Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Fableau - Fabó András - Fabó Bertalan - Fabot - Fabre Jean Henri - Fabre d'Eglantine Philippe François - Fabretti Ariodante - Fábri Gergely - Fábri Rezső - Fabriano Gentile da, l. Gentile da Fabriano - Fabriano - Fabrica - Fabricius Balázs (Szikszai) - Fabricius Caius Luscinus - Fabricius Georg

rül. 2. Quintus F. Vibulanus, consul 467-ben és 465-ben; a monda szerint a Veji ellen ha­dat viselő 306 Fabius közül Kr. e. 477-ben csak ő maradt életben, minthogy gyermek létére még nem vehetett részt a háborúban. 3. Marcus, Quintus és Numerius F. Vibula­nus fivérek, consulok 442 és 412 között. 4. Marcus F. Ambustus 360 körül kétízben con­sul, 351-ben dictator. 5. Quintus F. Maximus Rusianus, többízben consul, 300 körül siker­rel harcolt az etruszkok ellen. 6. Quintus F. Maximus Gurges, az előbbinek fia, 265- ben harmadszor consul. 7. Quintus F. Maxi­mus Cunctator többízben consul; mellék­nevét a pun háborúkban Hannibállal szem­ben tanúsított halogató taktikájáról nyerte. Főérdeme Tarentum visszafoglalása (209). Fabius Pictor, teljes néven Quintus F., az első római történetíró, Kr. e. a III. sz.-ban. Valószínűleg a decemviri sacris faciundis papi testületének volt a tagja; a cannae-i csata után, Kr. e. 216-ban, őt küldték Delphoi-ba jóslatért. Görög nyelven meg­írta Róma történetét, műve nem maradt fenn, de az ókori történetírók még bősége­sen idézték. Egyik leszármazottja, Servius F., Kr. e. a II. sz.-ban latin nyelven írta meg évkönyvszerű római történetét. Fableau [fablo], picardiai alakja fabliau, mulattató realisztikus verses elbeszélés. Vi­rágzása a XII. sz. végétől a XIV. sz. elejéig tartott. Az akkori francia irodalmi életben olyanféle szerepe volt, mint ma a bohózat­nak. Rendszerint a polgárság köreiben ját­szik, s a történetek tekintélyes részében a hűtlen asszonyról van szó. Az udvarló több­nyire lovag, pap v. diák. A F., ellentétben a divatos lovagi költészettel, durván lebe­csüli az addig idealizált nőt. Kb. 150 F. ma­radt ránk. Eredetükre vonatkozólag sokáig az a nézet uralkodott, hogy meséjük K.-ről származik. Bédier mutatta ki (Les Fabliaux, 1893), hogy a műfaj a franciaországi latin­­nyelvű irodalomban gyökerezik. Fabó András, ev. lelkész, *1810, +1874. 1835-től haláláig a nógrádmegyei Agárdon (Ősagárd) működött. Irodalmi tevékenysé­géből kiemelkedik a magyarországi ev. egy­ház emlékeinek kiadása. Az Akadémia tagja volt, írói neve: Garády. Fabó Bertalan, zenei író, *1868, +1920. Ügy­védi pályán működött, de mint magyar zenetörténész tette nevét ismertté. Az anyaggyűjtés terén szerzett érdemei jelen­tősek; tudományos eredményei ma már meg­haladottak. Főmunkái: A magyar népdal génei fejlődése (1908), Haydn in Ungarn (1909). Számos magyar zenetörténeti cikke jelent meg az Ethnographiában és a Ma­gyar Könyvszemlében, továbbá a Keleti Szemlében, Magyar Zenetudományban stb. F. szerkesztette az 1910-ben megjelent Er­­kel-emlékkönyvet. Fabot, kézitornaszer, hossza 100—110 cm, átmérője pedig 30 mm. Fabre [fábr] Jean Henri, francia entomo­­lógus, *1823, +1915. Középiskolai tanár volt, 2253 Fabricius majd mint magántudós a rovarvilág tanul­mányozásának élt. Kitűnő megfigyeléseit szemléletesen írta meg Souvenirs entomo­­logiques c. művében (1882—1907, 10 köt.); több tanulmánya magyarul is megjelent. Fabre d’Églantine [fábr­eéglantin] Phi­lippe Francois, francia forradalmár és víg­játékíró, *1750, +1794. Tagja volt a jóléti bi­zottságnak; ő készítette a forradalmi nap­tárt; tőle ered a hónapok új elnevezése. Mi­vel a mérsékelt forradalmi csoporthoz tar­tozott, Robespierre Dantonnal és C. Des­­moulins-nal együtt kivégeztette. Vígjátékai közül legnevezetesebbek Le Philinte de Mo­­liére ou suite de Misanthrope (1790). Fabretti Ariodante, olasz történész, nyelvész és archeológus, *1816, +1894. Fő­műve az itáliai ókori feliratok gyűjtemé­nye: Corpus inscriptionum Italicarum anti­quioris aevi (1867—1878). Fábri Gergely, ev. püspök, *1700 körül, +1766. Előbb Győrben, majd Vadosfán lel­­készkedett. 1750-ben a dunántúli ev. egy­házkerület szuperintendenssé választotta. Az 1751-i vadosfai zavargás miatt a vár­megyei törvényszék ártatlanul elítélte, meg­fosztotta szuperintendensi tisztétől és el­űzte Vadosfáról. Azután Kertán és Nemes- Csoón működött. Fábri Rezső, festő, *1894. Budapesti ta­nulmányok után Newyorkba költözött. Egyéb munkái közt 1931-ben ő tervezte és rendezte be Th. Dreiser világhírű amerikai író házát Mount Kiscoban. Fabriano Gentile da, olasz festő, 1. Gen­tile da Fabriano. Fabriano, város Olaszországban, Ancona tartományban, püspöki székhely. Templo­maiban, múzeumában és könyvtárában Gen­tile da F. és iskolájának festményei. Papír­­gyártás. Közelében kénes források. (1931) 26.611 lak. Fabrica (latin), a. m. műhely; ebből ered a magyar fabrikálni, a. m. elkészíteni, fúrni­­faragni, továbbá a német Fabrik és francia fabrique, a. m. gyár szavak. Fabricius Balázs (Szikszai), ref. teológus és szótáríró,­­1576. Sárospatakon és Kassán volt iskolaigazgató. Az unitáriusokkal foly­tatott hitvitákat, írt latin költeményeket és szónoklatokat. Főműve a Nomenclatura seu Dictionarium Latino-ungaricum c. szótár, mely a XVI. és XVII. sz. folyamán számos kiadásban megjelent. Fabricius Caius Luscinus, hernicus szár­mazású római consul Kr. e. 282-ben, több ízben legatus. Sikeresen harcolt egyes lá­zadó törzsek ellen s neki volt köszönhető a megegyezés Pyrrhusszal. Igazságosságáért illette a Iustus melléknév. Fabricius Georg, német humanista, *1516, +1571. Kiadta Horatius és Vergilius műveit. Szászország történetére vonatkozó munkáit (Saxonia illustrata, 1607 és Res Germaniae et Saxoniae memorabiles, 1609) halála után fia, Jacob fejezte be. Latin költeményeivel

Next