Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)
E - Egyetemi magántanár - Egyetemi Nyomda (Királyi Magyar E.)
Egyetemi magántanár ajándékozott telken 1873—75 között építették, Skalnitzky Antal és Kock Henrik tervei szerint; olvasótermét Lotz Károly allegorikus freskói díszítik. A könyvtár gyűjtési köre kiterjed a tudomány minden ágára, új beszerzéseiben azonban túlnyomóan a szellemtudományokra fordít gondot; állománya kb. 700.000 köt., évi gyarapodása kb. 6-7000 köt., évi látogatottsága 75.000 olvasó, évi javadalma kb. 80.000 P. Számos értékes kézirat, ősnyomtatvány és egyéb könyvritkaság van a birtokában, így pl. 35 Korvina (1. Korvinák), 5 Gutenberg előtti technikával előállított nyomdatermék, több becses magyar nyelvemlék, mint pl. a Bőd-, Cornides-, Nádor-, Sándor- és Weszprémikódexek, valamint a részben Ráskai Lea kezétől eredő Példák könyve c. kódex. Legrégibb kódexe egy görög biblia a X. sz.ból, miniaturákkal. Becses Shakespearegyűjteménye is van. Gyarapodása vétel és adomány útján történik; az újabb adományok sorából említendők a Carnegie-alapítvány 1195 kötetből álló amerikai vonatkozású könyvajándéka 1928-ban és az olasz Ente Nazionalenak, az olasz-magyar kapcsolatok kutatását és mélyítését szolgáló könyvekből álló 1045 kötetnyi ajándéka 1929-ben. A debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetemi Könyvtárat 1916-ban alapították és 1918-ban adták át rendeltetésének, 1929-ben újraszervezték, kibővítették és végleges épületébe helyezték. A M. Kir. Erzsébet Tudományegyetemi Könyvtár 1915-ben kezdte meg működését Pozsonyban, de Tr. következtében gyűjteményeit éppenúgy elvesztette, mint a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetemi Könyvtár, mely Kolozsvárott a XIX. sz. 70-es éveitől fogva működött. Az 1921 :XXV. t.-c. az Erzsébet-egyetemet Pécsre, a Ferenc József-egyetemet Szegedre helyezte; könyvtáraik jelen anyagának a gyűjtése csak ekkor vehette kezdetét. Megemlítendők még Budapesten a Műegyetem könyvtára (alap. 1846. 160.000 kötet, évi javadalma 40.000 ). évi látogatottsága 20.000 olvasó), valamint több értékes kari könyvtár és az egyes egyetemi intézetek, szemináriumok kisebb-nagyobb szakkönyvtárai, melyek legtöbbjét a szemináriumot vezető tanárok, ill. igazgatók külön engedélyével szintén használhatják az egyetemen kívül álló kutatók is. Egyetemi magántanár, nálunk is elterjedt latin szóval docens, valamely az egyetem tananyagába tartozó szaktudomány olyan művelője, aki az egyetemtől engedélyt kapott arra, hogy az általa különösen művelt részlettanulmány köréből az egyetemi leckerend keretében előadásokat tartson. Az engedélyt Ivenia legendi magántanári képesítés Ihabilitatio) előzi meg; a vallás- és közoktatásügyi miniszter megerősítéséhez van kötve. E.-i képesítésért csak az folyamodhatik, aki legalább 3 esztendeje szerezte meg doktori oklevelét valamely hazai egyetemen (a külföldi oklevelet előbb érvényesíttetni, nosztrifikáltatni kell); az illetékes kar előzetes döntése a jelölt személyes alkalmassága felől határoz, majd tudományos munkásságának értékét bíráltatja el két, ellentmondás esetén három egyetemi tanárral, ezek után tudományos képzettségéről szerez bizonyosságot magántanári colloquium alapján, végül ünnepélyes próbaelőadás megtartására ad engedélyt. Újabban a vidéki egyetemeken nőket is habilitáltak E.-ra; a budapesti egyetem elvileg elzárkózik előle. Egyetemi Nyomda (Királyi Magyar E.), Magyarország legrégibb nyomdavállalata, a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem tulajdona. 1577-ben alapította Telegdi Miklós, akkori esztergomi nagyprépost, későbbi pécsi püspök, a bécsi jezsuita nyomda megvásárlásával és Nagyszombatba telepítésével. Telegdi halála után a nyomda az esztergomi káptalané lett. Az 1620-as években a Bethlen Gábor hadaitól veszélyeztetett Nagyszombatból Pozsonyba helyezték át s mintegy 20 évig itt működött. Pázmány1630 körül a jezsuitáknak ajándékozta, de csak kb. 10 évvel később került vissza Nagyszombatba, most már mint az időközben megalapított egyetem nyomdája. A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia az egyetemnek adományozta, 1777-ben pedig az egyetemmel együtt Budára telepítette. Az E. 1925-ben egyesült a Tudományos Társulatok Sajtóvállalatával s ez alkalommal modernizálódott. A budai nyomdaüzem véglegesen Pestre költözött át, az egyetem bölcsészetkari épületébe. Az E. kezdetben úgyszólván csak hát,vallási és hitvitázó irodalmi művek előállítására szolgált. A XVIII. sz.-ban nagyon fellendült és nagyjelentőségű privilégiumokat szerzett (Corpus Juris, kat. misekönyvek és breviáriumok, gör kel. liturgikus könyvek, tankönyvek szabadalma), ezeket azonban az abszolutizmus korában elvesztette; az Állami Nyomda megalapításakor (1871) hivatalos jellege megszűnt. Ma tankönyveken és tanügyi nyomtatványokon kívül főképen tudományos és tudománynépszerűsítő műveket ad ki. Irodalom: Irányi—Gárdonyi— Czakó: A Kir. Magy. Egyetemi Nyomda története (1927). Az Egyetemi Nyomda két régi nyomdajele.