Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)

F - Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége - Fővárosi Énekkar, l. Székesfővárosi Énekkar - Fővárosi Évkönyv - Fővárosi Hírlap - Fővárosi Képtár, l. Fővárosi Múzeumok - Fővárosi Kereskedők Egyesülete - Fővárosi Könyvtár, l. Fővárosi Nyilvános Könyvtár - Fővárosi Közlöny - Fővárosi Közmunkák Tanácsa - Fővárosi Lapok - Fővárosi Múzeumok

Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége Vannak még havidíjas és havije­gyzékes jellegű­ei is, ezeknek az alkalmaztatása nem végleges. A havidíjas állásokat foko­zatosa­n átszervezik, az állami díjnoki állá­soknak megfelelően. Vasúti féláru jegyvál­tására jogosító arcképes igazolványokat csa­k a végleges közigazgatási és közokta­tási F. és azok családtagjai kaphatnak. A F. érdekképviselete a Fővárosi Alkal­mazottak Nemzeti Szövetsége (1. o.), szociá­lis és betegbiztosítási ügyeit pedig a Szé­kesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja (1. o.) intézi. Legújabban a közüzemi F. is tagjai már, családtagjaikkal együtt, a Se­gítő Alapnak. Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövet­sége, a fővárosi alkalmazottak érdekeinek képviseletére 1919-ben alakult szövetség. Közigazgatási tisztviselői, oktatói, üzemi, nyugdíjasi és altiszti osztálya van. Elnöke (1938) Bódy László. Fővárosi Énekkar, 1. Székesfővárosi Ének­kar. Fővárosi Évkönyv, éve­nként megjelenő, terjedelmes, statisztikai adatokkal bőven felszerelt beszámoló Budapest közigazgatási életének eseményeiről, a közigazgatás tény­kedéseiről. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal adja ki. Fővárosi Hírlap, Budapest székesfőváros várospolitikai problémáival foglalkozó heti­lap. 1912-ben alapította s azóta is szerkeszti Dacsó Emil. Fővárosi Képtár, 1. Fővárosi Múzeumok. Fővárosi Kereskedők Egyesülete (rövi­dítve: Fövke), a budapesti detailkereskede­­lem érdekképviselete. Alakult 1896-ban. Tag­létszáma (1937) 1030. Fővárosi Könyvtár, 1. Fővárosi Nyilvános Könyvtár. Fővárosi Közlöny, hetilap, Budapest szé­kesfőváros hivatalos lapja. 1890 óta jele­nik meg. Szerkeszti (1938) Halász Árpád. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, a főváros egyesítése előtt, Buda és Pest városrende­­zására alkotott hatóság. A F. állapítja meg a főváros rendezési tervét és építésügyi szabályzatát; mint másodfokú építésügyi hatóság is működik. Az 1870. évi X. t. c. alapján elnökből, alelnökből és 18 rendes tagból áll; a rendes tagok közül 9-et Buda­pest székesfőváros közgyűlése választ, a másik 9-et, az elnököt és az alelnököt a mi­nisztérium nevezi ki. A rendes tagokat, egyharmaduk 3 évenként való kilépésével, 9 évre választják. Az önkormányzat néhány, csupán tanácskozási joggal bíró tagot is küld az ülésekre. A jövedelmi forrásai közül legjelentékenyebb a székesfőváros át­adója. A F. vagyonkezelése a Fővárosi Pénzalap útján folyik; ennek az alapnak a tulajdona a Sz­t. Margitsziget is. A város­­rendezésről és építésügyről szóló 1937 :VI. t. c. a F. hatáskörét kiterjesztette Buda­­környékére is és ebben a vonatkozásban rendes tagjai számát a vm. részéről vá­lasztott 9 taggal kiegészítette. Fővárosi Lapok, szépirodalmi napilap. 1864-ben indult, Tóth Kálmán szerkesztésé­ben és Emich Gusztáv kiadásában. Magas irodalmi színvonalat képviselő lap volt. Már az első évfolyamokban a magyar iro­dalom legjobb nevei szerepeltek munka­társai sorában, így Abonyi Lajos, Arany János, Berczik Árpád, Frankenburg Adolf, Jókai Mór, Lévay József, Madách Imre, Szász Károly, Thaly Kálmán, Tolnai La­jos, Tompa Mihály, Vadnai Károly, Vajda János és mások. 1867-től 1892-ig Vadnai Ká­roly szerkesztette, utóda Szarta Tamás, majd Porzsolt Kálmán lett. 1903-ban szűnt meg. Fővárosi Múzeumok, a Budapest székes­­főváros tulajdonában levő muzeális gyűj­temények. 1934 óta központi igazgatóság alá tartoznak, amely a volt Károlyi pa­lotában (IV., Egyetem­ utca 6.) működik. Az 1899-ben létesített Fővárosi Történeti Múzeum a főváros középkori és újabbkori vá­rostörténeti emlékeinek gyűjteménye. Alapja a Lanfranconi metszetgyüjtemény, valamint az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmával összegyűjtött várostörténeti anyag. Met­szet- és képgyűjteménye a főváros egészét és egyes részeit a különböző korokban áb­rázolja. Van biedermeier kosztümgyüjte­­ménye, érem- és plakettgyűj­teménye stb. A Városligetben, a Stefánia úton 1885 óta fennálló múzeumépületben van elhelyezve, de (1938) előkészületben van a III. ker. Kis­­celli úti egykori kolostorépületbe való át­helyezése s egyben hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára. Ennek kegészítő része a Várban, a Ha­lászbástya É.-i tornyában elhelyezett kő­­gyűjtemény, amely a főváros területén ta­lált középkori építészeti emlékek, kőtöre­dékek, sírkövek múzeuma. Magában fog­lalja a Várbeli koronázó templom, a Domon­­kosrendi templom, a régi királyi vár ma­radványait. Kb. 300 kőemlék, kb. 60 drb fényképfelvétel, sok kisebb kerámiai, vala­mint fémlelet található itt. A székesfőváros Aquincumi Múzeuma, Óbudán (III. ker. Szentendrei­ út) 1902-ben épült és az óbudai római ásatások anya­gát tartalmazza, főleg 1884 óta, amióta az aquincumi ásatásokat egészen a főváros vette kézbe. (L. még Aquincum.) Budapest Székesfőváros Képtára (IV., Egyetem­ utca 6.) céltudatos vásárlások ré­vén állandóan kiegészített képanyagával főleg a XIX. és XX. sz. magyar festőmű­vészetéről nyújt áttekintést. Legmonumen­­tálisabb festménye Benczúr Gyula képe: Budavár visszafoglalása, ezt a főváros 1886-ban, Budavára visszafoglalásának 200 éves évfordulója alkalmából festtette meg. Értékes a régi magyar mesterek gyűjte­ménye (Kupeczky, Mányoki, id. Markó stb.).

Next