Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

J - Jogászegylet - Jogbitorlás - Jogbölcselet v. jogbölcsészet - Jogcím - Jogegyenlőség - Jogegység - Jogegységi határozat - Jogerő (res judicaala) - Jogfenntartásos eladás - Jogfolytonosság - Jogforrás

Jogászegylet Jogászegylet, jogászok által a jogtudo­mányok ápolására és a jogélet fejleszté­sére alakított egylet. Budapesten 1879-ben alakult meg a Magyar Jogászegylet. Jogbitorlás, olyan jog gyakorlása, amely a jogot igénybevevő személyt nem illeti meg. Jogot bitorol az, aki pl. más dolgát eltulajdonítja, őt meg nem illető címet használ, iparjogosítvány nélkül rendszere­sen és keresetszerűen ipari tevékenységet folytat stb. A J. magán- és büntetőjogi következményeinek a megállapításánál nagy jelentősége van annak a kérdésnek, hogy a J. jóhiszeműen v. rosszhiszeműen tör­tént-e. A jóhiszemű v. nem esik büntetés alá, sőt magánjogi irányban esetleg jog­szerző hatása is lehet, pl. az elbirtoklás­nál (1. o.). Jogbölcselet v. jogbölcsészet, a jogtudo­mánynak az az ága, amelynek feladata a jog fogalmát, származását, fejlődését, jelen­tőségét, rendszereit elméleti alapon vizs­gálni. A J. kimutatja, hogy a jog az em­beri együttélés nélkülözhetetlen velejárója; a J. mutat rá a jogeszme jelentőségére az emberiség fejlődésében; a J. állapítja meg a jog és erkölcs egymáshoz való viszonyát, összeütközésüknek következményeit. A J. elméleti alapvetésével, tudományos felépí­tésével bevezetésül szolgál a jogtudomány többi ágához és megállapítja ezeknek kap­csolatát és elhatárolását. A J. a jogi okta­tás rendjébe külön előadási és vizsgatárgy­ként illeszkedik. Magyarországon a J. tu­dományának megalapítója Pulszky Ágost volt, legkiválóbb művelői közé tartozik Moór Gyula és Horváth Barna. Jogcím: a jog keletkezésének a jog által elismert alapja. A J. rendszerint vala­milyen jogi tény (pl. jogügylet), de lehet bírói ítélet v. maga a jogszabály is. Jogegyenlőség, azonos, ill. egyenlő elbá­nás biztosítása. J. lehet az államban a sze­mélyek, ill. az állampolgárok között, a per­ben a felek közt (ügyfélegyenlőség), nem­zetközi viszonylatban az államok közt. A törvény előtti J. az egyeseiket bizonyos vi­szonylatokban állampolgárságra tekintet nélkül megilleti, teljes J. azonban csak az állampolgárok között van. A J.-gel ellen­tétes a rendiség, amikor a társadalomnak születési alapon kialakult egyes osztályait lényegesen eltérő jogi helyzet illeti meg. Az állampolgári J.-et nálunk az 1848. évi törvényhozás valósította meg. Jogegység, azonos jogszabályokat és azok egyenlő értelmű végrehajtását jelenti. J. van az állam területén, ha mindenütt ugyanazok a jogszabályok vannak érvény­ben. A J. szempontjából rendkívül fontos, hogy a jogszabályok egyenlő szellemben nyerjenek alkalmazást, tehát a bíróságok és hatóságok gyakorlatában a hasonló ese­tek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek. Perrendtartásaink a J. érdekében gyakran perorvoslatot, ill. eljárást engednek olyan­kor, ha a főbb bíróságok, ill. azok tanácsai ugyanabban a kérdésben eltérő elvi hatá­rozatot hoztak, így keletkeznek a J.-i ha­tározatok és döntvények. Jogegységi határozat, a Kúria jogegy­ségi tanácsának döntése vitás, elvi jelentő­ségű kérdésben. Célja a jogszolgáltatás egyöntetűségének megóvása. Évenként négy, az elnökön kívül tíz tagból álló, jogegy­ségi tanácsot alakítanak és pedig 1. köz­polgári, 2. telekkönyvi, úrbéri és birtok­­rendezési, 3. váltó, kereskedelmi és csőd s 4. büntető ügyekben. A J.-ot a bíróságok mindaddig követni tartoznak, amíg azt a Kúria teljes ülése meg nem változtatja. Jogerő (res judicata): a határozathoz, különösen az ítélethez a per bizonyos sza­kában járuló tulajdonság, amely a pert, egyelőre legalább, végérvényesen befejezi. Alaki J.-n a határozat megtámadhatatlan­­ságát, anyagi J.-n annak irányadó voltát szokták érteni, ez azonban helytelen, mert a J. éppen feltétele a határozat meg­­támadhatatlanságának és irányadó voltá­nak. A J.-t hivatalból kell figyelembe venni, de a fél is élhet a J.-s ítélet ki­fogásával (exceptio rei judicatae). Jogfenntartásos eladás, olyan üzletkötés, melynél az eladó az áru tulajdonjogát mindaddig nem ruházza át a vevőre, míg utóbbi a teljes vételárat ki nem egyenlí­tette. Részletüzleteknél szokásos. Jogfolytonosság, alakilag a jogszabályok módosításában a jogszabályok betartását, tehát azt jelenti, hogy az új jogszabályok a régi jogszabályokban megállapított el­járás betartásával, azaz törvényes és nem forradalmi úton keletkeznek. Az alaki J. betartása esetében a jogéletben nem áll be szakadás, nem kezdődik új fejlődés. Az anyagi J. ennél többet jelent; hűséget az ősi intézményekhez, ragaszkodást a fonto­sabb alapelvekhez, a rombolás helyett a továbbépítés, a békés fejlődés rendszerét. A magyar jogéletet a J. betartása jellemzi; még amennyiben a J.-ot a viszonyok kény­szerítő hatalma átmenetileg megszakította is (így 1849-ben v. 1918-ban), a fejlődés so­hasem új alapokon indult, hanem mindig a J. lehető visszaállításával. Jogforrás, egyrészt a jogot alkotó erő, másrészt a jogszabály megjelenési formája. Az előbbit belső, az utóbbit külső J.-nak nevezik. Belső J. a törvényhozás, a kor­mány, a népakarat stb., külső a törvény, rendelet, helyhatósági szabályrendelet stb. A külső J. írott, ha írásban megszövegez­ték és szabályszerűen kihirdették, nem írott, ha a jogalkotásra hivatott tényezők hasonló esetekben követett gyakorlatában nyilvánul meg. Lehet a J. országos v. helyi, aszerint, hogy az az egész országban v. ennek csak egy részében, továbbá általá­nos v. különleges, ha az összes ügyekre v. azoknak csak bizonyos részére, és egyete-

Next