Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)
B - Balneológia, fürdőtan - Balneoterápia - Balneum v. balineum - Baló Elemér (Kisbaconi) - Baló József - Balog nemzetség - Balog Emil - Balog - Balog - Balogd (Bologd) - Balogér (Ratkovská Zdychava) - Balogfa (Blhovce v. Balogfala) - Balogh (Bányoni) család - Balogh (Beéri) család - Balogh (Váradi és Kölpényi) család
Balneológia 15—20 m-t, súlya a 100.000 kg-ot; 5—6 m hosszú és 3—4 m széles szájában mindkét oldalt 300—350 szarulemez van (ú. n. halcsont). Apró, nyíltvízi állatokkal táplálkozik, mivel szűk garatján nagyobb táplálék nem fér át. Az Atlanti- és Csendesóceán É.-i részén él. A bálnavadászat sok ezer embernek ad kenyeret. Szigonnyal történik, a szigonyt sok helyen ágyúval lövik ki; különleges bálnavadász-hajók szolgálnak a vadászat, valamint a feldolgozás céljára. A bálna húsát, zsírját részben táplálékul használják, részben iparilag feldolgozzák, a hússal trágyáznak is; értékes a „halcsont" is. A mértéktelen vadászás hovatovább a bálnák teljes kiirtásához vezet. L. még Cetek. Balneológia, fürdőtan, foglalkozik a gyógyvizek eredetével, kutatja vegyi és fizikai tulajdonságaikat, valamint ismerteti az egyes fürdőket (balneographia). Fontos feladata a gyógyvizekkel való orvoslás eredményeinek egybegyűjtése és laboratóriumi kísérletekkel való alátámasztása. Magyar művelői közül nevezetesek: Bókay Árpád, Bolemann János, Chyzer Kornél, Dalmady Zoltán és Thán Károly voltak. Az Orsz. Balneológiai Egyesület elnöke (1936) Vámossy Zoltán. Balneoterápia, az ásványvizekkel való gyógyítás tudománya, de ide sorolják a láp- és iszapfürdőkkel, borogatásokkal, pakkolásokkal, stb. való kezelést is. Egyik legrégibb ága a gyógytudománynak, s dacára az orvosi felfogás szüntelen fejlődésének, évezredek óta megtartotta kiváltságos helyét. Alapja az ősi tapasztalat (ezért gyakran laikusok is fejlesztették), újabban laboratóriumi kutatómunkával párosulva. Balneum v. balineum, az ókori rómaiak fürdője. A köztársaság utolsó két századában terjedt el, eleinte csak a leggazdagabb körökben. A császárok korában már olcsó népfürdők álltak az alsóbb néprétegek rendelkezésére is, sőt egyes császárok és gazdag polgárok alkalmilag egy-egy ingyenfürdő megnyitásával szereztek népszerűséget. A Kr. u. IV. sz. első felében egy kimutatás közel 1000 B.-ot említ csak a főváros területén. A vidék, sőt a provinciák is utánozták Rómát; magyarországi ásatások is számos, részben katonai, részben polgári B.-ot tártak fel. Valamennyi B. berendezése nagyjából azonos. Elmaradhatatlan részei: 1. öltöző (apodyterium); 2. langyos előkészítő-terem (tepidarium); 3. izzasztó-terem (caldarium); 4. hidegvízzel töltött medence (frigidarium). A meleg termek fűtése rendesen alulról történt a hypocaustum nevű légfűtési berendezéssel. A legtöbb fürdőhöz gyakorlótér és társalgó is tartozott. A kényelem különösen fejlett volt a császárkorban Róma 11 luxusfürdőjében, az ú. n. faermákban. Baló Elemér (Kisbaconi), színész, *1892. Bonyolult idegéletű, rajongó, az élettől elvonatkozott színpadi figurák alakítója. Sarment Árnyhalászában tűnt fel; legjobb szerepei: Oswald (Kísértetek), Moritz (Tavasz ébredése), Márton páter (Az Úr katonái). Baló József, orvos, *1895. A szegedi egyetemen a kórbonctan és kórszövettan tanára. Főműve: A láthatatlan kórokozók, (németül is). Balog nemzetség, őse Friedburgi Altmann thüringiai páncélos vitéz, az első Árpádházi királyok idejében jött hazánkba. Ivadékai közül Tombold 1265-ben Gömör vm. főispánja; Péter 1327-től 1331-ig Nógrád vm. főispánja; Dénes 1330-tól 1341-ig Szörényi bán. Birtokai Gömör, Nógrád és Pest megyékben feküdtek. E nemzetségből származtak az Abhfy, Derencsényi és Széchy családok. Balog Emil, mérnök, *1872. A Beszkárt igazgatóhelyettese. A villamos és hegyi vasutakról közel 1000 cikke jelent meg. „Budapest közúti vasúti közlekedésének fejlődése 1865—1922 és a Beszkárt tíz éve 1923—1933“ című monográfia társszerzője. E lexikon munkatársa. Balog, a. m. balkezű, suta. Balog. 1. A Rima baloldali mellékvize: 45 km hosszú. 2. L. Ipolybalog (Csehszlovákia), Balogd (Bologd), abauj-tornamegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 315 lak. Balogér (Ratkovská Zdychava) gömör- és kishontmegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 177 lak. Balogfa, kir. Vas vm. szombathelyi járásában, a szombathely—szentpéterfai autóbuszvonalon, u. p. és u. t. Kisunyom, (1930) 456 lak. Balogfala (Blhovce v. Balogfala), gömör- és kishontmegyei község. Trója Csehszlovákiához tartozik, (1930) 900 lak. Balogh (Bágyoni) aranyosszéki székely család, első ismert tagjai: Bálint és György, 1441-ben szerepelnek. Simon és rokonai 1569-ben királyi oklevéllel a székely primori rendbe emeltettek. Boldizsár 1810-ben Aranyosszék generális székbírája. Balogh (Beéri), Vas vm.-i család, magyar nemességet 1606-ban kapott. Adám II. Rákóczi Ferencnek vitéz brigadérosa, fia Boldizsár, a szatmári béke után Franciaországba ment, elesett Prága mellett 1742- ben. Balogh (Váradi és Kölpényi) család, őse az 1548-tól szereplő Ferenc erdélyi fejedelmi udvari bejáró, Panaszi Pázmány Borbála férje. Fiuk, János, a Székelyföldre származott és 1613-ban Marosszék főkapitánya volt. Ennek özvegye, valamint Ferenc és László nevű fiai, 1614-ben a székely primori rendben szerepeltek. Ferencnek unokája, Péter, II. Rákóczi György gyulai várának udvarbírája, majd az ecsedi vár prefektusa. László 1633-ban erdélyi főkövet