Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

C - Csokonai-Kör - Csokor Franz Theodor - Csokorszám - Csokva - Csolnakos (Cinciş) - Csolnok - Csolt (Ciolt) - Csoltó (Čoltovo) - Csoma (Kőrösi) család - Csoma József (Ragyolczi) - Csoma Sándor (Kőrösi) - Csoma - Csoma - Csomád - Csomafája (Ciumăfaia) - Csomafalva (Čoma) - Csomag - Csomagfilm (pakkfilm) - Csomagolás - Csomagolás védelme

Csokonai-Kör, 1890-ben alakult meg Debre­cenben, de „Felolvasó Kör" néven már 1883- tól kezdve működött. Célja az irodalom, művészetek és a tudomány fejlesztése és a Csokonai-kultusz ápolása. Sok kitűnő írót juttatott első szóhoz és segített munkái ki­adásában; jelentős tényező Debrecen kultu­rális életében. Kiadványai: Csokonai Könyv­tár, Évkönyv s különböző önálló munkák. Csokor Franz Theodor, osztrák költő, *1885. Drámái (Die rote Strasse, Die Lünde wider den Geist, stb.) Strindberg hatására vallanak. Nálunk különösen gr. Krasinski lengyel költő Pokoli színjáték­ának átdol­gozása (Nemzeti Színház) és 1918. novem­ber 3. című drámája által vált ismertté. Lírája közel áll az expresszionizmushoz. Csokorszám, finom drótszövetsziták jelö­lési módja. Az angol jelölésnél a C. a szita­lap egy angol hüvelyk (25­4 mm) hosszára jutó nyílások száma, a régi német jelölésnél az 1 cm2 területre, az új német jelölésnél pe­dig az 1 cm hosszra eső nyílások száma. A C. és a drótvastagság közötti összefüggést szabványok állapítják meg, úgyhogy a C.­­mal­a szita négyzetes nyílásainak élhossza, az ú. n. lyukbőség is meg van határozva. Ha n a C., akkor a mm-ben megadott lyuk­bőség, az angol jelölés szerint, 12-7:n, a régi német jelölés szerint 6-4: j/a n, az új né­met jelölés szerint pedig 6:n. Csokva, ki. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vm. ózdi j.-ában. (1930) 697 lak. U. p. és u. t. Sáta. Csolnakos (Cincii), hunyadmegyei község, Tr­­óta Romániához tartozik. (1930) 433 lak. A Hunyadi-családdal rokon Csolnakosi-csa­­lád birtoka volt. Csolnok, nk. Komárom és Esztergom k. e. e. vm. esztergomi j.-ában, a budapest—esz­tergomi vasútvonal mellett. (1930) 2955 lak. Barnaszénbánya, Csőti (Ciolt), szatmármegyei község, Tr. óta Romániához tartozik; (1930) 500 lak. Csoltó (Coltovo), gömör- és kishontmegyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik; (1930) 567 lak. Csorna (Körösi), háromszéki székely csa­lád, melynek első ismert őse Balázs, 1680- ban a lófőrend tagja volt. Ennek sarja Sándor (1. Körösi C.), a híres Ázsia-utazó. Csomna József (Ragyolczi), történettudós, *1848, 1­917. Kivált címertani és családtör­téneti kérdésekkel foglalkozott. A Lieb­­macher-féle címerkönyv magyarországi ré­sze pótkötetének társszerkesztője volt. Főbb művei: Abauj-Torna vm. nemes családjai (1898), Magyar nemzetségi címerek (1904), A magyar heraldika korszakai (1913). Csorna Sándor (Körösi), 1. Körösi Csorna Sándor: Csorna, kk. Somogy vm. igali j.-ában, az újdombóvár—gyékényesi vasútvonal mellett. (1930) 617 lak. Csorna, régi betegségnév. Legtöbbször a pestist jelölték vele, de nemcsak nálunk. Csomagolás védelme hanem a török és a szláv népeknél is, bár eredetileg csak kelést, daganatot, tályogot jelentett. Innen a népies átkozódás: „Vigyen el a C.“ Csornád, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. váci j.-ában, a rákospalota—váci vasútvonal mel­lett. (1930) 885 lak. Csomafája (Ciumafaia), kolozsmegyei köz­ség, Tr. óta Romániához tartozik; (1930) 540 lak. Csomafalva (Coma), ugocsamegyei község, Tr. óta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 378 lak. Csomag, 1. Csomagolás és Csom­agszállitás. Csomagfilm (pakkfilm), 12 (néha 6) fény­­érzékeny filmlap, fénymentesen záródó kar­ton v. bádogkeretben, úgyhogy mindegyik film fekete papírlaphoz van erősítve. E la­pok arra szolgálnak, hogy fényzáróan vá­lasszák el az egyes filmeket; a folytatásu­kat alkotó és a csomagból szabadon kiálló papírnyelvek segítségével húzzák hátra (a csomag hátsó rekeszébe) a már megvilágí­­gított filmlapokat. A C. használata kényel­mes, mert napfénynél helyezhető a tartó­kazettába s vehető ki onnan, azonkívül a megvilágított filmlapok egyenként is ki­emelhetők a sötétkamrában és előhívhatók. Hátránya, hogy a film ritkán fekszik sík­ban, legtöbbször kissé domború, ezért a kép nem mindig teljesen éles. Csomagolás, célja, hogy az árut a raktá­rozáskor és a szállításkor megóvja a sérü­léstől, bepiszkolódástól, szétporlástól v. szét­­folyástól. A C.-hoz olyan anyagokat hasz­nálnak, amelyek vegyileg semlegesek; ízt szagot nem vesznek fel; nedvességet nem engednek át. Leghasználatosabbak: a papír, kéregpapír, fa, fém, üveg, porcellán és a textíliák, a törékeny áruknál bélelőanya­gok: a szalma, forgács, papírvatta. A tö­megáruk C.-a legtöbbször géppel történik, vannak töltő, záró, göngyölő gépek. Ma igen sok áru a gyáros v. a nagykereskedő eredeti C.-ában kerül a kiskereskedőhöz és így a fogyasztóhoz. A fogyasztó az árut nem annyira védjegyéről (1. o.), mint jelleg­zetes C.-áról ismeri meg. Ezért a gyáros, ill. kereskedő biztosíthatja a jellegzetes C.­­nak kizárólagos használatát azzal, hogy a C.-t, mint „ipari mintát", az illetékes ke­reskedelmi és iparkamaránál belajstromoz­tatja. A mintát legfeljebb 3 évig védik meg (1. C. védelme). De ha az árut ennyi idő után C.-áról általánosan felismerik, ak­kor már tisztességtelen verseny a jellegze­tes C. használata, ill. utánzása. A márkás áru (1. o.) C.-ánál a C. jellegzetességén kívül — különösen a fényűzési áruknál — a C. ízlésességére, szépségére is gondot fordítanak. Csomagolás védelme. Árut nem szabad olyan jellegzetes külsőben forgalomba hozni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatnak az árucikkeit szokták felismerni (1923. évi V. t.­e. 9. és 18. §-ai). Az oltalom ilyen esetben tehát ki­terjed nemcsak az áru csomagolásán hasz­

Next