Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
H - Herefélék - Hereford marhafajta - Héreg - Herelép - Herélés, l. Eunuch és Ivartalanítás - Herelob, l. Here - Herencsény - Herencsvölgy (Hriňová) - Herend - Herendeşti - Herendi Artur - Herendi porcellán - Herény - Herepe (Herepea) - Herepaa, l. Herepe és Magyarherepe - Hereró v. damara, l. Damarák földje - Herés (Herendeşti) - Heresejtek - Heresznye - Herezacskó, l. Here - Hergesheimer Joseph - Herghelia, l. Mezőménes - Herhely (Harhaj) - Heria, l. Hari - Hérics, l. Adonis - Herhor
Herefélék Herefélék, fontos gazdasági növények csoportja. Ide tartoznak a lóhere, lucerna, biborhere, fehérhere, nyúlszapuka stb. Pillangós virágúak, talajjavítók. Szénájuk jó takarmány. Magvuk fontos kereskedelmi árucikk. 1912-ben Magyarország behozatala heremagvakban 28.470 q, (5.153 ezer P), kivitele 58.430 q (10.042 ezer P, az összes kivitel 0-44%-a) volt. 1937-ben a bevitel 41 q-ra (5) csökkent, a kivitel 154.438 q-ra (13.674, 2 32%) nőtt. Hereford marhafajta [hereford], Hereford angol grófságban, ennek ősi igásmarhájából kitenyésztett szarvasmarha. Keményebb, ellenállóbb, a gyarmatokra alkalmasabb, mint a shorthorn fajta. Színe sárgavörös és barnavörös között változik; a fej, a fül, a lábvégek, a hasalja és a farokbojt fehér. Csaknem olyan magas, mint a mi szimentálink; kihizlalva a shorthornnál is nehezebb. Héreg, nk. Komárom és Esztergom k. e. e. vm. tatai j.-ában, a Gerecse hegy alatt, a zsámbéki H.-i autóbuszvonal végállomása. (1930) 1358 lak. U. p. és u. t. Tarján. Herelép, a méhészetben az olyan lép, amelyben csak heresejt van. A H. a méhtörzs lépkészletének 10%-át teszi ki. A heresejtek kerülete és térfogata nagyobb, mint a dolgozósejteké s így első látásra egymástól könnyen megkülönböztethetők. Herélés: 1. Embernél, 1. Eunuch. 2. Állatnál 1. Ivartalanítás. Hereléb, 1. Here. Herencsény, kb. Nógrád és Hont k. e. e. vm. balassagyarmati j.-ában, az aszód— balassagyarmati vasútvonal mellett. (1930) 1111 lak. Herencsvölgy (Hristová), zólyommegyei község, Tróta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 6814 lak. Fűrésztelep, üveggyár. Herend, kk. Veszprém vm. veszprémi j.-ában, a Székesfehérvár—celldömölki vasút- és a Veszprém—pápai autóbuszvonalon. Itt van Magyarország legrégibb porcellángyára (1. Herendi porcellán); értékes a gyár múzeuma. (1930) 1192. Herende úti, 1. Herés (Románia). Herendi Artur, újságíró, *1873. A magyar sportújságírás egyik úttörője, a Magy. Sportújságírók Egyesületének örökös tiszteletbeli elnöke, önállóan megjelent munkája: Fényben-árnyban (verskötet, 1896). Herendi porcellán, a veszprémmegyei Herenden létesített porcellángyár európai hírű gyártmányai. A gyárat Fischer Mór alapította 1839-ben. Rövid idő alatt olyan jó minőségű használati árut állított elő, hogy felvehette a versenyt a cseh gyárak termékeivel. Korán kezdte a régi, világhírű porcellángyárak termékeit utánozni (Meissen, Bécs, Sévres). Kitűnő munkái rengeteg bélés külföldi megrendelést hoztak számára. Főúri családok (Esterházy, Zichy, Batthyány, Pálffy stb.) és külföldi fejedelmek, arisztokraták Herenden egészítették ki hiányos régi készleteiket. Ferenc József, Viktória angol királynő, a perzsa sah stb. tartoztak megrendelői közé. Az európaiakon kívül, kínai és más K.-i minták szerint is dolgozott a gyár, önálló formákat és díszeket is alkotott, egyéni herendi jelleggel, de kínai, japán, meisseni stb. stílusban. Fischer Mór 1873-ban visszavonult a gyár vezetésétől, fiai használati tárgyak készítésével reméltek nagyobb anyagi sikert elérni. 1897-ben Farkasházy Jenő, Fischer Mór unokája, újból művészi színvonalra törekedett. 1923 óta a gyár részvénytársaság. Figurális modelljeit kiváló szobrászok készítik, a festést ma is, mint régen, betanított falubeliek végzik. 3 nagy és 5 tok kemencéje van és régi világhírét újból visszaszerezte. Emellett olcsóbb dolgokat is állít elő. A gyár tengerentúlra is exportál, számos országban vanképviselete. Tőkéi 434.000 P-t tesznek ki. A H. bélyegeinek képét 1. IV. kötet, 835. I., L. még a 191. képtáblát. Herény, ki. Vas vm. szombathelyi j.-ában a győr—szombathelyi vasútvonal mellett. (1930) 1086 lak. Vízimalom. Autóbuszjárat Szombathelyre. Herepe (Herepea), hunyadmegyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 167 lak. Herepea, 1. Herepe (Románia) és Alogyarherepe (Románia). Hereró v. damara, bantunéger törzs, L. Damarák földje. Herés (Herendesti), szörénymegyei község, Trója Romániához tartozik. (1930) 1949 lak. Heresejtek, a méhek építményének azok a sejtjei, amelyekben a hímnemű méhegyedeket (heréket) neveli a család. Alakjuk egyezik a dolgozósejtekével, de valamivel nagyobbak. Szélességük 68 mm, mélységük 15— 16 mm. A H.-be csak végső szükségben raktároznak a méhek mézet, még kevésbbé virágport. Heresznye, kir. Somogy vm. nagyatádi j.-ában. (1930) 763 lak. U. p. és u. t. Vízvár. Herezacskó, 1. Here. Hergesheimer [hörgszeimer] Joseph, amerikai író, *1880. Romantikus regényei közül sok játszódik a múltban; szereti az aprólékos környezetábrázolást (Java Head, The Three Black Pennys, The Limestone Tree, Cytherea stb.). Több könyve megjelent magyarul: Herghelia, 1. Mezőménes (Románia), Herhely (Harhaj), sárosmegyei község, Tr. . óta Csehszlovákiához tartozik. (1930) 137 lak. . Heria, 1. Hari (Románia). Hérics, növénynemzetség, 1. Adonis, Herbhor, egyiptomi főpap, majd uralkodó, Kr. e. 1100 körül. Amikor az utolsó Rameszszidák alatt az egyre jobban hanyatló ország központi erejét egyedül az Amon-papság képviselte,, mint a pénzügy és had-