Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)
D - Döntés - döntő (döntő mérkőzés) - Döntőbíróság - Döntvény - Dör - Dörfl im Burgenland - Dörgicse - Dörner Ica - Döröske - Dörpfeld Wilhelm - Dörre Tivadar - Dörschlag Karl - Dőry (Jobaházi) család - Dörypatlan - Dörzsár (v. kézi maró)
Döntés ben, Szmirnában, Konstantinápolyban, stb. A XVII. sz. végén alakult, az „álmessiás" Szabbatáj Évi (1. o.) híveiből. Querido Jakab vezetése alatt 10—15.000 zsidó tért át, de titokban megőrizték régi imáikat és szertartásaikat. A szekta kihalóban van, tagjainak száma néhány ezerre tehető. Döntés: 1. A szőlő szaporításának egyik módja. Hiányzó tőkék pótlása és elvénült tőkék ifjítása céljából, valamint zöldoltványokkal való telepítésnél alkalmazzák. A régi tőkét a melléje ásott gödörbe fektetik, s egyik éves vesszőjét a régi tőke helyénél, a többit (legfeljebb hármat) a hiányzó tőkék helyénél függélyesen úgy vezetik fel, hogy két rügyük a föld színe fölé kerüljön, s azután betakarják. Az új tőkék már az első évtől kezdve termést hoznak. Egyes vidékeken homlításnak nevezik. 2. Erdészeti értelemben 1. Fatermelés. Döntő (döntő mérkőzés), sportkifejezés, az előfutamokból kikerült legjobb, ill. a selejtező mérkőzéseknél az utolsó fordulóig eljutott versenyzők küzdelme a végső győzelemért. Döntőbíróság, az államok között felmerülő nemzetközi viszályok elintézésére szolgáló nemzetközi bíróság. A bíróság eljárásának alapja rendszerint valamely nemzetközi szerződés záradéka, amely szerint a szerződő államok kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy az illető szerződés magyarázata v. alkalmazása körül felmerülő vitáikat választott D. elé fogják vinni és e bíróság határozatának magukat mindenben alávetik. Létrejöhetnek azonban külön D.-s szerződések is, mégpedig nemcsak egyes ügyekre, hanem általános érvénnyel oly módon, hogy a szerződő államok a közöttük felmerülő mindennemű nemzetközi vita elintézésére D.-ot létesítenek. Az ú. n. barátsági szerződéseknek is a D.-i megállapodás rendszerint a leglényegesebb tartalma. Újabban erősen hódít az általánosan kötelező D. gondolata. A D. rendszerint a két állam részéről kijelölt tagokból alakul; az elnököt v. a tagok választják, v. esetleg — és így különösen megegyezés hiányában — valamely harmadik hatalom jelöli ki. Bírákul régebben fejedelmeket, újabban jogtudósokat és szakértőket választanak. A D. hatáskörét a szerződés állapítja meg. Az ítélet az államokra kötelező. L. még Vegyes döntőbíróság és Nemzetközi bíróság. Döntvény (latinul decisio). 1. Olyan jogszabály, melyet a kir. Kúria teljes ülése az 1912. évi LIV. t.-c. értelmében alkot s mely a törvénynél fogva kötelező minden bíróságra. Ugyanez áll a kir. Kúria jogegységi tanácsának határozataira is, mert ezeket, éppúgy, mint a D.-eket, a bíróságok mindaddig követni tartoznak, amíg a kir. Kúria teljes ülése meg nem változtatja őket. 2. A vámtarifa-D.-eket a pénzügyminiszter az 1924. évi XIX. t.-c. 121. §-a értelmében a vámtarifa helyes értelmezése tekintetében az érdekelt miniszterekkel egyetértve adja ki; ezeket a hivatalos lapban közzé kell tenni. Ha a vámtartozások nagysága tekintetében merülnek fel kételyek, a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve kötelező joghatályú felvilágosítást ad; ezt azonban újabb felvilágosítással a pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve megváltoztathatja. Dör, nk. Sopron vm. csornai j.-ában, a győr—soproni vasútvonalon, (1930) 922 lak. Dörfl im Burgenland, 1. Dörföld (Ausztria). Dörgicse, a vágó durbincs (Acerina cernua) nevű édesvízi hal balatonmenti népies neve. Dörner Ica, szobrász, *1898. Budapesten tanult, képmásokat mintázott. Szt. Antal domborműve a budapesti gellérthegyi barlangkápolnában van. Döröske, kir. Vas vm. körmend,németújvári j.-ában, (1930) 436 lak. U. p. és u. t. Szarvaskend. Dörpfeld Wilhelm, német régész, *1853. Az olympiai ásatások vezetőségében 1877- től 1881-ig még mint építészmérnök dolgozott. Később Heinrich Schliemann munkáját segítette, majd ennek halála után vezette a trójai ásatásokat. Sok vitára adtak alkalmat Leukas szigetén végzett ásatásai. De ezek alapján azt az elméletet állította fel, hogy Leukas és nem a hagyomány által Ithakának tartott Thiaki volt Odysseus hazája. 1886-tól 1912-ig az athéni német régészeti intézet vezetője, 1923-ban jénai egyetemi tanár lett. Főművei: Troja und Ilion, Das griechische Theater, Briefe über Leukas-Ithaka. Dörre Tivadar, festő és rajzoló, *1858,K 1932. Ezernyi pontos és művészi ízlésű illusztrációt rajzolt, különösen a Vasárnapi Újságba, az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben c. nagy kiadvány és művészettörténeti vonatkozású munkák számára. Mint rajztanár, a rajzoktatás reformjáért dolgozott. Dörschlag Karl, mecklenburgi születésű, Nagyszebenben letelepedett festő, *1832, 1917. Főleg arcképeket festett. Dőry (Jobaházi), Sopron vm.-i eredetű család. Ősei már 1360 körül Csáfordon éltek, s a D. nevet és a Jobaházi előnevet a XV. sz.-ban kezdték viselni. Ferenc (1 1778), kir. főpohárnokmester, 1741-ben magyar br., 1766-ban pedig magyar gr. lett. László és András 1759-ben, majd József-Jakab, a Mária-Terézia-Rend lovagja, 1816-ban szintén magyar br.ságot, végül Gábor, titkos tanácsos, Tolna vm. későbbi főispánja, 1855- ben ausztriai br.ságot kapott. Dörypatlan, nk. Tolna vm. völgységi j.-ában. (1930) 1533 lak. Sajtgyár. U. p. és u. t. Lomba. Dörzsár (v. kézi maró), olyan gúla alakú, négyzetkeresztmetszetű, v. élekkel bíró edzett acélszerszám, melyet lyukak tágítására v. pontos marására használnak. Sze-