Uj Idők Lexikona 3-4. Assistens - Börcs (Budapest, 1936)

B - Blandiana - Blandrata (Biandrata) György - Blank Antony - Blanka - Blankbőr, szerszámbőr, húzóbőr - Blankenberghe - Blankenburg - Blanketta - Blank verse - Blanqui Adolphe Jérôme - Blanqui Louis Auguste - B-lap (tulajdoni lapÜ - Blaps - Blarenberghe Louis Nicolas - Blaschke Frigyes - Blaschke János - Blaschnek Sámuel Benjámin - Blasco Ibaňez Vicente - Blasia - Blasius Johann Heinrich

Blandiana nem­ek tudós kutatója volt. Szakfolyóiratot (Die zeitgemasse Schrift), kiadóvállalatot, írásmúzeumot alapított; tevékeny részt vett az írásoktatási reformban. Írásmúzeu­mának nemzetközi pedagógiai anyagát 1930- ban Budapesten is bemutatta. A kiállítási anyag ajándékképen itt maradt kis részé­ből alapította Luttor Ignác a Körösi Henrik íráspedagógiai gyűjteményt. Blandiana, 1. Maroskarna (Románia). Blandrata (Blandrata) György, olasz születésű orvos és hitújító, *1518,­­ való­színűleg 1588. Zápolya János nejének, Iza­bella királynénak, majd János Zsigmond erdélyi fejedelemnek volt udvari orvosa. Mint államférfiú is tevékenykedett. Orvosi és teológiai munkákat írt. Kezdetben Kálvint követte, majd Locinus tanításaihoz csatlakozva, tagadta a Szentháromságot és Dávid Ferenccel közösen írt műveivel az erdélyi unitárius felekezet megalapítója lett. Blank Antony, lengyel festő, *1785, +1844. A drezdai udvar, a varsói arisztokrácia kedvelt arcképfestője volt, oltárképei több varsói templomban láthatók. A drezdai akadémia stílusát ültette át Lengyel­­országba. Blanka. 1. Francia királyné, IX. Alfonz kasztíliai király leánya. *1187, +1252. Férj''. VIII. Lajos, halála (1226) után 8 évig, majd 1248-ban, a keresztes háború idején fia, IX. Lajos, helyett kormányozta Franciaorszá­got. Nagytehetségű uralkodó volt. 2. Fran­cia királyné, burgundi hercegnő, *1296. +1326. 11 éves korában nőül vette Szép Fü­­­löp francia király harmadik fia, aki 1322- ben IV. Károly néven lépett trónra. Ko­rának egyik legcsodáltabb szépsége volt. Férje hűtlenséggel vádolta és 1314-ben Gaillard des Andelys várába záratta. Férje trónralépte után XXII. János pápa házas­ságukat rokoni kötelék miatt érvénytelen­nek nyilvánította. B. ekkor a manhuissoni zárdába vonult, ahol 1326-ban meghalt. Élet­­történetét több egykorú regényes életrajz tartotta fenn. Blankbőr, szerszámbőr, húzóbőr, növényi cserzéssel készült marhabőr, amelyből ló­szerszámokat, nyergeket, bőröndöket készí­tenek. Blankenberghe, község, kikötőváros és tengeri fürdő Belgiumban, Ny.-Flandriá­­ban, az Északi tenger partján. Kb. 7000 lak. Blankenburg, B. am Harz, németországi város, kerületi székhely Braunschweigban. Vaskohászat, fakereskedelem, (1933) 12.813 lak. Blanketta, az űrlap francia eredetű neve. Blank verse [blenk vörz], a h­intelen ötös-hatodfeles jambus angol neve. A XVI. sz. angol drámájának versformája. Sha­kespeare hatásának terjedésével német, majd magyar nyelven is uralkodóvá vált (Vörösmarthy Mihály drámái, Katona Jó­zsef). Milton nyomán sokan alkalmazták az epikában is. Blanqui [blanki] Adolphe Jérôme, fran­cia közgazdasági író, *1798, +1854. 1838-ban megjelent ötkötetes műve a közgazdaság történetéről az első ilyennemű munka. Blanqui Louis Auguste, francia kommu­nista teoretikus és agitátor, *1805, +1881. Vezérszerepet vitt az 1830., 1839., 1848. és 1871. évi munkásfelkelésekben. Ő kiáltotta ki a párisi kommünt. Tanításának („blan­­quizmus") lényege, hogy a szocialista cé­lokat elérni s a kapitalisták ellenállását megtörni másként, mint erőszakkal, nem lehet. Életéből 37 évet töltött börtönben. B-lap (tulajdoni lap), a telekkönyvi be­tét és a telekjegyzőkönyv második lapja (az első az A-lap). Kimutatja főleg a tu­lajdonosokat, joguk alapját, terjedelmét, a személyükben, ingatlanaikban beálló vál­tozásokat s a tulajdon korlátozásait. Blaps, a gyászbogarak (Tenebrionidae) egyik nemzetsége. Leggyakoribb faja a kö­­zöséges gyász- v. bűzbogár (B. mortisaga). termetes, tiszta fekete színű, éléskamrák­ban, régi házak dohos helyiségeiben élő, ár­talmatlan, de sajátos bűze miatt kellemetlen éjjeli állat. Blarenberghe Louis Nicolas, francia festő, *1716, +1794. Korának egyik leghíresebb mi­niatűr-festője. Aranyszelencéiért, amelyeket apró tájakkal, jelenetekkel díszített, mesés árakat fizettek a gyűjtők (300.000 frank). Nagyméretű városképeit épp ily miniatűr­­szerűen festette. Blaschke Frigyes, szobrász, *1881. Buda­pesti tanulmányok után É.-Amerikában te­lepedett le. Ott sok néprajzi típust mintá­zott; ilyenek láthatók a chicagói és new­­yorki múzeumban. Blaschke János, rézmetsző, *1770, +1833. Bécsben élt, több rézmetszetet készített a két Kisfaludy művei számára is. Blaschnek Sámuel Benjámin, földmérő, +1854. Együtt készítette Schedius-szal Ma­gyarország és részei új földabroszát (1832) és egyéb térképeket is rajzolt, pl. Pest- Buda tervrajzát (1846). Blasco Ibanez Vicente, spanyol regény­író, *1867, +1928. Korának — Unamuno mellett — legnagyobb spanyol elbeszélője volt. Mértéktartó naturalizmussal írta le különböző spanyol vidékek és társadalmi osztályok életét. Legfontosabb, részben magyarul is megjelent művei: Május vi­rága, A vérző aréna (a bikaviadalokról), A meztelen asszony (művészregény), Nő gyű­lölők, Az Apokalipszis négy lovasa. Rend­kívül érdekes a világkörüli útjáról szóló háromkötetes útleírása. Blasia, a májmohok közé tartozó növény­­nemzetség. Telepe levélszerű, sugarasan el­terülő, villásan elágazó. Egyetlen faja a nyirkos talajon élő B. pusilla. Blasius Johann Heinrich, német zoológus, *1809, +1870. Braunschweigben volt tanár és múzeumigazgató. Die Wirbeltiere Europas

Next