Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)

E - Egyetemi magántanár - Egyetemi Nyomda (Királyi Magyar E.)

Egyetemi magántanár ajándékozott telken 1873—75 között építet­ték, Skalnitzky Antal és Kock Henrik ter­vei szerint; olvasótermét Lotz Károly alle­gorikus freskói díszítik. A könyvtár gyűj­tési köre kiterjed a tudomány minden ágára, új beszerzéseiben azonban túlnyo­móan a szellemtudományokra fordít gondot; állománya kb. 700.000 köt., évi gyarapodása kb. 6-7000 köt., évi látogatottsága 75.000 olvasó, évi javadalma kb. 80.000 P. Számos értékes kézirat, ősnyomtatvány és egyéb könyvritkaság van a birtokában, így pl. 35 Korvina (1. Korvinák), 5 Gutenberg előtti technikával előállított nyomdatermék, több­ becses magyar nyelvemlék, mint pl. a Bőd-, Cornides-, Nádor-, Sándor- és Weszprémi­­kódexek, valamint a részben Ráskai Lea kezétől eredő Példák könyve c. kódex. Leg­régibb kódexe egy görög biblia a X. sz.­­ból, miniaturákkal. Becses Shakespeare­­gyűjteménye is van. Gyarapodása vétel és adomány útján történik; az újabb adomá­nyok sorából említendők a Carnegie-ala­­pítvány 1195 kötetből álló amerikai vonat­kozású könyvajándéka 1928-ban és az olasz Ente Nazionalenak, az olasz-magyar kap­csolatok kutatását és mélyítését szolgáló könyvekből álló 1045 kötetnyi ajándéka 1929-ben. A debreceni M. Kir. Tisza István Tudo­mányegyetemi Könyvtárat 1916-ban alapí­tották és 1918-ban adták át rendeltetésének, 1929-ben újraszervezték, kibővítették és vég­leges épületébe helyezték. A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemi Könyvtár 1915-ben kezdte meg működését Pozsonyban, de Tr. követ­keztében gyűjteményeit éppenúgy elvesz­tette, mint a M. Kir. Ferenc József Tudo­mányegyetemi Könyvtár, mely Kolozsvárott a XIX. sz. 70-es éveitől fogva működött. Az 1921 :XXV. t.-c. az Erzsébet-egyetemet Pécsre, a Ferenc József-egyetemet Szegedre helyezte; könyvtáraik jelen anyagának a gyűjtése csak ekkor vehette kezdetét. Meg­­említendők még Budapesten a Műegyetem könyvtára (alap. 1846. 160.000 kötet, évi ja­vadalma 40.000 ). évi látogatottsága 20.000 olvasó), valamint több értékes kari könyv­tár és az egyes egyetemi intézetek, szemi­náriumok kisebb-nagyobb szakkönyvtárai, melyek legtöbbjét a szemináriumot vezető tanárok, ill. igazgatók külön engedélyével szintén használhatják az egyetemen kívül álló kutatók is. Egyetemi magántanár, nálunk is elter­jedt latin szóval docens, valamely az egye­tem tananyagába tartozó szaktudomány olyan művelője, aki az egyetemtől engedélyt kapott arra, hogy az általa különösen mű­velt részlettanulmány köréből az egyetemi leckerend keretében előadásokat tartson. Az engedélyt Ivenia legendi­ magántanári képesítés Ihabilitatio) előzi meg; a vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítésé­hez van kötve. E.-i képesítésért csak­ az folyamodhatik, aki legalább 3 esztendeje szerezte meg doktori oklevelét valamely hazai egyetemen (a külföldi oklevelet előbb érvényesíttetni, nosztrifikáltatni kell); az illetékes kar előzetes döntése a jelölt sze­mélyes alkalmassága felől határoz, majd tudományos munkásságának értékét bírál­­tatja el két, ellentmondás esetén három egyetemi tanárral, ezek után tudományos képzettségéről szerez bizonyosságot magán­tanári colloquium alapján, végül ünnepé­lyes próbaelőadás megtartására ad enge­délyt. Újabban a vidéki egyetemeken nő­ket is habilitáltak E.-ra; a budapesti egye­tem elvileg elzárkózik előle. Egyetemi Nyomda (Királyi Magyar E.), Magyarország legrégibb nyomdavállalata, a budapesti Pázmány Péter­ tudományegye­­tem tulajdona. 1577-ben alapította Telegdi Miklós, akkori esztergomi nagyprépost, ké­sőbbi pécsi püspök, a bécsi jezsuita nyomda megvásárlásával és Nagyszombatba telepí­tésével. Telegdi halála után a nyomda az esztergomi káptalané lett. Az 1620-as évek­ben a Bethlen Gábor hadaitól veszélyezte­tett Nagyszombatból Pozsonyba helyezték át s mintegy 20 évig itt működött. Páz­mány­­1630 körül a jezsuitáknak ajándé­kozta, de csak kb. 10 évvel később került vissza Nagyszombatba, most már mint az időközben megalapított egyetem nyomdája. A jezsuita rend feloszlatása után Mária Te­rézia az egyetemnek adományozta, 1777-ben pedig az egyetemmel együtt Budára tele­pítette. Az E. 1925-ben egyesült a Tudomá­nyos Társulatok Sajtóvállalatával s ez alka­lommal modernizálódott. A budai nyomda­üzem véglegesen Pestre költözött át, az egyetem bölcsészetkari épületébe. Az E. kez­detben úgyszólván csak hát,­vallási és hit­vitázó irodalmi művek előállítására szol­gált. A XVIII. sz.-ban nagyon fellendült és nagyjelentőségű privilégiumokat szerzett (Corpus Juris, kat. misekönyvek és breviá­riumok, gör kel. liturgikus könyvek, tan­könyvek szabadalma), ezeket azonban az abszolutizmus korában elvesztette; az Ál­lami Nyomda megalapításakor (1871) hiva­talos jellege megszűnt. Ma tankönyveken és tanügyi nyomtatványokon kívül főképen tudományos és tudománynépszerűsítő mű­veket ad ki. Irodalom: Irányi—Gárdonyi— Czakó: A Kir. Magy. Egyetemi Nyomda története (1927). Az Egyetemi Nyomda két régi nyomdajele.

Next