Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)

C - Csomor István - Csomorika (Cicuta) - Csomorosság - Csomortán (Lutoasa) - Csomóvonal - Csomózás - Csomózott szőnyeg

Csömörg nak el egymáshoz képest, hanem a terhe­lés hatására kis mértékben meggörbülnek s az egész C. fordul el a tartó síkjában. A merev C.-ú rácsos tartók rúdjaiban fellépő erőket mindamellett úgy számítják ki, mint­ha azok súrlódásmentes csapok körül el­fordulhatnának s a merevségből származó feszültségeket az ú. n. mellékfeszültségek között veszik esetleg figyelembe. 3. A csil­lagászatban 1. Csomó. Csömör István, csehszlovákiai magyar képviselő, *1890. Farnadi, majd nagykálnai kisgazda. 1923 óta a csehszlovák agrárpárt magyar osztályának vezetője. Előbb tarto­mánygyűlési, 1935 óta nemzetgyűlési kép­viselő. Csomorika (Ci­cuta), az ernyő­­sök családjába tartozó növény­­nemzetség. Há­rom faja közül Európában és É.­­Amerikában ho­nos a gyilkos C. (Cicuta virosa). Mérges növény, nálunk meglehe­tősen ritka. Vízi­büröknek is ne­vezik. A legelső állatoknál olykor mérgezést okoz. Vastag, üres szá­ráról, belül rekeszekre, fiókokra osztott gyökértörzséről könnyen felismerhető. Csomorosság, főképp a fekete nyárfa tö­vén és törzsén látható csomók és dudoro­­dások. Az asztalosiparban kedvelt, fodros, hullámos rostú furnér egyik faját ez adja. Csomortán (Lutoasa), háromszékmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik, (1930) 423 lak. Csomóvonal, egy rezgő lemez, ill. felület azon pontjainak összessége, melyek a felület rezgése közben sem mozdulnak ki nyugalmi helyzetük­ből. Amikor pl. harangok az alaphangjukat adják, 4 C. keletkezik rajtuk. Görbe felületeknél, mint a harangoknál is, a C.-ak pontjainak érintői irányú elmozdulásuk van, de a ki-be irányuló rezgésben nem vesznek részt. L. még Chladni. Csomózás. 1. Primitív népek egyik írásmódja. Különböző színű és más­más irányba fektetett zsinórokra kötött cso­mók alkalmasak gondo­latok kifejezésére, meg­örökítésére és számoló­Harang csomóvonalai, fent oldal-, lent alul­nézetben. A csomó­vonal pont­vonással van jelölve; a szag­gatott vonal a harang­nak rezgés közben fel­vett alakját mutatja (erősen tálozva), sok elvégzésére (régi időkben a perui pásztorok így tartották számon barmai­kat). Ennek maradványa az az általá­nos szokás, hogy figyelmeztetésül csomót kötnek a zsebkendőre. 2. A varázslatban, a népies gyógyászatban nagy szerepet játszó mágikus elem. Legfőbb rontó eszköze már a Védákban szerepel. Héra ezzel akadá­lyozta meg egy ideig Herakles világrajöt­­tét. A középkori boszorkányperekben nagy szerepe van a kötésnek, a nodus magicus­­nak. Az ördöggel cimboráló gonosz szemé­lyek rongyból, tollból, szőrből csomót csi­nálnak, elrejtik áldozatuk párnájába, ruhá­jába, házába, s ettől az kegyetlen nyava­lyába esik, ezért hívják emlékeink a bo­szorkányokat „oldó-kötő varázslókénak. A csomó kötése jelképesen az életerő elfojtá­sát, összezsugorítását, megoldása pedig az erő felszabadulását, kitágulását jelenti. Ezért oldanak fel pl. régi néphit szerint szülés idején a házban minden csomót, mert különben a vajúdó nő nem szabadul meg terhétől. 3. A női kézimunkában eredetileg védekező eljárás a fonalas munkák foszlása ellen. A zsinórra kötött csomó (göb) meg­akadályozza a rojtosodást, foszladozást. Eb­ből díszítő eljárás alakult a szövedék el­­rongyolódásának meggátlására. A lánc-szál végződéseket bizonyos rendszer szerint egy­mással összebogozzák. Ilyen eredetre mu­tatnak a vertcsipke-szegélyek. 4. Szőnyegek C.-át 1. Csomózott szőnyeg alatt. Csomózott szőnyeg, ős­régi, ázsiai eredetű szö­vedék, amelyet ábrázolá­sokból az ókortól kezdve, eredeti példányokban csak a XV. sz. óta ismerünk. g.n Technikája eltér a szö­­vött szőnyegétől: kerete­ken, szőnyegállványokon készül, úgy hogy a füg­gélyesen kifeszített lánc­­f­onalakra („felvetőkre") rácsomózzák a színes gyapjú- v. selyemfona­lat, a csomót keresztben elvágják s ezeknek nyí­rott szálvégei (kereszt­­metszetei) adják a C. színét ég mintáját. Alapjában könnyű kézimunka, ma is háziipar a K.-en. Ott a csomókötésnek két módja szokásos: a sennei és a jordesi; csak 1885 óta vannak gépen készült C.-ek. A legértékesebb kézi­munkás C.-ek hazája régtől fogva Perzsia, a Kaukázus, Afganisztán, Beludzsisztán, Kisázsia és Kína, a kereskedelmi forgalom­ban azonban e vidékek neve nem jelenti egyúttal a származás helyét is, hanem több­nyire a C. mintáinak típusát jelzi. Néhány­nak képét I. a köv. oldalakon: 94. (Afgán­­szőnyeg), 834. (Beludzsisztán-szőnyeg), 866. (Bergama-szőnyeg) és 985. (Bokhara-szőnyeg). A K.-i technikákat értékesítették Európa országaiban is; hazánkban ezzel a techni­Gyilkos csomor­ka, Cicuta virosa. ír 63 A szőnyeg-csomózás néhány típusa. 1. Indiai, perzsa, bokarai, belud­­zsisztáni, kai­ni és kho­­rashani csomózás. 2. Sul­­tanabadi és kínai csomó­zás. 3. Többféle K.-i szőnyeg csomózása, ez a legelterjedtebb Európában. é a 11 is

Next