Uj Idők Lexikona 5-6. Bőrcsipke - Cumulus (Budapest, 1937)
C - Csomor István - Csomorika (Cicuta) - Csomorosság - Csomortán (Lutoasa) - Csomóvonal - Csomózás - Csomózott szőnyeg
Csömörg nak el egymáshoz képest, hanem a terhelés hatására kis mértékben meggörbülnek s az egész C. fordul el a tartó síkjában. A merev C.-ú rácsos tartók rúdjaiban fellépő erőket mindamellett úgy számítják ki, mintha azok súrlódásmentes csapok körül elfordulhatnának s a merevségből származó feszültségeket az ú. n. mellékfeszültségek között veszik esetleg figyelembe. 3. A csillagászatban 1. Csomó. Csömör István, csehszlovákiai magyar képviselő, *1890. Farnadi, majd nagykálnai kisgazda. 1923 óta a csehszlovák agrárpárt magyar osztályának vezetője. Előbb tartománygyűlési, 1935 óta nemzetgyűlési képviselő. Csomorika (Cicuta), az ernyősök családjába tartozó növénynemzetség. Három faja közül Európában és É.Amerikában honos a gyilkos C. (Cicuta virosa). Mérges növény, nálunk meglehetősen ritka. Vízibüröknek is nevezik. A legelső állatoknál olykor mérgezést okoz. Vastag, üres száráról, belül rekeszekre, fiókokra osztott gyökértörzséről könnyen felismerhető. Csomorosság, főképp a fekete nyárfa tövén és törzsén látható csomók és dudorodások. Az asztalosiparban kedvelt, fodros, hullámos rostú furnér egyik faját ez adja. Csomortán (Lutoasa), háromszékmegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 423 lak. Csomóvonal, egy rezgő lemez, ill. felület azon pontjainak összessége, melyek a felület rezgése közben sem mozdulnak ki nyugalmi helyzetükből. Amikor pl. harangok az alaphangjukat adják, 4 C. keletkezik rajtuk. Görbe felületeknél, mint a harangoknál is, a C.-ak pontjainak érintői irányú elmozdulásuk van, de a ki-be irányuló rezgésben nem vesznek részt. L. még Chladni. Csomózás. 1. Primitív népek egyik írásmódja. Különböző színű és másmás irányba fektetett zsinórokra kötött csomók alkalmasak gondolatok kifejezésére, megörökítésére és számolóHarang csomóvonalai, fent oldal-, lent alulnézetben. A csomóvonal pontvonással van jelölve; a szaggatott vonal a harangnak rezgés közben felvett alakját mutatja (erősen tálozva), sok elvégzésére (régi időkben a perui pásztorok így tartották számon barmaikat). Ennek maradványa az az általános szokás, hogy figyelmeztetésül csomót kötnek a zsebkendőre. 2. A varázslatban, a népies gyógyászatban nagy szerepet játszó mágikus elem. Legfőbb rontó eszköze már a Védákban szerepel. Héra ezzel akadályozta meg egy ideig Herakles világrajöttét. A középkori boszorkányperekben nagy szerepe van a kötésnek, a nodus magicusnak. Az ördöggel cimboráló gonosz személyek rongyból, tollból, szőrből csomót csinálnak, elrejtik áldozatuk párnájába, ruhájába, házába, s ettől az kegyetlen nyavalyába esik, ezért hívják emlékeink a boszorkányokat „oldó-kötő varázslókénak. A csomó kötése jelképesen az életerő elfojtását, összezsugorítását, megoldása pedig az erő felszabadulását, kitágulását jelenti. Ezért oldanak fel pl. régi néphit szerint szülés idején a házban minden csomót, mert különben a vajúdó nő nem szabadul meg terhétől. 3. A női kézimunkában eredetileg védekező eljárás a fonalas munkák foszlása ellen. A zsinórra kötött csomó (göb) megakadályozza a rojtosodást, foszladozást. Ebből díszítő eljárás alakult a szövedék elrongyolódásának meggátlására. A lánc-szál végződéseket bizonyos rendszer szerint egymással összebogozzák. Ilyen eredetre mutatnak a vertcsipke-szegélyek. 4. Szőnyegek C.-át 1. Csomózott szőnyeg alatt. Csomózott szőnyeg, ősrégi, ázsiai eredetű szövedék, amelyet ábrázolásokból az ókortól kezdve, eredeti példányokban csak a XV. sz. óta ismerünk. g.n Technikája eltér a szövött szőnyegétől: kereteken, szőnyegállványokon készül, úgy hogy a függélyesen kifeszített láncfonalakra („felvetőkre") rácsomózzák a színes gyapjú- v. selyemfonalat, a csomót keresztben elvágják s ezeknek nyírott szálvégei (keresztmetszetei) adják a C. színét ég mintáját. Alapjában könnyű kézimunka, ma is háziipar a K.-en. Ott a csomókötésnek két módja szokásos: a sennei és a jordesi; csak 1885 óta vannak gépen készült C.-ek. A legértékesebb kézimunkás C.-ek hazája régtől fogva Perzsia, a Kaukázus, Afganisztán, Beludzsisztán, Kisázsia és Kína, a kereskedelmi forgalomban azonban e vidékek neve nem jelenti egyúttal a származás helyét is, hanem többnyire a C. mintáinak típusát jelzi. Néhánynak képét I. a köv. oldalakon: 94. (Afgánszőnyeg), 834. (Beludzsisztán-szőnyeg), 866. (Bergama-szőnyeg) és 985. (Bokhara-szőnyeg). A K.-i technikákat értékesítették Európa országaiban is; hazánkban ezzel a techniGyilkos csomorka, Cicuta virosa. ír 63 A szőnyeg-csomózás néhány típusa. 1. Indiai, perzsa, bokarai, beludzsisztáni, kaini és khorashani csomózás. 2. Sultanabadi és kínai csomózás. 3. Többféle K.-i szőnyeg csomózása, ez a legelterjedtebb Európában. é a 11 is