Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Ferguson Adam - Fergusson Róbert - Fergusson William - Feriae - Feriatio - Ferice, l. Fericse - Ferciea, l. Szamosfericse - Fericse (Ferice) - Feridun bej - Férj - Férjehordóhal (Ceratias holboelli) - Ferketinac, l. Alsóferencfalva - Fermán - Fermanagh - Fermat Pierre de - Fermáta (corona) - Fermendžin Eusebius - Fermentográf - Fermentum, l. Enzimek - Fermi Enrico - Fermo - Fernambuco, l. Caesalpinia - Fernambukfa
Ferguson tförgeszn] Adam, angol filozófus, *1723, 1816. 1764-től fogva Edinburghban az erkölcsfilozófia tanára volt. Etikai és szociológiai kérdésekkel foglalkozott, tanítása szerint az emberi akaratot három törvény irányítja: az önfenntartás törvénye, a szociális érzék és a törekvés arra, hogy embertársainknál elismerést találjunk. Fergusson [förgeszn] Róbert, skót költő, •1750, fl774. A legszebb reményekkel biztató pályakezdet után megőrült. Poems c. verskötetében (1773) Burns költészetének nevezetes előzményét látják. Fergusson William, sebész és anatómus, *1808, f877. Több műszert talált fel és nevezetes műtéti eljárásokat dolgozott ki. Sebészi bonctani kalauza magyarul is megjelent (1862). Ferlae, az ünnepek hivatalos neve a régi rómaiaknál; ilyen napokon munkaszünet volt. A szűkebb körű családi ünnepnapokon (F. privatae) kívül általánosabb jellegűek voltak a közös ünnepek (F. publicae). Ezek lehettek: a) állandók (F. stativae), b) változók (F. conceptivae), c) rendkívülileg elrendeltek (F. imperativae). A kát. egyházi naptár a hétköznapjait (hétfőtől péntekig) jelöli a feria névvel és sorszámmal; így a hétfő: feria secunda (a. m. második), kedd: feria tertia (a. m. harmadik) stb., míg a vasárnap neve: Dominica és a szombaté: Sabbatum. Feriatio (latin), a. m. megünneplés; a kat. szóhasználatban az ünnepek külső (a nép általi) megünneplése, mely misehallgatással és munkaszünettel jár. Ferice, 1. Fericse (Románia). Fericea, 1. Szamosfericse (Románia). Fericse (Ferice), biharmegyei község, Trója Romániához tartozik, (1930) 1134 lak. Közelében barlang, cseppkőalakulatokkal, állati csontleletek. Feridun bej, török diplomata, *1845 körül, +1903. Nyolc évig budapesti főkonzul, később athéni, belgrádi és madridi követ volt. 500.000 frankot hagyott a M. T. Akadémiára azzal a rendeltetéssel, hogy a kamatok egyötödéből török-magyar vonatkozású irodalmi munkákat adjanak ki, többi részéből pedig évenként 4 török ifjú folytasson Magyarországon tanulmányokat. Az alapítvány a világháború után elértéktelenedett, de emlékét a M. Tud. Akadémia más elértéktelenedett alapítványaihoz hasonlóan, fenntartja úgy, hogy a saját pénzéből ad ki F. nevéhez fűződő jutalmakat. Férj, az a férfi, aki nővel érvényes házasságban él. A F. szó előtagja a fi szóval azonos, utótagja a magyarban kiveszett, ugyancsak férfit jelentő szó (v. ö. cseremisz piergs). A F. a család feje, őt illeti meg a lakhely megválasztásának joga. Férjehordóhal (Ceratias holboelli), ikrása 1 m, tejese csak 10 cm nagyra nő meg. A Fernambukta tejes szájával rá van nőve az ikrásra s az vérével táplálja. Grönland és Új-Skócia partjai közelében él. Ferketinac, 1. Alsóferencfalva (Jugoszlávia). Fermán (török), a szultán névjegyével ellátott parancs, melyet a nagyvezér bocsát ki. A szultán névjegyét, mely a F.-t díszíti, tughrának nevezik. Fermanagh [förmene], grófság É.-Írországban, területe 1691 km 2, kb. 58.000 lak. Árpa-, zab-, burgonya- és lentermelés, állattenyésztés, vászonszövés. Székhelye Enniskillen. Fermat [ferma] Pierre de, francia matematikus, *1601, +1665. Az analitikai geometria egyik megalapítója, az infinitezimális- és a valószínűségszámítás is sokat köszön neki. Legjelentősebbek számelméleti eredményei. Leghíresebb az ú. n. nagy F.tétel: az x"-(-y" az” egyenlet nem oldható meg egész számokban, ha n a 2-nél nagyobb egész számot jelent. Helyességét máig sem sikerült teljes általánosságban bebizonyítani. Wolfskehl német matematikus 1906-ban 100.000 márkát hagyományozott a göttingai tudós társaságnak e tétel bebizonyításának megjutalmazására, de eddig még senki sem tudta ezt elnyerni. Formája (corona), zenei jelzés, ütemvonal fölött szünetet, hangjegy fölött annak bizonytalan értékben való meghosszabbítását jelzi és pedig—• jel rövidebbet, - jel hoszszabbat, legalább a hangjegy időértékének felét. Fermendzin [Odzsin] Eusebius, magyarországi születésű bolgár egyháztörténész, *1845. Sok magyar vonatkozású adat van Acta Bosniae c. oklevéltárában (1892). Fermentográf, a liszt kelőképességének vizsgálatára használt mérőkészülék, önműködőleg lerajzolja, hogy előírásos körülmények között, bizonyos idő alatt mennyi szénsavgáz fejlődik a kérdéses lisztből vízzel és élesztővel készített tésztából. Az így kapott rajz, a fermento gramm, arról ad számot, hogy miképpen fog a liszt sütőipari szempontból viselkedni, vagyis, hogy lapos, horpadt süteményt kap-e a pék v. pedig jól megkelt, likacsos tésztájú árut. Fermentum, 1. Enzimek. Fermi Enrico, olasz fizikus, római egyetemi tanár, *1901. Új kvantumelméleti statisztikájával és a mesterséges radioaktivitásra vonatkozó kutatásaival világhírre tett szert. A legújabb fizika egyik úttörője. Fermo, város Olaszországban, Ascoli Piceno tartományban, az Adriai tengerhez közel. Érsekség, régi városmaradványok, sok templom és iskola, múzeum, színház, könyvtár, gabona- és gyapjúkereskedelem. (1931) 24.754 lak. Kikötője, egyben tengeri fürdője is Porto San Giorgio (kb. 7000 lak.). Pernambuco, növény, 1. Caesalpinia. Fernambukfa, a Caesalpinia echinata (1. o.) sötétpiros fája, melyet bútorok és