Uj Idők Lexikona 1-2. A - Assisi (Budapest, 1936)

A - Antibes - Anticiklon - Anticipáció - Anti-Corn Law Leauge - Anticosti - Antidesma - Antidos, cotrados - Antidosis - Antidotum - Antifermentum - Antifilmbrand - Antifóna (antiphona) - Antifonále, Antiphonale

rűségek irtását célzó könyvek, szótárak neve. Antibes [antib], francia város Alpes- Maritimes départemetben, Grasse arron­­dissement-ban, a Földközi tenger partján, a francia Riviérán, (1931) 26,071 lak. Déli­gyümölcs-, dohány- és bortermelés. Az ókorban Antipolis néven görög gyarmat volt. Elbából jövet Napoleon itt szállt partra 1815-ben. Anticiklon, a levegőnek olyan örvény­lése, amely az óramutató járásával meg­egyező értelmű az É.-i féltekén és ellenkező értelmű a D.-i féltekén. Igen ritka tüne­mény. Antieipáeió (latin, a. m. előlegezés). 1. Filozófiai szempontból az a tudás, amely a még érzékeink alá nem került tárgyra vo­natkozólag egyet-mást megismertet velünk. Pl. az a matematikai alapigazság, hogy két pont között a legrövidebb vonal az egye­nes, oly ismeret, amely a még nem érzékelt dologra is áll. Az „észrevevés A.-it“ Kant teszi szóvá. 2. Zeneelméleti szakkifejezés, annak megjelölése, hogy valamely zenei je­lenség (hang, akkord), mely aránylag sú­lyos ritmusrészen volt várható, a közvetle­nül megelőző súlytalanabbon lép be, több­nyire disszonanciaként. Ellentéte: retardá­ció. 3. A szabadalmi jogban, különösen a nyugati ipari államok jogszabályaiban és irodalmában, azt jelenti, hogy valamely korábban kérelmezett szabadalom, v. sza­badalmi bejelentésből folyó oltalom magá­ban foglalja a később kérelmezett, szaba­dalommal védeni kívánt jogot. L. Igény­­rontás, Űjdonságrontás. Anticipáclók, a könyvvitelben a mérleg­nek azok a tételei, amelyek az egymás után következő évek eredményeit választják ketté. Aktív antieipáeió a folyó évben ki­fizetett, de csak a következő évet terhelő költség, v. a folyó évet illető, de csak a következő évben befolyó jövedelem. Pasz­­szív antieipáeió a következő évét illető, de a folyó évben már befolyt jövedelem v. a folyó évet terhelő, de kifizetésre csak a kö­vetkező évben kerülő költség. Anti-Corn Law League [enti korn la lig], a. m. gabonatörvény-ellenes szövetség. L. Cobclr-n Richard. Anticosti (indián: Natikotek), sűrű er­dőkkel, mocsarakkal és tavakkal borított sziget a Szt. Lőrinc öbölben; Kanadához tartozik. Csak néhány száz állandó lakosa van. Világhírű halászóhely. Antidesma, a kutyatejfélék családjába tartozó növénynemzetség, 70 faja az Övilág melegéghajlatú vidékein él, Afrika trópusi részeitől Ausztráliáig, Japánban és a Csen­des óceán szigetein. Antidos, contrados, „ellenhozomány", a római jogban olyan adomány, amelyet a férj adott a feleségnek, a hozomány vi­szonzásaképpen. Az osztrák jogban ehhez hasonló adomány neve: hitbér; a magyar hitbér (1. o.) más jelent. Antidosis (görög), a. m. vagyoncsere, athéni intézmény, mely szerint valamely polgár az őt terhelő állami költségeket más, nála vagyonosabbnak tartott polgártársára háríthatta át. Ilyen esetben mindkét fél vagyonát számba vették s a tehetősebbre rótták ki az adót. Antidotum, az ú. n. ellenmérgek (1. o.) Összefoglaló neve. Antifebrilia, gyógyszerek, 1,- Hőcsökkentő szerek. Antifermentum. A baktériumok, sarjadzó­­gombák testükben levő fermentumok útján különböző vegyiileteket bonthatnak szét és különböző erjedési folyamatokat indíthat­nak meg. Ugyanabban a sejtben két vagy többféle fermentum is lehet, amelyek egy­más tevékenységét csökkenthetik, ezeket A.-nek nevezik. Antifllmbrand, filmve ti tőgép-alkatrész, mely lehetetlenné teszi a film meggyulla­­dását a vetítőgépen. Önműködően dolgozik. Abban a pillanatban, amikor a film vetí­tés közben elszakad, vagy a vetítés bár­mely okból megáll, a szerkezet Vis mp alatt elzárja a vetítőlámpa fényét, kikapcsolja a hajtómotort és megvilágítja a nézőteret. Antifóna (antiphona). 1. A kát. liturgiá­ban a zsoltárokat bevezető és befejező kar­verset, v. a Szűz Máriáról szóló ama 4 éneket jelenti, amelyet az egyházi év 4 szakaszába beosztva, a zsolozsmában és népájtatosságok alkalmával is énekelnek (pl. Mennyországnak királynéja). 2. Zenei szempontból: az ókori görög zeneelmélet­ben az oktávokban való ének (antiphonos, a. m. oktáva, ill. oktávokban való együtt­­hangzás), melyben a férfikar és gyermek­kar v. nőikar párhuzamosan halad, illetve egymáshoz simul. Innen származik már a Kr. u. III. sz. óta az oktávhangközökben történő, váltakozó karéneklés elnevezése a K.-i, majd (Szt. Ambrus óta) Ny.-i keresz­tény egyházban (antiíonális ének). Az énekmódról csakhamar átvitték az elneve­zést az énekelt formára is; mint egyházi .műfaji megjelölés az A. azokat a rövid énekeket jelentette, melyeket a zsoltárok előtt és az egyes zsoitár-versszakok között énekeltek, a zsoltárokkal azonos hangnem­ben. A mai egyházzenei gyakorlatban már csak bevezetésül 'és befejezésül szegődik az egyes psalmusokhoz. Formai értelme idő­vel annyiban tolódott el, hogy kórusok váltakozó énekén kívül szóló és kar válta­kozására is alkalmazták. Antiphonarium, Antiphonale Romanum, Liber Antiphonarius névvel azt a liturgikus énekgyüjteményt jelölik, mely a misén kívüli kát. istentisz­teletek dallamait, az A.-kat, himnuszokat, zsoltárokat, verzikulusokat tartalmazza. Számos régi Antiphonarium zenetörténeti szempontból is jelentős, így pl. a st. gal­­leni, montpellieri, halberstadti Antiphona­­riumok, melyek a gregorián ének legrégibb írásos emlékei közül valók (IX—XI. sz.). Antifonále, Antiphonale, 1. Antifóna. 422 Antibes

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék