Uj Idők Lexikona 1-2. A - Assisi (Budapest, 1936)

A - Alapi jelző - Alapimmunitás - Alapi pont - Alapi szög - Alapítás - Alapítási tervezet - Alapító bankok - Alapítói részjegy - Alapítólevél - Alapító társaság - Alapított adósság - Alapítvány - Alapítványi hölgy - Alapítványi mise - Alapítványok Budapest székesfőváros kezelésében

Alapi jelző, embertani kifejezés, 1. Kopo­nyamérések. Alapimmunitás. Az orvostudományban állatimmunizálásnál A.-nak nevezik azt az állapotot, amikor az állat hosszabb kezelés után védetté (immunissá) lett az oltásra használt baktérium-méregnek (toxinnak) legkisebb halálos adagja ellen. Az A.-t elért állat a baktériumtoxinnak több százszoros halálos adagját is baj nélkül eltűri. Alapi pont, embertani kifejezés, 1. Kopo­nyamérések. Alapi szög, embertani (koponyatani) ki­fejezés, 1. Koponyamérések. Alapítás, 1. Részvénytársaság. Alapítási tervezet útján köztik az ala­pítók a nyilvánossággal, hogy részvénytár­saság alapítását tervezik. Az A.-nek tar­talmaznia kell: a rt. tárgyát és tartamát; az alaptőke nagyságát; a részvények és esetleges elsőbbségi kötvények számát és névértékét; az aláírás záróidejét (a befize­tés helyét); a nem készpénzbeli betétet és értékét; az alapítók esetleges előnyeit. Alapító bankok, az olyan pénzintézetek, amelyek a rendelkezésükre álló tőkét fő­ként ipari, kereskedelmi, közlekedő- és bá­nyavállalatok létesítésére fordítják, v­­ily vállalatok részvényeit szerzik meg. E réren a bankok ipari stb. vállalkozókká lesznek és a termelés terén nagy befolyáshoz jutnak. Alapítói részjegy, olyan értékpapír, amely a szövetkezet alaptőkéjéhez való hozzájá­rulást s a szövetkezeti tagságot igazolja és tulajdonosát feljogosítja a szövetkezet alapszabályaiban biztosított jogok gyakor­lására. Alapítólevél, az az okirat, amellyel valaki meghatározott vagyontárgyat v. jövedel­met meghatározott köz­ v. magáncélra ado­mányoz, illetőleg biztosít. A. szükséges a hitbizomány létesítéséhez, de azonfelül minden alapítványhoz. Az A.-nek formája sokszor meg van állapítva és rendszerint hatósági jóváhagyás alá tartozik. Alapító társaság, bankok, egyéb vállala­tok v. tőkések társulása olyan vállalat lét­rehozására, amely igen nagy tőkét kíván, v. nagy kockázatot jelent. Alapított adósság, olyan adósság, amely­nek törlesztésére és kamataira külön ala­pot, v. jövedelmi forrást kötnek le. Ilye­nek a vasúti kölcsönök. A. az olyan adós­ság is, melyet hosszabb időre vesznek fel, v. melynek visszafizetése tervbe sincs véve. (L. Államadósság.) Alapítvány, valamely (többnyire tartós) cél szolgálatára rendelt, önálló szervezetű vagyontömeg, amelynek jogi személyisége van, tehát jogok és kötelezettségek alanya lehet. Az A. keletkezéséhez alapító ügylet szükséges, hatósági jóváhagyást jogunk nem kíván. A közérdekű A.-ok hatósági felügyelet alá tartoznak, sőt egy részük, az ú. n. köz-A.-ok közvetlenül a felügyeleti hatóság kezelése alatt állnak; ezeket álla- Alapítványok (Budapest) jában a közalapítványi kir. ügyigazgatóság képviseli. Az alapok az A.-októl abban kü­lönböznek, hogy az alapoknak önálló jogi személyiségük nincs. Alapítványi hölgy, a bécsi, prágai, bru­nni, innsbrucki és gráci nemes hölgyalapítvány tagja. A felvétel feltételei: az alapszabá­lyokban meghatározott nemesi ősfa igazo­lása és hajadon állapot. A hölgyek az ala­pítvány jelvényét és a méltóságos asszony címet viselik. Alapítványi mise, valamely alapítvány jövedelméből (ha ingatlan), v. kamataiból az alapító szándékára (rendesen meghaltért) mondandó mise. Az alapítványi összeg mi­nimumát a főpásztor állapítja meg; ugyanő fogadja el az alapítványt és ellenőrzi an­nak kezelését. Az alapító oklevelet 4 pél­dányban kell kiállítani. Alapítványok Budapest székesfőváros ke­zelésében. Ezek az alapítványok a háború alatt és az azt követő inflációs időkben be­következett pénzingadozás következtében lé­nyeges változásokon és értékcsökkenéseken mentek keresztül. Azokat az alapítványo­kat, amelyek vagyonuk elértéktelenedése következtében a kitűzött célnak nem tud­tak megfelelni, a főváros 11.500/1926. M. E. számú miniszteri rendelet értelmében összevonta. Azokat az alapítványokat, ame­lyeknek vagyonát meg tudta menteni, v. az alapító oklevélben kitűzött célra for­dítja, v. amennyiben az alapítvány a ki­tűzött célnak a jövedelem csekély volta miatt megfelelni nem képes, tőkésíti. Az alapítványi ügyeknek legfőbb fel­ügyelő hatósága a belügyminiszter, illetve az illetékes szakminiszter, aki a közalapít­ványi kir. ügyigazgatóság meghallgatásá­val gyakorolja főfelügyeleti jogát. A főváros kezelésében lévő alapítványok a következők: A jótékonysági alapítványokhoz tartoz­nak: 1. Erzsébet-leányárvaházi alapítványok száma: 38. 2. József-fiúárvaházi alapítványok száma: 54. 3. Mayer Ferenc-fiúárvaházi alapítványok száma: 10. 4. Bernfeld Mór-féle fiúotthoni alapítvá­nyok száma: 2. 5. Községi szeretetházi alapítványok száma: 2. 6. Árvaházak létesítésére és fenntartására tett alapítványok száma: 3. 7. Szeretetotthoni alapítványok száma: 34. 8. Gyermekmenhelyek és lelencházak cél­jaira tett alapítványok száma: 11. 9. Özvegyek és árvák segélyezésére tett alapítványok száma: 36. 10. Menhely-alapítvány száma: 1. 11. Kiházasítási alapítványok száma: 7. 12. Egyéb jótékony célú alapítványok száma: 24.

Next