Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
J - Jogorvoslat - Jogosulatlan iparűzés - Jogos védelem - Jogrend - Jogsegély - Jogszabály - Jogszokás - Jogtudomány
Jogorvoslat lakosságon (analógia), azaz más hasonló esetekre vonatkozó jogszabályok értelemszerű felhasználásán. J. származhatik a jogszabály alkotójától és újabb jogszabályba lehet foglalva (hiteles J.): származhatik a jogszabályt alkalmazó bíróságok és más hatóságok következetes állásfoglalásából, esetleg döntvényekbe lehet foglalva; végre kialakulhat a J. a jogi irodalomban is. Jogorvoslat, a bírói és más hatósági határozatokban jelentkező sérelmek orvoslására szolgál. A J. alapja lehet a jogszabályok megsértése, de lehet érdeksérelem is. A J. előterjeszthető közérdekből v. egyéni érdekből. A J.-ot előterjesztheti valamely hatóság v. az eljárásban érdekelt magános. A J. következtében az ügy rendszerint a magasabb hatóság elbírálása alá kerül, néha azonban más jellegű hatósághoz (a közigazgatástól a bírósághoz) megy át. Jogosulatlan iparűzés. Valamely ipari tevékenységet önállóan és keresetszerűen csak az folytathat, aki erre az illetékes iparhatóságtól iparigazolványt, ill. iparengedélyt nyert. Ellenkező esetben az illetőt jogosulatlan iparűzőnek (kontárnak) kell tekinteni, akkor is, ha megfelelő szakképzettséggel rendelkezik. J.-t a törvény 6000-ig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesőknél ezenfelül 15 napig terjedhető elzárással bünteti. A feljelentés bármely ipari, ill. rendőrhatóságnál, sőt rendőrközegnél megtehető, onnan azután átteszik az I. fokú rendőri büntetőbíróhoz. A fellebbezésre való tekintet nélkül, karhatalommal meg lehet akadályozni. Jogos védelem, akár a megtámadottnak (jogos önvédelem), akár másnak személye v. vagyona ellen intézett v. azt fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges védelem (Btk. 79. §). A J. kizárja a védelmi cselekmény büntetőjogi beszámíthatóságát s ez okból nem büntethető. Ugyancsak nem büntethető a J. határainak félelemből, ijedtségből v. megzavarodásból származott túlhágása sem. Jogrend: az életviszonyoknak a jog által szabályozott rendje. Az életviszonyokat a jog mellett irányíthatja az erkölcs (vallás), a fegyver ereje, a megfélemlítés. A J. pontosan megállapítja az egyesek jogi helyzetét, a hatóságok működését és a jogsérelmek ellen jogorvoslatot biztosít. Ha az államban J. van, az államot jogállamnak nevezik (1. o.). Jogsegély, a jogok érvényesülése elé gördülő akadályok elhárítását célozza. J.-t biztosít az egyesnek a jogvédelem (ügyvéd, jogvédő irodák), de általában a hatóságok (bíróságok) felhívása és azok közbelépése. 1.-nek nevezik azt a támogatást is, amelyet a hatóságok és bíróságok eljárásuk nagyobb sikere érdekében nyújtanak egymásnak és melynek következtében egymás megkereséseit bizonyos hatósági cselekmények (kézbesítés, tanúkihallgatás, határozatvégrehajtás stb.) elvégzésével teljesítik. Nemzetközi viszonylatban egyezmények biztosítják azt, hogy az egyezményben részes államok bíróságai v. más hatóságai egymásnak kölcsönös segítséget nyújtanak bizonyos hivatalos cselekményeknek elvégzésénél. A bírói J.egyezmények pl. biztosítják a bíróságok által kibocsátott iratoknak a külföldön lakó személyek részére való kézbesítését és a bírósági megkereséseknek a külföldi bíróság által való foganatosítását. Magyarország eredeti aláírója az 1905. júl. 17.-én kelt hágai többoldalú polgári J.-egyezménynek (1909 :XIV. t. c.), amely számos állammal való viszonylatban szabályozza a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtandó J.-t. Polgári J.-egyezményünk van Romániával (1925:VI. t. c.), Jugoszláviával (1930:XXXIX. t. c.), Nagy- Britanniával (1936:XIII. t. c.). A bűnügyekben nyújtandó J.-t az egyes államokkal kötött kiadatási egyezmények szabályozzák. Jogszabály, a jog tárgyi értelemben, azaz olyan akaratkijelentés, amely az életviszonyok rendjét, az egyesek és a hatóságok magatartását általánosságban állapítja meg, tehát nem egyes esetekre vonatkozik. J.-t maga az állam alkot szervei útján, v. az állam adja meg az érvényesüléshez az elismerést. A J. lehet Íratlan, szokásjogi és lehet Írott, írott J. a törvény, a miniszteri rendelet, a törvényhatósági és községi szabályrendelet, az országgyűlési házszabály, esetleg egyes főhatóságok szabályt alkotó akaratkijelentése. Jogszokás, olyan jog, mely a nép közmeggyőződéséből fakad és külső azonos cselekvények folytonos gyakorlása által jut kifejezésre s nyeri kötelező erejét, ellentétben az írott joggal, mely a jogalkotó hatalom által közkötelező erővel kijelentett jogtételekből áll. Mint egyebütt, úgy Magyarországon is a jog főforrása hajdan a szokás volt. Még Werbőczi is, Hármaskönyvében az összes hazai jogot az ország szokásos jogának (Jus consuetudinarium Regni Hungáriáé) nevezi. Jogtudomány (latinul jurisprudentia), a jog művelésével foglalkozó tudományágak összessége. Ide tartozik elsősorban a jogszabályok ismertetése, rendszerbe foglalva, értelmüket, jelentőségüket, összefüggésüket megvilágítva és megbírálva. A J. kiterjed a jog elméleti és bölcseleti alapvetésére (jogbölcselet), figyelemmel van történeti kifejlődésére (jogtörténet), megvilágítja jogintézmények alapgondolatát, összehasonlítást tesz más államok jogrendszereivel (összehasonlító jog) és kijelöli a fejlődés irányát (jogpolitika). Minthogy a jog az emberi élet egyik legfontosabb rendező elve s a külvilághoz való viszonyunk meghatározója, a J.-nak igen nagy gyakorlati jelentősége van. A J. két fő ága: a magánjog és közjog, azaz a szorosabb értelemben vett jogtudományok és az államtudományok. A — 3540 —