Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Feliratos kövek, l. Felirattan - Felirattan - Felis, l. Macskafélék - Felistál (Horní Štál) - Félistenek - Félivaru (intersexuális) - Felix, szentek - Felix, pápák
többséggel ezt tette magáévá Tisza Kálmán javaslatával szemben. L. még Kiegyezés. Feliratos kövek, 1. Felirattan. Felirattan (görögül epigrafika), azokkal az írásos emlékekkel foglalkozó tudomány, amelyek időtálló anyagba vésve maradtak fenn. Ezek az írásos emlékek a feliratok (latinul inscriptio-k); anyaguk legtöbbször a kő (Athénben márvány), emellett a fa és különböző fémek, főleg bronztáblák, ritkábban ólomtáblácskák v. aranylemezek. A F. feladata ezeknek az emlékeknek elolvasása, megbízható másolatok vételével a kiolvasott szöveg közzététele, nyelvi és tárgyi magyarázata, az emlék keletkezési időpontjának meghatározása. Gyakran már az elolvasás is súlyos nehézségekbe ütközik, ismer a tudomány olyan feliratokat is, amelyeknek az írásjeleit kielégítően értelmezni még nem sikerült (pl. a krétai írásos emlékek). De még olyan esetekben is számos problémát nyújthat a feliratok elolvasása, amikor maguk az írásjelek ismeretesek; ép feliraton is kétséges lehet egy-egy betű hangértéke, de különösen, ha a kő repedezett képen csonka, hosszabbrövidebb hiányt mutathat a szöveg másolata. Ilyenkor a F. a csonka szöveg kiegészítésére is vállalkozik néha, de a kiadásban feltűnően elkülöníti a világosan fennmaradt betűket a homályosan, csonkán fennmaradtól v. éppen a kiadó valószínű kiegészítésétől; újabban gyakran fényképmásolat segítségével nyújtanak hű képet a felirat külső alakjáról és állapotáról. Egy-egy felirat keletkezési időpontját néha maga a szöveg megjelöli, máskor a F. művelőjének kell erre következtetnie a felirat nyelvéből, a betűformák fejlettségéből, a felirat anyagából és alakjából, valamint a szöveg tárgyi vonatkozásaiból. Többször megesett, hogy az ilyen vizsgálat egy-egy ügyes hamisítványt leplezett le. A hitelességük szempontjából gondosan megrostált, megbízható kiadásokban hozzáférhetővé tett feliratokkal a F. az ókori történelem legfontosabb forrásait teszi felhasználhatókká. Feliratok gyűjtésével szórványosan már az ókori görögök is foglalkoztak (Philokhoros és Krateros Kr. e. a III. sz.-ban), de a rendszeres gyűjtés a renaissance idején indult meg, az olasz Ciriaco da Anconával (XV. sz.). A XVI. sz.-ban nagy lendületet adott a F.-nak a Monumentum Ancyranum (1. o.) felfedezése. 1588-ban adta ki a németalföldi Smetius a latin és görög feliratok első nagyobb gyűjteményét, ezt a német Gruter már 1603-ban teljesebbel pótolta. Franciaországban XIV. Lajos korában eredetileg egyenesen a F. művelésére alakult a nevezetes Académie des Inscriptions, ugyanígy Angliában 1733-ban a Society of Dilettants. A XVIII. sz. második felében Pompeji feltárása a F.-t is új anyaggal és szempontokkal gazdagította, különösen a római mindennapi élet jellemző emlékeire, a pompeji falakon léptennyomon látható alkalmi firkálásokra, az ú. n. grafittikre hívta fel a figyelmet. A XIX. sz. folyamán feliratos emlékek vezettek a képírás (1. o.) és az ékírás (1. o.) rejtélyének a megoldására, ugyanakkor A. Böckh kezdeményezésére megindult a görög, majd Th. Mommsen kezdeményezésére a latin feliratok nagyarányú kiadása (1. Corpus Inscriptionum Graecarum és Corpus Inscriptionum Latinarum). Az egyiptomi és az ékírásos feliratos emlékekről 1. Egyptológia és Ékírás. A sémi F.-ról Lidzbarski (1898), a görögről Larfeld (1902— 1907) nagy német nyelvű kézikönyvei tájékoztatnak, római felirattan magyarul is van, Buday Árpád tollából (1914). L. még írástörténet. Felis, 1. Macskafélék. Felistál (Horni Stál), pozsonymegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik, (1930) 320 lak. Félistenek, a görög-római mitológiában a félig isteni, félig emberi származású hősök, mint pl. Herakles, kinek atyja Zeus isten, anyja a halandó Alkemene volt v. Aeneas, kinek atyja a halandó Anchises, anyja Aphrodite-Venus istennő. L. még Heros: Félivarú (intersexuális). Normális viszonyok között általában az ú. n. X és Y chromosomák határozzák meg az állat ivarát. Újabb vizsgálatok szerint azonban az ivari és nem-ivari chromosomák (autosomák) aránya szabja ezt meg. Bizonyos esetekben ez az arány úgy alakítja ki az egyént, hogy ivarilag a hím és nőstény között áll, azaz F.-vá alakul, mert egyes szervek, szervrészek, csoportok nőstény-, mások hím-jellegűek. Nemcsak ízeltlábúaknál (Drosophila muslicák, Lymantria lepkék), de emlősöknél (sertés, kecske, ember) is előfordul. A F. állapot rendkívül hasonló a mellékvesék hormonjai által előidézett „masculin nőstény" és „feminin hím" állapothoz, de ezek az egyének testileg normálisak, viszont a F.-aik mindig torzak. Felix, szentek. Nevezetesebbek: 1. Nolai F., Maximus püspök papja és barátja, 1260 körül. Decius alatt börtönéből csodálatosan kiszabadult, majd rejtekhelyét hálójával pók takarta el üldözői elől. Ünnepe: jan. 14. 2. F. és testvére, Regula, Zürich védőszentjei; a legenda szerint a saint-maurice-i vérfürdő után Zürichbe menekültek és ott haltak vértanúhalált, 300 körül; tiszteletük már a VIII. sz.-ban kimutatható. Ünnepe: szept. 11. 3. Valois-i F., *1127, 11212. 1198- ban megalapította a trinitáriusok rendjét. Ünnepe: nov. 20. L. még F., pápák. Felix, pápák. 1. I. F., Szt., 1274. 269-ben lett pápa. Samosatai Pállal szemben Krisztus isteni és emberi természetét nagyon világosan tanította. Ünnepe: máj. 20.2. II. F., Liberius törvényes pápa ellenpápája 355 és 365 között. A monda szerint 2355 m