Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

C - Cornea - Cornea - Corned beef - Corneille Pierre - Cornelia - Cornelisz v. Cornelis van Haarlem - Cornelisz Jakob (Jakob von Oostsanen) - Cornelius Gallus - Cornelius Hans - Cornelius Peter von - Cornelius Peter von - Cornelius Neopos - Cornemusa - Corneni - Corner - Cornereva - Corneşti - Cornet-féle szalag

Cornea Cornea, 1. Somfa (Románia), Cornea (latin), a szem szaruhártyája. Corned beef [korned bíf], a pácolt marha­húskonzerv világszerte használt angol neve. Amerikában, Ausztráliában jól hizlalt mar­hák húsából készítik. A darabos húst előbb pácolják, azután félig megfőzik, bádog­dobozokba préselik, levessel kiegészítik, majd a dobozok tartalmát a fedéllel lég­mentesen lezárva, főzéssel csírátlanítják. Corneille [Kornel] Pierre, francia dráma­író, *1606, +1684. Mint fiatal roueni ügyvé­det, a szülővárosában vendégszereplő szín­­társulat fedezte fel. Csakhamar követte a színészeket a fővárosba és színházi költő­jük lett. Több, megrendelésre írt darab után döntő sikerét a Ctd-del aratta (1636). Há­romévi hallgatás után C. három új művel állt elő: Horace, Cinna, Polyeudte. Kevés­sel utóbb keletkezett Menteur c. vígjátéka, spanyol minta alapján, mint a Cid. A kö­vetkező, romantikusan bonyolult darabok kisebb sikert arattak, egyiknek bukása után C. visszavonult Rouen-ba, lefordította vers­ben Kempis Krisztus követése c. művét és dráma-elméleti tanulmányokkal foglalko­zott. Új sikerek rövid sorozata kezdődött az Oedipe-pel (1659), de aztán az ifjú Ra­cine sikereivel nem tudott megbirkózni s tíz évvel halála előtt elhallgatott. Elfeledve halt meg, de ma Racine mellett az újklasz­­szikus francia tragédia nagymestereként tisztelik. Minden műve az észnek, az aka­ratnak, a becsületnek, a hitnek diadala az emberi gyengeségen. Több művét magyarra is lefordították; a Cid-et már 1773-ban Te­leki Ádám gr., újabban Radó Antal. Cornelia. 1. A római Tiberius Sempronius Gracchus felesége, Publius Cornelius Scipio Africanus Maior leánya (Kr. e. II. sz.) 2. Julius Caesar neje, Lucius Cornelius Cinna leánya. (Kr. e. I. sz.) Cornelisz [kora] v. Cornelis van Haar­lem, festő, *1562, +1638. 21 éves korában feltűnt egy nagy lövész-csoportképpel; en­nek újszerű kompozíciója fiatalabb festő­­társaira jelentékenyen hatott. Leginkább bibliai és mitológiai képeket festett (pl. Betlehemi gyermekgyilkolás) s bennük nagy aktfestő-készségét értékesítette. 3 képe van a Szépművészeti Múzeumban. Cornelisz Jakob (Jakob van Oostsanen), hollandi festő, *1470 előtt, +1533. Díszítmé­nyekben gazdag fametszeteken kívül oltár­képeket is festett, jól jellemzett alakokkal, gazdag környezet­ részletekkel. Ilyen pl. a bécsi Szt. Jeromos-oltárkép s a nápolyi mú­zeumban levő Jézus születése. Cornelius Gallus, római költő, *Kr. e. 70. +Kr. e. 27. A római elégia úttörője, Tibul­lus és Propertius mestere, Vergilius barátja. Mint államférfi és hadvezér is nevezetes szerepet vitt; nagy része volt Antonius és Cleopatra legyőzésében. Egyiptom helytar­tója volt, de kegyvesztett lett és öngyilkos­ságra kényszerült. — C alatt fel nem vett címszók­a alatt találhatók! — Cornelius Hans, német filozófus, *1863. 1910-ben a frankfurti egyetem tanára lett. Kant filozófiáját, a természettudományok­kal való foglalkozás hatása alatt, a tapasz­talati lélektan irányában igyekezett tovább­fejleszteni. Főbb művei: Einleitung in die Philosophie (1903, III. kiadás 1921), Trans­cendental Systematik (1916), Vom Wert des Lebens (1923). Cornelius Peter von, német festő, *1783, +1867. A német bölcselkedő festészet legna­gyobb képviselője, a Nazarénus-festőcsoport ünnepelt vezére. Előbb Münchenben, majd Berlinben elhalmozták nagyszabású meg­rendelésekkel. Amott freskókkal díszítette az új képtár és a Glyptothek termeit s meg­festette a Ludwigskirche oltárképül szol­gáló Utolsó ítéret-freskóját (a világ legna­gyobb képe). Berlinben nagy kartonsoro­­zatot rajzolt a kereszténység történetéről. O. stílusa teljes ellentéte volt a festőiség­­nek, ő maga magasröptű gondolkodású idealista s művészete rovására ment, hogy megvetette a festészet minden előadásbeli eszközét. Cornelius Peter, német zeneszerző, *1824, +1874. Liszt tanítványi köréhez tartozott. Der Barbier von Bagdad c. kitűnő vígope­ráját (saját szövegére, 1858, Budapesten 1891) Liszt mutatta be Weimarban. A mű finom és bensőséges humora annak idején nem talált megértésre s nem aratott sikert C. többi műve sem (Cid és Gunlöd). Zenei nyelvére különösen Schumann romantikája hatott, de tanult Liszt és Wagner újroman­tikus technikájából is. Dalait ma is éne­kelik. Cornelius Nepos, római történetíró Kr. e. az I. sz.-ban. Életéről keveset tudunk. Ci­ceróval és Varróval baráti viszonyban élt. Chronica c. világtörténeti munkája elve­szett. De viris illustribus (a. m. jeles fér­fiakról) c. életrajzgyűjteményéből ránk ma­radt több görög és pún hadvezér és két római történetíró könnyed, gyakran anek­dotákkal színezett élet- és jellemrajza. Cornemusa, 1. Duda. Corneni, 1. Szilkerék (Románia). Corner [korn], angol, a. m. sarok. 1. A ke­reskedelemben az a spekulációs gazdasági tevékenység (sarokba­ szorítás), amellyel valamely, piacon található áruból minden készletet összevásárolva, az árut a növekvő kereslet elől elvonják és ezzel árát mester­ségesen felverik. A C. létrehozására vonat­kozó, alkalmi kereskedelmi egyesülést ring­­nek (1. o.) nevezik. 2. Mint sportkifejezés: 1. Sarok, Cornereva, 1. Somosréve (Románia). Cornesti, erdélyi községek: 1. Magyar­­szarvaskend, Sinfalva, Sólyomtelke, Somosd, Somosfalva és Sövényfalva (Románia). Cornet-féle szalag [korné], a szénelőké­szítésben a darabos szénnek válogatására és vasúti kocsikba való töltésére használa­tos berendezés. Vízszintes (válogató) és

Next