Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Feuerbach Johann Paul Anselm - Feuerbach Karl - Feuerbach - Feuillet Octave - Feuilleton - Fey Emil - Feydeau Georges - Fez (Fés, Făs) - Fez (Fés, Făs) - Fezzen

Feuerbach nyék mély nyomot hagytak művészetén. Fi­nom lelkiséggel átszőtt főművei: Platon lakomája (Karlsruhe), Medea (München), Iphigenia (Stuttgart). Ein Vermachtnis c. művészetfilozófiai könyve sok kiadásban je­lent meg. Feuerbach Johann Paul Anselm, német büntetőjogász, *1775, 118113. Jenában, Kiel­ben és Landshutban volt egyetemi tanár, majd a bajor büntetőtörvénykönyv terve­zetének elkészítése végett a bajor igazság­­ügyminiszteriumba hívták meg s később magas bírói állásokat töltött be. Az 1813- ban létrejött bajor Btk. az ő alkotása. Bün­tetőjogi tankönyvével (1801) a büntető jog­tudomány ujjáalakítója lett. Ő állította fel a modern Btk.-ek két alapelvét, amelyet a magyar Btk. is elfogadott és 1. §-ában ki­mondott: 1. hogy csupán az a büntetendő cselekmény, amelyet a törvény nyilvánít an­nak, és 2. hogy senki sem büntethető cselek­ményéért más büntetéssel, mint amelyet a bűncselekmény elkövetése előtt arra a tör­vény megállapított. Feuerbach Karl, német matematikus, *1800, fl834. A síkháromszög róla elnevezett körének felfedezője. Feuerbach Ludwig, német filozófus, *1804, fl872. Hegel tanaiból indult ki, majd egyike az első materialistáknak. A vallás és filozó­fia szerinte összeegyeztethetetlen, mert az első a kedély, a másik a gondolat terméke. Az Isten az ember alkotása; fogalmában saját lényét emeli önmaga fölé és tiszteli, megfosztva a testi és személyes ember kor­látaitól, benne összesíti legmagasabb gon­dolatait, érzéseit, vágyait, reményeit. A valóság a mindent átfogó természet, melyet csak a közvetlen érzéklettel ismerhetünk meg, ha érzékeink kellőképen ki vannak művelve. A természet legtökéletesebb te­remtménye az ember, tehát az igazi filozófia az antropológia, mint ahogy az igazi teoló­gia is az, hiszen az Isten az ember ideali­zált lénye. Az ember a történet és a kul­túra fejlődése által tökéletesedik. Az erkölcs alapja a boldogság vágya, célja az élvezet. Főművei: Pierre Bayle (1838), Das Wesen des Christentums (1841), Vorlesungen über das Wesen der Religion (1851), Theogonie (1857), Die Unsterblichkeit vom Standpunkte der Anthropologie (1846), Sammtliche Werke (1903—11). Feuerbach, ipari város Németországban, Württembergben, Stuttgart közelében. Ve­gyi-, érc- és textilipar. Stuttgarttal villa­mosvasút köti össze. (1933) 18.920 lak. Feuillet [feje] Octave, francia író, *1821, 1­890. Érzelmes regényei a világháború előtt népszerűek voltak. A Le roman d’un jeune homme pauvre c.-t (Egy szegény ifjú története) magyarra is lefordították. Emlí­tendők még: Julia de Trécoeur és L’histoire d’une Parisienne. Feuilleton [föjton], francia, a. m. tárca (irodalmi műfaj). Fey Emil, osztrák politikus, *1836, ITSSS. Hivatásos tiszt volt; a világháborúban Mária Terézia-rendet kapott. A Heimwehr egyik szervezője, később vezére. 1933-ban alkancellár, 1934-ben közbiztonsági minisz­ter lett és nagy szerepet játszott a szociál­demokrata felkelés leverésében. Lemondása után a Dunagőzhajózási Rt. elnöke lett. 1938. márc.-ban, Ausztriának Németország­gal való egyesítése után, családjával együtt öngyilkos lett. Feydeau [fedő] Georges, francia dráma­író, *1862. Szellemes bohózatai közül több­nek nálunk is nagy sikere volt. Legnépsze­rűbb köztük: La dame de chez Maxim (ma­gyar címe: Osztrigás Miéi), Fez (Fés, Fás), Marokkó szultánság, fran­cia védett állam É.-i fővárosa, katonai ke­rületi székhely, az Oudja—Rabat és Tan­ger—F. vasútvonal és karavánút mellett. Marokkó politikai, gazdasági és vallási életének központja, a marokkói szultán székhelye, van jogi és mohamedán vallási főiskolája (utóbbi a XI. sz.-ban befejezett Karovini mecsetben, Afrika legnagyobb mecsetjében), mór múzeuma. A város több részből áll: legrégibb a F­ el Báli, a fallal övezett óváros, a gazdagok negyede, sok mohamedán mecsettel, szentéllyel és palo­tával. Tőle Ny.-ra épült a szintén fallal övezett F. Djedid, az újváros, a szegények, a négerek és zsidók negyede, de itt van a szultán palotája is. Közelében vannak a Dar Mahres és Dar Debibagh nevű ka­tonai negyedek és az európaiak még kiépí­tetlen városrésze. F. ipara (bőrdíszműáru­­gyártás, selyemszövés, mozaikmunkák) már az ókorban is igen híres volt. Kereskedelme is jelentős. Mindamellett ma már csak ha­nyatló árnyéka régi dicsőségének és hatal­mának. F.-t Kr. u. 808-ban alapították. Mi­kor Juszuf Ibn Tasfin a XI. sz.-ban a ma­rokkói birodalom székvárosává tette, 400.000 lakosa volt. Mekka és Medina mellett még ma is a mohamedánok híres szent városa. (1931) 112.463 lak. Fez, vörös gyapjúból készült, kúp alakú karimátlan kalap, lapos tetejéről kék, fe­kete v.­arany bort csüng le. Nevét állítólag Fez városától vette, ahol valamikor nagy mennyiségben állították elő; farbas-nak is nevezik. A Balkánon, továbbá Előázsia, Egyiptom és É.-Afrika népeinél általánosan elterjedt. Törökországban II. Mahmud tette kötelezővé, de az új török köztársaságban 1926 óta tilos. Az egyiptomiaknak nemzeti viseletéhez tartozik. Fezzan, Libia É.-afrikai olasz gyarmat­hoz tartozó vidék az É.-i Szaharában, a Hammada el Horn­a, a Dzsebel Soda, a Tassili hgs. és a Tammo-plató között. Terü­lete kb. 400.000 km 2. Igen gyéren lakott (kb. 40.000 beduin), szárazéghajlatú homok- és kavicssivatag. Kevés oázisában a lakosság datolyát, fügét, dinnyét és búzát termel.

Next