Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
C - Csokonai-Kör - Csokor Franz Theodor - Csokorszám - Csokva - Csolnakos (Cinciş) - Csolnok - Csolt (Ciolt) - Csoltó (Čoltovo) - Csoma (Kőrösi) család - Csoma József (Ragyolczi) - Csoma Sándor (Kőrösi) - Csoma - Csoma - Csomád - Csomafája (Ciumăfaia) - Csomafalva (Čoma) - Csomag - Csomagfilm (pakkfilm) - Csomagolás - Csomagolás védelme
Csokonai-Kör, 1890-ben alakult meg Debrecenben, de „Felolvasó Kör" néven már 1883- tól kezdve működött. Célja az irodalom, művészetek és a tudomány fejlesztése és a Csokonai-kultusz ápolása. Sok kitűnő írót juttatott első szóhoz és segített munkái kiadásában; jelentős tényező Debrecen kulturális életében. Kiadványai: Csokonai Könyvtár, Évkönyv s különböző önálló munkák. Csokor Franz Theodor, osztrák költő, *1885. Drámái (Die rote Strasse, Die Lünde wider den Geist, stb.) Strindberg hatására vallanak. Nálunk különösen gr. Krasinski lengyel költő Pokoli színjátékának átdolgozása (Nemzeti Színház) és 1918. november 3. című drámája által vált ismertté. Lírája közel áll az expresszionizmushoz. Csokorszám, finom drótszövetsziták jelölési módja. Az angol jelölésnél a C. a szitalap egy angol hüvelyk (254 mm) hosszára jutó nyílások száma, a régi német jelölésnél az 1 cm2 területre, az új német jelölésnél pedig az 1 cm hosszra eső nyílások száma. A C. és a drótvastagság közötti összefüggést szabványok állapítják meg, úgyhogy a C.mala szita négyzetes nyílásainak élhossza, az ú. n. lyukbőség is meg van határozva. Ha n a C., akkor a mm-ben megadott lyukbőség, az angol jelölés szerint, 12-7:n, a régi német jelölés szerint 6-4: j/a n, az új német jelölés szerint pedig 6:n. Csokva, ki. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vm. ózdi j.-ában. (1930) 697 lak. U. p. és u. t. Sáta. Csolnakos (Cincii), hunyadmegyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 433 lak. A Hunyadi-családdal rokon Csolnakosi-család birtoka volt. Csolnok, nk. Komárom és Esztergom k. e. e. vm. esztergomi j.-ában, a budapest—esztergomi vasútvonal mellett. (1930) 2955 lak. Barnaszénbánya, Csőti (Ciolt), szatmármegyei község, Tr. óta Romániához tartozik; (1930) 500 lak. Csoltó (Coltovo), gömör- és kishontmegyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik; (1930) 567 lak. Csorna (Körösi), háromszéki székely család, melynek első ismert őse Balázs, 1680- ban a lófőrend tagja volt. Ennek sarja Sándor (1. Körösi C.), a híres Ázsia-utazó. Csomna József (Ragyolczi), történettudós, *1848, 1917. Kivált címertani és családtörténeti kérdésekkel foglalkozott. A Liebmacher-féle címerkönyv magyarországi része pótkötetének társszerkesztője volt. Főbb művei: Abauj-Torna vm. nemes családjai (1898), Magyar nemzetségi címerek (1904), A magyar heraldika korszakai (1913). Csorna Sándor (Körösi), 1. Körösi Csorna Sándor: Csorna, kk. Somogy vm. igali j.-ában, az újdombóvár—gyékényesi vasútvonal mellett. (1930) 617 lak. Csorna, régi betegségnév. Legtöbbször a pestist jelölték vele, de nemcsak nálunk. Csomagolás védelme hanem a török és a szláv népeknél is, bár eredetileg csak kelést, daganatot, tályogot jelentett. Innen a népies átkozódás: „Vigyen el a C.“ Csornád, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váci j.-ában, a rákospalota—váci vasútvonal mellett. (1930) 885 lak. Csomafája (Ciumafaia), kolozsmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik; (1930) 540 lak. Csomafalva (Coma), ugocsamegyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 378 lak. Csomag, 1. Csomagolás és Csomagszállitás. Csomagfilm (pakkfilm), 12 (néha 6) fényérzékeny filmlap, fénymentesen záródó karton v. bádogkeretben, úgyhogy mindegyik film fekete papírlaphoz van erősítve. E lapok arra szolgálnak, hogy fényzáróan válasszák el az egyes filmeket; a folytatásukat alkotó és a csomagból szabadon kiálló papírnyelvek segítségével húzzák hátra (a csomag hátsó rekeszébe) a már megvilágígított filmlapokat. A C. használata kényelmes, mert napfénynél helyezhető a tartókazettába s vehető ki onnan, azonkívül a megvilágított filmlapok egyenként is kiemelhetők a sötétkamrában és előhívhatók. Hátránya, hogy a film ritkán fekszik síkban, legtöbbször kissé domború, ezért a kép nem mindig teljesen éles. Csomagolás, célja, hogy az árut a raktározáskor és a szállításkor megóvja a sérüléstől, bepiszkolódástól, szétporlástól v. szétfolyástól. A C.-hoz olyan anyagokat használnak, amelyek vegyileg semlegesek; ízt szagot nem vesznek fel; nedvességet nem engednek át. Leghasználatosabbak: a papír, kéregpapír, fa, fém, üveg, porcellán és a textíliák, a törékeny áruknál bélelőanyagok: a szalma, forgács, papírvatta. A tömegáruk C.-a legtöbbször géppel történik, vannak töltő, záró, göngyölő gépek. Ma igen sok áru a gyáros v. a nagykereskedő eredeti C.-ában kerül a kiskereskedőhöz és így a fogyasztóhoz. A fogyasztó az árut nem annyira védjegyéről (1. o.), mint jellegzetes C.-áról ismeri meg. Ezért a gyáros, ill. kereskedő biztosíthatja a jellegzetes C.nak kizárólagos használatát azzal, hogy a C.-t, mint „ipari mintát", az illetékes kereskedelmi és iparkamaránál belajstromoztatja. A mintát legfeljebb 3 évig védik meg (1. C. védelme). De ha az árut ennyi idő után C.-áról általánosan felismerik, akkor már tisztességtelen verseny a jellegzetes C. használata, ill. utánzása. A márkás áru (1. o.) C.-ánál a C. jellegzetességén kívül — különösen a fényűzési áruknál — a C. ízlésességére, szépségére is gondot fordítanak. Csomagolás védelme. Árut nem szabad olyan jellegzetes külsőben forgalomba hozni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatnak az árucikkeit szokták felismerni (1923. évi V. t.e. 9. és 18. §-ai). Az oltalom ilyen esetben tehát kiterjed nemcsak az áru csomagolásán hasz