Uj Idők Lexikona 9-10. Eötvös - Frémont (Budapest, 1938)
F - Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége - Fővárosi Énekkar, l. Székesfővárosi Énekkar - Fővárosi Évkönyv - Fővárosi Hírlap - Fővárosi Képtár, l. Fővárosi Múzeumok - Fővárosi Kereskedők Egyesülete - Fővárosi Könyvtár, l. Fővárosi Nyilvános Könyvtár - Fővárosi Közlöny - Fővárosi Közmunkák Tanácsa - Fővárosi Lapok - Fővárosi Múzeumok
Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége Vannak még havidíjas és havijegyzékes jellegűei is, ezeknek az alkalmaztatása nem végleges. A havidíjas állásokat fokozatosan átszervezik, az állami díjnoki állásoknak megfelelően. Vasúti féláru jegyváltására jogosító arcképes igazolványokat csak a végleges közigazgatási és közoktatási F. és azok családtagjai kaphatnak. A F. érdekképviselete a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége (1. o.), szociális és betegbiztosítási ügyeit pedig a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítő Alapja (1. o.) intézi. Legújabban a közüzemi F. is tagjai már, családtagjaikkal együtt, a Segítő Alapnak. Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége, a fővárosi alkalmazottak érdekeinek képviseletére 1919-ben alakult szövetség. Közigazgatási tisztviselői, oktatói, üzemi, nyugdíjasi és altiszti osztálya van. Elnöke (1938) Bódy László. Fővárosi Énekkar, 1. Székesfővárosi Énekkar. Fővárosi Évkönyv, évenként megjelenő, terjedelmes, statisztikai adatokkal bőven felszerelt beszámoló Budapest közigazgatási életének eseményeiről, a közigazgatás ténykedéseiről. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal adja ki. Fővárosi Hírlap, Budapest székesfőváros várospolitikai problémáival foglalkozó hetilap. 1912-ben alapította s azóta is szerkeszti Dacsó Emil. Fővárosi Képtár, 1. Fővárosi Múzeumok. Fővárosi Kereskedők Egyesülete (rövidítve: Fövke), a budapesti detailkereskedelem érdekképviselete. Alakult 1896-ban. Taglétszáma (1937) 1030. Fővárosi Könyvtár, 1. Fővárosi Nyilvános Könyvtár. Fővárosi Közlöny, hetilap, Budapest székesfőváros hivatalos lapja. 1890 óta jelenik meg. Szerkeszti (1938) Halász Árpád. Fővárosi Közmunkák Tanácsa, a főváros egyesítése előtt, Buda és Pest városrendezására alkotott hatóság. A F. állapítja meg a főváros rendezési tervét és építésügyi szabályzatát; mint másodfokú építésügyi hatóság is működik. Az 1870. évi X. t. c. alapján elnökből, alelnökből és 18 rendes tagból áll; a rendes tagok közül 9-et Budapest székesfőváros közgyűlése választ, a másik 9-et, az elnököt és az alelnököt a minisztérium nevezi ki. A rendes tagokat, egyharmaduk 3 évenként való kilépésével, 9 évre választják. Az önkormányzat néhány, csupán tanácskozási joggal bíró tagot is küld az ülésekre. A jövedelmi forrásai közül legjelentékenyebb a székesfőváros átadója. A F. vagyonkezelése a Fővárosi Pénzalap útján folyik; ennek az alapnak a tulajdona a Szt. Margitsziget is. A városrendezésről és építésügyről szóló 1937 :VI. t. c. a F. hatáskörét kiterjesztette Budakörnyékére is és ebben a vonatkozásban rendes tagjai számát a vm. részéről választott 9 taggal kiegészítette. Fővárosi Lapok, szépirodalmi napilap. 1864-ben indult, Tóth Kálmán szerkesztésében és Emich Gusztáv kiadásában. Magas irodalmi színvonalat képviselő lap volt. Már az első évfolyamokban a magyar irodalom legjobb nevei szerepeltek munkatársai sorában, így Abonyi Lajos, Arany János, Berczik Árpád, Frankenburg Adolf, Jókai Mór, Lévay József, Madách Imre, Szász Károly, Thaly Kálmán, Tolnai Lajos, Tompa Mihály, Vadnai Károly, Vajda János és mások. 1867-től 1892-ig Vadnai Károly szerkesztette, utóda Szarta Tamás, majd Porzsolt Kálmán lett. 1903-ban szűnt meg. Fővárosi Múzeumok, a Budapest székesfőváros tulajdonában levő muzeális gyűjtemények. 1934 óta központi igazgatóság alá tartoznak, amely a volt Károlyi palotában (IV., Egyetem utca 6.) működik. Az 1899-ben létesített Fővárosi Történeti Múzeum a főváros középkori és újabbkori várostörténeti emlékeinek gyűjteménye. Alapja a Lanfranconi metszetgyüjtemény, valamint az 1896. évi ezredéves kiállítás alkalmával összegyűjtött várostörténeti anyag. Metszet- és képgyűjteménye a főváros egészét és egyes részeit a különböző korokban ábrázolja. Van biedermeier kosztümgyüjteménye, érem- és plakettgyűjteménye stb. A Városligetben, a Stefánia úton 1885 óta fennálló múzeumépületben van elhelyezve, de (1938) előkészületben van a III. ker. Kiscelli úti egykori kolostorépületbe való áthelyezése s egyben hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára. Ennek kegészítő része a Várban, a Halászbástya É.-i tornyában elhelyezett kőgyűjtemény, amely a főváros területén talált középkori építészeti emlékek, kőtöredékek, sírkövek múzeuma. Magában foglalja a Várbeli koronázó templom, a Domonkosrendi templom, a régi királyi vár maradványait. Kb. 300 kőemlék, kb. 60 drb fényképfelvétel, sok kisebb kerámiai, valamint fémlelet található itt. A székesfőváros Aquincumi Múzeuma, Óbudán (III. ker. Szentendrei út) 1902-ben épült és az óbudai római ásatások anyagát tartalmazza, főleg 1884 óta, amióta az aquincumi ásatásokat egészen a főváros vette kézbe. (L. még Aquincum.) Budapest Székesfőváros Képtára (IV., Egyetem utca 6.) céltudatos vásárlások révén állandóan kiegészített képanyagával főleg a XIX. és XX. sz. magyar festőművészetéről nyújt áttekintést. Legmonumentálisabb festménye Benczúr Gyula képe: Budavár visszafoglalása, ezt a főváros 1886-ban, Budavára visszafoglalásának 200 éves évfordulója alkalmából festtette meg. Értékes a régi magyar mesterek gyűjteménye (Kupeczky, Mányoki, id. Markó stb.).