Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)

B - Balneológia, fürdőtan - Balneoterápia - Balneum v. balineum - Baló Elemér (Kisbaconi) - Baló József - Balog nemzetség - Balog Emil - Balog - Balog - Balogd (Bologd) - Balogér (Ratkovská Zdychava) - Balogfa (Blhovce v. Balogfala) - Balogh (Bányoni) család - Balogh (Beéri) család - Balogh (Váradi és Kölpényi) család

Balneológia 15—20 m-t, súlya a 100.000 kg-ot; 5—6 m hosszú és 3—4 m széles szájában mindkét oldalt 300—350 szarulemez van (ú. n. hal­csont). Apró, nyíltvízi állatokkal táplálko­zik, mivel szűk garatján nagyobb táplá­lék nem fér át. Az Atlanti- és Csendes­­óceán É.-i részén él. A bálnavadászat sok ezer embernek ad kenyeret. Szigonnyal tör­ténik, a szigonyt sok helyen ágyúval lövik ki; különleges bálnavadász-hajók szolgál­nak a vadászat, valamint a feldolgozás cél­jára. A bálna húsát, zsírját részben táplá­lékul használják, részben iparilag feldolgoz­zák, a hússal trágyáznak is; értékes a „hal­csont" is. A mértéktelen vadászás hova­tovább a bálnák teljes kiirtásához vezet. L. még Cetek. Balneológia, fürdőtan, foglalkozik a gyógyvizek eredetével, kutatja vegyi és fizikai tulajdonságaikat, valamint ismerteti az egyes fürdőket (balneographia). Fontos feladata a gyógyvizekkel való orvoslás eredményeinek egybegyűjtése és laborató­riumi kísérletekkel való alátámasztása. Magyar művelői közül nevezetesek: Bókay Árpád, Bolemann János, Chyzer Kornél, Dalmady Zoltán és Thán Károly voltak. Az Orsz. Balneológiai Egyesület elnöke (1936) Vámossy Zoltán. Balneoterápia, az ásványvizekkel való gyógyítás tudománya, de ide sorolják a láp- és iszapfürdőkkel, borogatásokkal, pakkolásokkal, stb. való kezelést is. Egyik legrégibb ága a gyógytudománynak, s da­cára az orvosi felfogás szüntelen fejlődé­sének, évezredek óta megtartotta kiváltsá­gos helyét. Alapja az ősi tapasztalat (ezért gyakran laikusok is fejlesztették), újabban laboratóriumi kutatómunkával párosulva. Balneum v. balineum, az ókori rómaiak fürdője. A köztársaság utolsó két száza­dában terjedt el, eleinte csak a leggazda­gabb körökben. A császárok korában már olcsó népfürdők álltak az alsóbb népréte­gek rendelkezésére is, sőt egyes császárok és gazdag polgárok alkalmilag egy-egy in­gyenfürdő megnyitásával szereztek népsze­rűséget. A Kr. u. IV. sz. első felében egy kimutatás közel 1000 B.-ot említ csak a fő­város területén. A vidék, sőt a provinciák is utánozták Rómát; magyarországi ásatá­sok is számos, részben katonai, részben polgári B.-ot tártak fel. Valamennyi B. be­rendezése nagyjából azonos. Elmaradhatat­lan részei: 1. öltöző (apodyterium); 2. lan­gyos előkészítő-terem (tepidarium); 3. iz­zasztó-terem (caldarium); 4. hidegvízzel töltött medence (frigidarium). A meleg termek fűtése rendesen alulról történt a hypocaustum nevű légfűtési berendezéssel. A legtöbb fürdőhöz gyakorlótér és társalgó is tartozott. A kényelem különösen fejlett volt a császárkorban Róma 11 luxusfürdő­jében, az ú. n. faermá­kban. Baló Elemér (Kisbaconi), színész, *1892. Bonyolult idegéletű, rajongó, az élettől el­vonatkozott színpadi figurák alakítója. Sarment Árnyhalász­ában tűnt fel; legjobb szerepei: Oswald (Kísértetek), Moritz (Ta­vasz ébredése), Márton páter (Az Úr ka­tonái). Baló József, orvos, *1895. A szegedi egye­temen a kórbonctan és kórszövettan ta­nára. Főműve: A láthatatlan kórokozók, (németül is). Balog nemzetség, őse Friedburgi Altmann thüringiai páncélos vitéz, az első Árpád­házi királyok idejében jött hazánkba. Iva­dékai közül Tombold 1265-ben Gömör vm. főispánja; Péter 1327-től 1331-ig Nógrád vm. főispánja; Dénes 1330-tól 1341-ig Szörényi bán. Birtokai Gömör, Nógrád és Pest me­gyékben feküdtek. E nemzetségből szár­maztak az Abhfy, Derencsényi és Széchy családok. Balog Emil, mérnök, *1872. A Beszkárt igazgatóhelyettese. A villamos és hegyi vasutakról közel 1000 cikke jelent meg. „Budapest közúti vasúti közlekedésének fejlődése 1865—1922 és a Beszkárt tíz éve 1923—1933“ című monográfia társszerzője. E lexikon munkatársa. Balog, a. m. balkezű, suta. Balog. 1. A Rima baloldali mellékvize: 45 km hosszú. 2. L. Ipolybalog (Csehszlo­vákia), Balogd (Bologd), abauj-tornamegyei köz­ség, Tr­­óta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 315 lak. Balogér (Ratkovská Zdychava) gömör- és kishontmegyei község, Tr­­óta Csehszlová­kiához tartozik, (1930) 177 lak. Balogfa, kir. Vas vm. szombathelyi járá­sában, a szombathely—szentpéterfai autó­buszvonalon, u. p. és u. t. Kisunyom, (1930) 456 lak. Balogfala (Blhovce v. Balogfala), gömör- és kishontmegyei község. Tr­­ója Cseh­szlovákiához tartozik, (1930) 900 lak. Balogh (Bágyoni) aranyosszéki székely család, első ismert tagjai: Bálint és György, 1441-ben szerepelnek. Simon és rokonai 1569-ben királyi oklevéllel a szé­kely primori rendbe emeltettek. Boldizsár 1810-ben Aranyosszék generális székbírája. Balogh (Beéri), Vas vm.-i család, magyar nemességet 1606-ban kapott. Adám II. Rá­kóczi Ferencnek vitéz brigadérosa, fia Boldizsár, a szatmári béke után Franci­a­­­országba ment, elesett Prága mellett 1742- ben. Balogh (Váradi és Kölpényi) család, őse az 1548-tól szereplő Ferenc erdélyi feje­delmi udvari bejáró, Panaszi Pázmány Borbála férje. Fiuk, János, a Székelyföldre származott és 1613-ban Marosszék főkapi­tánya volt. Ennek özvegye, valamint Fe­renc és László nevű fiai, 1614-ben a székely primori rendben szerepeltek. Ferencnek unokája, Péter, II. Rákóczi György gyulai várának udvarbírája, majd az ecsedi vár prefektusa. László 1633-ban erdélyi főkövet

Next