Uj Idők Lexikona 7-8. Cún - Eöttevényi (Budapest, 1937)

E - Enguera - Enharmónia - Enid - Enigma - Enigmatit - ENIT (Ente Nazionale per le Industrie Turistiche) - Enjambement - Enkausztikus festés - Enkhuizen - Enklave - Enkyanthus - Énlaka (Inlăceni)

Enguera túráinak és humoros elbeszéléseinek nagy­­része. Szatirikus rajzainak szövegét is maga írja. Enguera [Agera], körzetszékhely Spanyol­­országban, Valencia tartományiban. Selyem­- és olajtermelés, szövőipar, (1930) 5­30 lak. Enharmónia (görög szó, a. m. összhang), a görög zeneelmélet „harmadik" melódia­faja (az első kettőt 1. Diatonika és Kroma­tika alatt). A régi E.-ra vonatkozólag csak utalások vannak, az újabb­ görög E. (Kr. e. VI—IV. sz.) tetrakordja a negyedhangot alkalmazza, pl. (görög módra felülről lefelé számítva a hangokat), a-g-e negyedh­anggal felemelve — e, azaz a hangközök értéke szerint: 2-(-1/4+1/4. Az E. csak rövid ideig élt a görög zene gyakorlatában. Mai érte­lemben E. a temperált hangrendszeren belül két v. több olyan hang viszonya, melyeik egyenlő magasságúak, vagyis hangzásban azonosak, de hangnemi kapcsolataik szerint más-más nevet viselnek; ilyen enharmonikus hangok pl. fisz és gesz, eisz, f és geszesz st­b. (A természetes hangrendszerben E. nincs, mivel ott pl. fisz és gesz valóban nem egy­forma hangmagasságúak). A gyakorlatban az E. főleg az előre behangolt hangszereken érvényesül: a zongorán pl. az enharmonikus hangoknak egy billentyű felel meg. Jó énekes v. hegedűs a hangokat már funk­ciójuk szerint intonálja, pl. a desz-t mé­lyebben, mint a c­sz-t, ami által eltér úgy a temperált, mint a természetes hangrend­­szertől (ahol a desz magasabb, mint a cisz). Nem valódi E.-ról beszélünk ott, ahol az E. nem a hangnemi funkciók alapján, de a hangjegyolvasás megkönnyítése végett van jelen (pl. énekhangnál a nehezen intonál­­ható fesz helyett­e). Az E. zenei szerep© az enharmonikus csere, mikor a hangmagas­ság kétféle viszonylatát egymásután hasz­nálják fel, főleg hangnemváltással kapcso­latban (Enharmónikus moduláció). Enid [inid], város az É. Egy. Áll.-ban, Oklahoma államban; földgázforrások; ga­bona- és marhakereskedelem. (1930) 26.399 lak. Enigma (görög ainigma, latin aenigma), a. m. találós mese. A legtöbb népköltészet­ben otthonos, a görög és még inkább a ké­sői császárkori latin irodalomban a tudós költőknél is elterjedt műfaj. A középkor és a renaissance költői is művelték, elvétve újabb költőknél is előfordul. A magyar mű­költészetben főleg Balassa Bálint és Köl­csey Ferenc E.-i említendők (l. még Találós mese). Enigmatikus, a. m. rejtélyes. Enigmatit, az amflbol csoportba tartozó, bonyolult összetételű szilikátásvány. Fekete kristályai a háromhajlású rendszerbe tar­toznak, legszebb példányokban a grönlandi eleolitszienitben fordulnak elő. ENIT (Ente Nazionale per le Industrie Tu­­ristiche), az olasz idegenforgalmi munkás­ság főszerve. Világszerte propagálja Itália idegenforgalmi és kulturális értékeit. Szék­helye: Róma. Budapesten is van fiókja. Enjambement [anzsambman], francia szó, szószerint a. m. átgázolás, verstani fogalom, a gondolatnak v. mondatnak átvitele egyik verssorsból a másikba. A vers ezáltal szag­­gatottabb, de természetesebb lesz. A fran­cia költészetben Chrétien de Troyes tette divatossá a XII. sz. végén. A klasszikus költészet üldözte, a romantikusok viszont forradalmi újításként hozták be. Az E. a magyar hangsúlyos verselésben ritka, azon­ban előfordul legjobb költőinknél is, külö­nösen újabban. Az időmértékes verselésben gyakori, például: Léted világít, mint az égő Nap, de szemünk bele nem tekinthet. (Berzsenyi). Enkausztikus festés, az ókorban főkép Gö­rögországban és Egyiptomban használatos festési technika, ma már nem gyakorolják. Fatáblára v. deszkára ragasztott vászonra vakarókéssel (kestros) rakták fel a viaszos festéket s azután hevített simítóvassal men­tek rajta végig. Szép példányok maradtak reánk a Faijumban talált múmia-képmások közt (Graf-féle gyűjtemény), ezek teljes fris­seségben tartották meg mélytüzű színüket. Enkhuizen [Chaizen], város Hollandiában, Észak-Hollandia tartományban, az Ijssel tó mellett. Virágkertészet, halászat, hajózás. (1930) 8850 lak. Enklave, olyan államterület, melyet min­den oldalról ugyanazon állam határai övez­nek s amely így annak területébe teljesen be van ékelve. E.-t alkothat egy egész ál­lam, mint pl. San Marino v. a Città dei Va­ticano Olaszországban, de lehet E. az állam területének egy része is, mint pl. az olasz Campione Svájcban. Az ilyen, más államba zárt területnek, a saját államához való hely­zetét tekintve, exklave a neve. Enkyanthus, a hangafélék családjába tar­tozó növénynemzetség. 5 faja K.-Ázsiában honos. A kertészetben dús virágzásáért és szép őszi lombszíneződéséért szívesen al­kalmazzák, magasnövésű cserjecsoportok elé v. magánosan ültetve. Zöld dugványo­zással szaporítják. Enlaka (Inloceni), udvarhelymegyei köz­ség, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) leut-ví- DIl/Tf Hl í W AWS AH t * H 03fA Jobbról balra olvasva (előbb az alsó, aztán a felső sort): Georgyius Musnai csak eav az hfpv A felső sor elején ren­­­des írással: Deut VI 590 lak. XV. sz.-i unit. templomának meny­­nyezetfestménye 1668-ban készült; neveze­tes rovásírásos felirata szerint (melyet Or- Enharmonikus hangok.

Next