Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Feliratos kövek, l. Felirattan - Felirattan - Felis, l. Macskafélék - Felistál (Horní Štál) - Félistenek - Félivaru (intersexuális) - Felix, szentek - Felix, pápák

többséggel ezt tette magáévá Tisza Kál­mán javaslatával szemben. L. még Ki­egyezés. Feliratos kövek, 1. Felirattan. Felirattan (görögül epigrafika), azokkal az írásos emlékekkel foglalkozó tudomány, amelyek időtálló anyagba vésve maradtak fenn. Ezek az írásos emlékek a feliratok (latinul inscriptio-k); anyaguk legtöbbször a kő (Athénben márvány), emellett a fa és különböző fémek, főleg bronztáblák, rit­kábban ólomtáblácskák v. aranylemezek. A F. feladata ezeknek az emlékeknek elol­vasása, megbízható másolatok vételével a kiolvasott szöveg közzététele, nyelvi és tárgyi magyarázata, az emlék keletkezési időpontjának meghatározása. Gyakran már az elolvasás is súlyos nehézségekbe ütkö­zik, ismer a tudomány olyan feliratokat is, amelyeknek az írásjeleit kielégítően ér­telmezni még nem sikerült (pl. a krétai írásos emlékek). De még olyan esetekben is számos problémát nyújthat a feliratok elolvasása, amikor maguk az írásjelek is­meretesek; ép feliraton is kétséges lehet egy-egy betű hangértéke, de különösen, ha a kő repedezett k­­épen csonka, hosszabb­­rövidebb hiányt mutathat a szöveg má­solata. Ilyenkor a F. a csonka szöveg ki­egészítésére is vállalkozik néha, de a kiadásban feltűnően elkülöníti a világo­san fennmaradt betűket a homályosan, csonkán fennmaradtól v. éppen a kiadó valószínű kiegészítésétől; újabban gyakran fényképmásolat segítségével nyújtanak hű képet a felirat külső alakjáról és állapo­táról. Egy-egy felirat keletkezési időpont­ját néha maga a szöveg megjelöli, máskor a F. művelőjének kell erre következtetnie a felirat nyelvéből, a betűformák fejlett­ségéből, a felirat anyagából és alakjából, valamint a szöveg tárgyi vonatkozásaiból. Többször megesett, hogy az ilyen vizsgá­lat egy-egy ügyes hamisítványt leplezett le. A hitelességük szempontjából gondosan megrostált, megbízható kiadásokban hozzá­férhetővé tett feliratokkal a F. az ókori történelem legfontosabb forrásait teszi fel­­használhatókká. Feliratok gyűjtésével szórványosan már az ókori görögök is foglalkoztak (Philokho­­ros és Krateros Kr. e. a III. sz.-ban), de a rendszeres gyűjtés a renaissance idején indult meg, az olasz Ciriaco da Anconá­­val (XV. sz.). A XVI. sz.-ban nagy lendü­letet adott a F.-nak a Monumentum Ancy­ranum (1. o.) felfedezése. 1588-ban adta ki a németalföldi Smetius a latin és görög feliratok első nagyobb gyűjteményét, ezt a német Gruter már 1603-ban teljesebbel pótolta. Franciaországban XIV. Lajos ko­rában eredetileg egyenesen a F. művelé­sére alakult a nevezetes Académie des Inscriptions, ugyanígy Angliában 1733-ban a Society of Dilettants. A XVIII. sz. máso­dik felében Pompeji feltárása a F.-t is új anyaggal és szempontokkal gazdagította, különösen a római mindennapi élet jel­lemző emlékeire, a pompeji falakon lépten­­nyomon látható alkalmi firkálásokra, az ú. n. grafittikre hívta fel a figyelmet. A XIX. sz. folyamán feliratos emlékek ve­zettek a képírás (1. o.) és az ékírás (1. o.) rejtélyének a megoldására, ugyanakkor A. Böckh kezdeményezésére megindult a gö­rög, majd Th­. Mommsen kezdeményezésére a latin feliratok nagyarányú kiadása (1. Corpus Inscriptionum Graecarum és Cor­pus Inscriptionum Latinarum). Az egyip­tomi és az ékírásos feliratos emlékekről 1. Egyptológia és Ékírás. A sémi F.-ról Lidz­­barski (1898), a görögről Larfeld (1902— 1907) nagy német nyelvű kézikönyvei tájé­koztatnak, római felirattan magyarul is van, Buday Árpád tollából (1914). L. még írástörténet. Felis, 1. Macskafélék. Felistál (Horni Stál), pozsonymegyei köz­ség, Tr­­óta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 320 lak. Félistenek, a görög-római mitológiában a félig isteni, félig emberi származású hő­sök, mint pl. Herakles, kinek atyja Zeus isten, anyja a halandó Alkemene volt v. Aeneas, kinek atyja a halandó Anchises, anyja Aphrodite-Venus istennő. L. még Heros: Félivarú (intersexuális). Normális viszo­nyok között általában az ú. n. X és Y chro­­mosomák határozzák meg az állat ivarát. Újabb vizsgálatok szerint azonban az ivari és nem-ivari chromosomák (autosomák) aránya szabja ezt meg. Bizonyos esetek­ben ez az arány úgy alakítja ki az egyént, hogy ivarilag a hím és nőstény között áll, azaz F.-vá alakul, mert egyes szervek, szerv­részek, csoportok nőstény-, mások hím-jellegűek. Nemcsak ízeltlábúaknál (Dro­sophila muslicák, Lymantria lepkék), de emlősöknél (sertés, kecske, ember) is elő­fordul. A F. állapot rendkívül hasonló a mellékvesék hormonjai által előidézett „masculin nőstény" és „feminin hím" álla­pothoz, de ezek az egyének testileg normá­lisak, viszont a F.-aik mindig torzak. Felix, szentek. Nevezetesebbek: 1. Nolai F., Maximus püspök papja és barátja, 1260 körül. Decius alatt börtönéből csodálatosan kiszabadult, majd rejtekhelyét hálójával pók takarta el üldözői elől. Ünnepe: jan. 14. 2. F. és testvére, Regula, Zürich védő­szentjei; a legenda szerint a saint-maurice-i vérfürdő után Zürichbe menekültek és ott haltak vértanúhalált, 300 körül; tiszteletük már a VIII. sz.-ban kimutatható. Ünnepe: szept. 11. 3. Valois-i F., *1127, 11212. 1198- ban megalapította a trinitáriusok rendjét. Ünnepe: nov. 20. L. még F., pápák. Felix, pápák. 1. I. F., Szt., 1274. 269-ben lett pápa. Samosatai Pállal szemben Krisz­tus isteni és emberi természetét nagyon világosan tanította. Ünnepe: máj. 20.­2. II. F., Liberius törvényes pápa ellenpá­pája 355 és 365 között. A monda szerint 2355 m

Next