Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Ferrari Defendente - Ferrari Gaudenzio - Ferrari Giuseppe - Ferrari Luigi - Ferrari Marc Aurelio Antonio - Ferraria - Ferrari-gyűjtemény - Ferraris - Ferraris (Szabó-Ferraris) Artúr - Ferraris Galileo - Ferraris Joseph Johann gr. - Ferratin - Ferreira Antonio - Ferreira de Vasconcellos Jorge - Ferrer Guarda Francisco - Ferrerius Szt. Vince - Ferrero Guglielmo

Ferrero Ferrari Defendente, olasz (piemonti) festő, *1490 körül, +1535 után. Sokáig teljesen is­meretlenül maradt mester, csak 1870 óta tu­dunk róla. Ma kb. 80 műve ismeretes, ezek a piemonti festési stílusnak némi velencei ha­tással való vegyülését mutatják. A sokfelé szétszóródott munkák egyik legkorábbika, Mária mennybemenetele, a Szépművészeti Múzeumban van. Ferrari Gaudenzio, olasz (lombardiai) festő, *1480 körül, +1546. B. Luini tanítványa volt. Sok oltárképe van lombardiai templo­mokban, de működésének zöme freskóira esik. Közülök kiválnak varallói freskói és saronnói angyalkoncertje. Legnagyobb ha­tással Leonardo da Vinci volt rá, de hatá­rozott egyéniségével tűnt ki Leonardo kö­vetői közül. Stílusa már a Leonardo utáni manirizmus korának sok elemét mutatja, freskóiban Correggio hatása nyomán a ba­rokk szelleme is jelentkezik. A Szépművé­szeti Múzeumban van Krisztus siratása c. kiváló festménye (1520 körül), néhai Lede­­rer Sándor gyűjteményében pedig két ze­nélő angyala. Ferrari Giuseppe, olasz történetfilozófus, *1812, 1­876. A metafizika iránt érzéketlen realizmus híve volt; az embert mechaniz­musnak tekintette. Kiadta Vico összes mű­veit egy bevezető kötettel; Macchiavelliről és Campanelláról, Platon és Aristoteles po­litikai tanairól, valamint az olasz forradal­mak történetéről is írt. A politikában föde­­ralista volt és az egyesített olasz monarchia ellen küzdött. Ferrari Luigi, velencei szobrász, *1910, +1894. A klasszicizmusból az újabb realiz­musba vezető irány legfontosabb mestere. Nagy munkásságot fejtett ki olasz, angol, bécsi megrendelők számára (2 márvány­­szobra a bécsi opera udvari lépcsőházában). Számos síremlékén kívül megemlítendő né­hány képmása (I. Ferenc József, a velencei akadémiában; Taglioni táncosnő stb.). Ferrari Mare Aurelio Antonio, olasz ka­landor a XVI. sz.-ban. 1551-ben Castaldo csá­szári tábornok megbízásából az alvinci kas­télyban meggyilkolta Fráter Györgyöt. Ferraria, a nősziromfélék családjába tar­tó növénynemzetség. Mintegy 6 faja a Fok­földön él. A kertészetben kedvelt hagymás növény, legismertebb a F. undulata. A hagy­mákat tavasszal szabadföldbe ültetik, ősz­szel a fagyok beállta előtt felszedik és szá­raz, meleg helyen teleltetik. Sarjhagymák­­kal és magvetéssel szaporítják. Ferrari-gyüjtemény, a világ legnagyobb magán-bélyeggyüjteménye volt. Philipp­­e Renotiére von Ferrari, Párizsban élő osztrák diplomata (*1850, 1­917) gyűjtötte össze. Ferrari párizsi palotáját valóságos bélyeg­­múzeummá alakította, gyűjteménye több mint 120.000 különböző bélyegből állott, ren­dezésével állandóan több titkár foglalkozott. A háború kitörésekor Ferrari Svájcba me­nekült és gyűjteményét kénytelen volt Pá­rizsban hagyni. Végrendeletében egész gyűj­teményét a német birodalmi bélyeg­­múzeumra hagyta, de a világháború után a franciák a gyűjteményt a német jóvá­­tételi alap javára elárverezték s így a F. anyaga a világ minden részébe szétszóró­dott. Ferraris, olasz eredetű család, Piemontból származik és 1078-ban a tiroli nemesség so­rába, a grófok közé vétetett fel. József Já­nos tábornagy (*1726, †­814), a Mária Te­rézia Rend nagykeresztjének tulajdonosa, 1792-ben magyar honfiúsítást kapott. Család­neve átruháztatott vejére, gr. Zichy Ferenc altábornagyra (*1777,+1839), aki ettől kezdve a Zichy-Ferraris nevet viselte. Ferraris (Szabó-Ferraris) Artúr, festő, *1867. Főleg mint arcképfestő lett ismertté (Ferenc József, Jókai), egy ideig Ameriká­ban is működött. Ferraris Galileo, olasz elektrotechnikus, *1847, *1897. Sokat kísérletezett a transzfor­mátorral s ennek segítségével forgó mág­neses teret állított elő; ezzel adta meg a F.-motor (1. Villamosság, motorok) alap­eszméjét. Az optikai eszközökről is írt könyvet. Ferraris Joseph Johann gr., osztrák tá­bornagy és térképész, *1726, +1814. A hét­éves háborúban ezredes, majd tábornok, a Mária Terézia rend lovagja, tüzérségi igaz­gató. Németalföld topográfiai térképe ICarte chorographique des Pays—Das Autrichiens, 1770—74) remekműve a klasszikus topográ­fiai felvételnek. Ferratin, szerves vastartalmú vegyület, világosbarna, vízben oldható por, 6% vas­tartalommal. Vérszegénység ellen használják. Ferreira Antonio, portugál költő, *1528, +1569. Költeményeiben (Poemas lusitonos) a klasszikusokat vallotta mestereinek. O cioso (A féltékeny) c. darabja az első portugál jellemvígjáték. Inez de Castro c. tragédiája Bermudez spanyol darabjának az átdolgo­zása. Ferreira de Vasconcellos Jorge, portugál drámaíró, 1­585. Prózában írt drámái híven tükrözik a kor életét. Az Ulyssipol (Ulysses városa, Lisszabon) a portugál főváros, az Autographia a lisszaboni királyi udvar er­kölcsi képét mutatja be. Ferrer Guarda Francisco, spanyol forra­dalmár, *1859, +1909. Barcelonában 1901-ben Escuela Moderna nevű iskolát alapított, de ezt a kormány 1906-ban megszüntette. Mint az 1909 júliusában Barcelonában kitört for­radalom vezérét elfogták s kivégezték. Ferrerius Szt. Vince, spanyol domonkos­rendi szerzetes, népszónok, *1350, +1419. Avignonban VII. Kelemen pápa nagypeni­­tenciáriusa, majd mint kitűnő szónok és té­rítő főleg Spanyolországban működött. A NIy.-i egyházszakadás megszűntén is fára­dozott. Ünnepe: ápr. 5. Ferrero Guglielmo, olasz szociológus és történetíró, *1871. A firenzei, majd a genfi egyetem tanára. Főmunkája: Grandezza e decadenza di Roma (1902—1907, magyarul Uj Idők Lexikona, X. 2417 152

Next