kétirányúvá válik, ami kétféle módon történhet. 1. Egy és ugyanaz az ivarmirigy részben here- részben petefészek-jelleggel bír. Ez a kevert jelleg szorítkozhatik csupán az egyik oldali ivar­mirigyre (hermaphroditizmus unilateralis)­­. mind rétoldalira (hermaphroditismus bilatera­lis). 2. Az egyik oldalon here, a másikon pete­fészek fejlődik ki (lateralis). Mindezeket az eseteket hermaphroditismus verus, valódi H. név alatt foglalják össze. Embernél valódi H.-ot megbízható módon alig 1—2 esetben állapítottak meg, akkor is csupán a 2. esetét. Gyakoribb az ál-H. (pseudohermaphroditismus), amikor az ivarmirigyek nem kevert, hanem kétséget nem hagyó módon egyöntetű jellegűek, ellenben a többi ivarszerv nem felel meg az ivarmirigy karakterének, hanem a másik nemre jellemző. Ha ez csupán a belső szervekre vonat­kozik, akkor pseudodermaproditismus internus, ha a külsőkre, akkor pseudohermaproditismus externus a neve. Lehetséges, hogy az ú. n. másodlagos nemi karakterek (najzat, zsír­párna, hang stb.) ugyancsak a másik nemre jellemző kifejlődést nyernek, úgyhogy csupán alapos vizsg­­attal lehet meg­alapítani, hogy voltaképpen férfi vagy nő-e az illető, aki esetleg sokáig maga sincsen ezzel tisztában. Egyes esetekben az ellenkező nemre jellemző részek kioperálásával sikerült a H.-ot megszüntetni. ♦Herman László, hegedűművész, szül. 1890. Sz­mos zeneművet írt. Herman Lipót, festő, az utóbbi években nagyobb kollektív kiállításokat rendezett. Bar­celonában aranyérmet nyert, itthon pedig az Erzsébetvárosi Kaszinó díját kapta meg. Több képe a Szépművészeti Múzeum és a Főváros Képtárának tulajdonában van. ♦Herman Pál, csellóművész, szül. 1902. Újab­ban a berlini Volksmusikschule tanára lett. Hermann Imre, idegorvos, újabb megjelent munkái: Das Ich und das Denken ; A pszicho­analízis mint módszer. Herrmann Miksa, a Bethlen-kormány keres­kedelemügyi minisztere, 1929. lemondott a miniszter­ágről. Hernádnémeti, zemplénvármegyei nagyk., (1930) 2833 1. Herne, N v-vesztfáliai város a Ruhr vidéken, (1930) 91.297 1. Nagy kőszénkészlete és vas­művei révén nagyon gyorsan fejlődött, jelen­tékeny gép- és kazángyártása. Újabban a nagy csatornaépítések a forgalom középpontjába helyezték, ezért további fejlődés elé tekint. Herriot, Edouard, 1927. a Poincaré-kor­­mányban közoktatásügyi miniszter volt és mint ilyen többször hangoztatta Franciaország és Németország megbékülésének szükségét. 1928. pártja, a radikális szocialista párt Angers­­ben tartott kongresszusán Poincarré ellen foglalt állást, ami a pártnak a kormányban résztvett minisztereit lemondásra késztette. H. akkor a Quotidien c. lap szerkesztését vette át. 1929 októberében Berlinben beszédet tar­tott Páneurópa tervének érdekében. A német­­országi események, a nemzeti szocialista párt rohamos előretörése azonban nagy hatással voltak H.-ra. 1931 szeptemberében a leszerelést előkészítő bizottság elnöke lett és úgy ebben a tisztében, mint cikkeiben, valamint a kamará­ban elmondott beszédeiben már éles hangon nyilatkozott Németországról. Amiután az 1932.­­máj­usi választások a baloldali p­ártokat jut­tatták győzelemre, a kisebbségben maradt Tardieu után II. lett 1932 június 4. Francia­­ország miniszterelnöke. A külügyminiszteri

Next