Uj Idők Lexikona 11-12. French - Herczegh (Budapest, 1938)

G - Grünfeld Alfréd - Grünfeld Vilmos - Grünn János - Grünspan - Grünwald Béla - Grünwald Béla id. - Grütli, l. Rütli - Grüntzner Eduard - Grynaeus István - Grynaeus Simon - Gryphius Andreas - Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr és Rumgyár rt. - Guacharo, l. Szuszók - Guadalajara - Guadalaviar - Guadalquivir - Guadarrama, Sierra de G. - Guadeloupe, La G.

Grünfeld hatásai miatt Sandrart a „német Correg­­gio“-nak nevezte el. Megnyúlt alakjai (Fel­támadás), extatikus elragadtatásban úszó arcai a végsőkig fokozott transcendentaliz­­mus kifejezői. Irodalom: Friedländer (1908), Hagen (1923), A. L. Mayer (1920), Esswein (1924). Grünfeld Alfréd, osztrák zeneszerző és zongoraművész, *1852, *­924. Számos zon­goramű szerzője, köztük egy „magyar fan­tázia” is szerepel. Irt egy magyar tárgyú operát is (Die Schönen von Fogaras 1907, Mikszáth „Szelistyei asszonyok” c. novel­lája nyomán). Grünfeld Vilmos hegedűművész, *1855, tl921. Az Operaház első hegedűse és a Zeneakadémia hegedűtanára volt. 1884-ben megalapította a népszerű Grünfeld-Bürger vonósnégyest. Grünn János, pénzügyi szakember, *1864, tl932. A pénzügyminisztériumban, majd az Osztrák-Magyar Bankban vezető állást ért el; itt a hadikölcsön-kibocsátást intézte. 1919-ben az első Friedrich-kormány pénz­ügyminisztereként kivonta a fehérpénzt a forgalomból; ugyanazon évben a Hangya Szövetkezet igazgatója lett. Grünspan, ecetsavas réz, mérges, zöld, zöldeskék v. kék színárnyalatú vegyület, a schweinfurti zöld előállítására használják (I. Ásványi festékek). Nem azonos a patiná­val (1. o.), mellyel gyakran összetévesztik. Grünwald Béla, jogász, politikus és tör­ténetíró, *1839, 1­891. Zólyom vm. főjegy­zője, 1871-ben alispánja volt. 1878-ban kép­viselő lett és a közigazgatás államosításá­nak igyekezett propagandát csinálni. Fő­munkái: Magyar közigazgatási jog (4 köt., 1889), A régi Magyarország (1885), Új Ma­gyarország (1890). Az előbbi a reformkor előtti nemesség elmaradottságát, utóbbi a Széchenyi-kérdést tárgyalta. A megnemér­­tés és csalódások hatása alatt Párizsban öngyilkos lett. Grünwald Béla id., festő és G. Béla ifj., történetíró, 1. Iványi-Grünwald Béla. Grütl­, 1. Rüth­. Grützner Eduard, német festő, *1846, +1925. Piloty tanítványa volt, Münchenben élt; Shakespeare vígjátékaiból vett humoriszti­­kus képeivel s a szerzetes-élet epizódjainak ábrázolásával aratott sikereket. Grynaeus István, matematikus, *1893, 1­931­. Párizsban és Németalföldön tanult, a budapesti egyetem magántanára volt. Leg­­jelentősebb munkája a Ricci-féle kalkulus­nak a Pfaff-féle rendszerekbe való alkalma­zása. Grynaeus Simon, német humanista és re­formátor, *1493, 1l541. 1521-ben Branden­burgi György meghívására jött Budára ta­nárnak, 1523-ban reformátori eszméi miatt fogságba került, majd Wittenbergbe ment. 1524-ben a heidelbergi, 1529-ben a bázeli egyetem tanára lett. Az első helvét hitval­lás létrejöttén ő is munkálkodott. Gryphius Andreas, német költő, *1616, 1­664. Vallásos verseiben korának Isten­sóvárgása, egyéni töredelme, bűntudat és halálfélelem, világi költeményeiben nyugta­lansága, bizonyosságkeresése kap megren­dítő hangot. Mestere a barokk szonettnek (Sonette, 1643). Tragédiái tárgyban, formá­ban, megépítésben pontosan megfelelnek kora elméletének: hősöket, fejedelmeket, vértanukat visznek színpadra, halál, gyil­kosság, erőszak körül forognak, a végzet hatalmát, természetfeletti erők beavatkozá­sát példázzák a pátosz legmagasabb fokán (Leo Arminius, Carolus Stuardus, Ae. Pau­lus Papinianus, Catherina von Georgian). Egy ízben polgári környezetbe helyezi a cselekményt (Cardenia und Celinde). Lírá­ján kívül ma csak komédiái élnek, köztük különösen a Die geliebte Dornrose c., ame­lyet népi környezete és népies nyelve is ér­dekessé tesz. Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár rt. Alakult 1868-ban. Konzerv-, szesz- és élesztőgyárai vannak Budapesten és vidéken. Lengyelországba és a Balkánra exportál. Tőkéi több mint 16 millió P-t tesz­nek ki. Részvényeit a tőzsdén jegyzik. Guachara, 1. Szuszek, Guadalajara [—chara], 1. Tartomány Spa­nyolországban, Újkasztiliában. Területe 12.192 km 2, (1932) 204.508 lak. A felső Tajo és a Henares gyéren lakott környéke. 2. A tartomány székhelye, a Henares jobb­­partján; sok szép, régi épület; katonai mű­szaki akadémia, repülőállomás. (1932) 16.053 lak. 3. Jalisco mexicói állam fővárosa, Mexico második nagyságú városa; érsek­ség, egyetemi székhely. Fazekasipara világ­hírű. 1530-ban alapították. (1930) 179.539 lak. Guadalaviar, 240 km hosszú folyó Spa­nyolországban. A terueli hegyekben ered és Valencia közelében ömlik a Földközi ten­gerbe. Guadalquivir, 560 km hosszú folyó D.­­Spanyolországban, Andalúziában. Vízterü­lete 56.000 km 2. A Sierra del Pozóban ered, Córdobától kezdve hajózható. Sanlucar mel­lett ömlik a Cádizi öbölbe. Guadarrama, Sierra de G., hegység Spa­nyolországban, a Kasztíliai Választóhegység K.-i része. Magassága 2406 m. D.-i lejtője meredek, É.-i lejtővidéke enyhe. Fontos há­gója a Somosierra, rajta keresztül vezet az út Madrid felé. Az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban heves harcok színhelye volt. Turisztikailag jól feltárt hegyvidék, benne van az Escorial és La Granja híres kolostora és palotája. Guadeloupe [guadlup], La G., francia szi­get Ny.-Indiában, a Kis Antillák legna­gyobb szigete. Területe 1509 km 2. (1931) 230.597 lak. Két részből, a hegyes Basse Terre-ből (1484 m) és az alacsonyabb Grande Terre-ből áll. A két részt egymás­tól a 60—200 m széles Riviére Salée vá­lasztja el. Néger- és keverék­ lakossága cu-

Next