Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
J - Juste milieu - Justh Gyula (Neczpáli) - Justh Zsigmond (Neczpáli) - Justi Carl - Justi Ludwig - Justice for Hungary - Justicia - Justificatio - Justina, szentek - Justinianus, szentek - Jstinianus, bizánci császárok
Juste milieu tűnőben meghalt, Bufinát megfojtották. Ünnepe: júl. 19. Juste milieu [zsuszt milje], francia, a. m. „helyes közép", az arany középút. Lajos Fülöp korából származó politikai jelszó, a szélsőségek elleni, középpárti politika megjelölésére. Justh Gyula (Neczpáli), politikus, *1850, +1917. 1884-ben Makó képviselője lett, függetlenségi programmal. 1893-ban a függetlenségi párt elnöke lett, de 1895-ben Kossuth Ferenc javára lemondott Az 1905. évi választások után, amikor a függetlenségi párt viszonylagos többséget ért el, a képviselőház elnökévé választották. A bankkérdés miatt pártja kettészakadt és J. 1909 novemberében a házelnökségről lemondott. Pártjának élén, amely az 1910.-i választásokon kis frakcióvá olvadt le, vezető szerepe volt az 1912—1913. évek obstrukciós mozgalmában. Puritánságáért és szilárd meggyőződéséért politikai ellenfelei is tisztelték. Justh Zsigmond (Neczpáli), író, *1863, +1894. Kora fiatalságát Párizsban töltötte, belekapcsolódott a francia irodalmi életbe, többek között baráti kapcsolatba került Taine-nel is. Hazatérve, a parasztság felé fordult érdeklődése, ennek kultúréletét akarta magasabb színvonalra emelni. Birtokán parasztszínházat állított fel, cselédeivel Holiére-t, Shakespeare-t és görög tragikusokat játszatott. Főművéből, A kiválás genezise c., Zola hatását mutató regényciklusából 3 kötet készült el: A pénz legendája (1893), Gányó Julcsa (1894) és az író halála után megjelent Fuimus (1895). Párizsi élményeit A puszta könyvében (1891) foglalta össze. Justi Carl, német művészeti író, *1832, +1912. A legkiválóbb német műtörténészek egyike; a bonni egyetem tanára volt. Páratlan anyagismeret s mély bölcseleti szellem jellemzi műveit. Főtémája Michelangelo volt (Michelangelo: Beiträge und Neue Beitrage), de J. tekinthető a spanyol művészet egyik legjobb ismerőjének is (Diego Velazquez u. sein Jahrhundert, 1888). Winckelmannról írt életrajza (1866—72) a biográfiai irodalom remekműve. Justi Ludwig, német művészettörténész,1876. 1909-től 1933-ig a berlini Nationalgallerie igazgatója volt, majd az állami művészeti könyvtár élére került. Főműve kétkötetes Giorgione-monográfiája (1926). Justice for Hungary [dzsasztizs far hangers], angol, a. m. Igazságot Magyarországnak. Így nevezték Endresz György és Magyar Sándor repülőgépét, amely 1931. júl. 15.-én indult el New Yorkból és Budapest közelében (Bicske mellett) szállott le. A gép Szalay Emil amerikai magyar áldozatkészségéből épült, a nevet Rothermere lord adta neki, aki 10 ezer dolláros díjat tűzött ki a magyar óceánrepülők számára. A magyar repülők távolsági világrekordot értek el. A J. 1932. máj. 21.-én Róma mellett lezuhant és elpusztult (l. még Endresz György). Justicia, az akántfélék családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 250 faja a trópusok lakója. Pl. a J. adhatoda az indomaláji szigeteken él. A kertészetben kedvelt hidegházi és szobai cserepes növény, télen virágzik. Szaporítása dugványozással történik, kora tavasszal, melegágyban. A megedzett növényeket napos helyen tartják. Szeptemberben becserepezik, hidegházba v. szobába viszik. Kissé agyagos, tápdús földben fejlődik jól, állandó nyirkosság mellett. Száraz levegőben levelei elsárgulnak. Justificatio (latin), a. m. megigazulás (1. o.). Justitia, szentek. 1. J. vértanú, Pádua és Velence városok védőszentje, 1304. Maximianus Herculius karddal kivégeztette. Ünnepe: okt. 7. Ereklyéit Páduában őrizték egy bencés apátságban, melyet a magyarok a X. sz.-ban feldúltak. 1117-ben újraéledt az apátság; J. nevéről nevezett új reformbencés kongregáció létesült, 150 kolostorral. 1504-ben önállóságuk bizonyos fenntartásával csatlakoztak Monte Cassinóhoz. 1787- ben feloszlatták a kongregációt, de 1919-ben felújult. 2. Arezzói boldog J., bencés apáca, *1260, +1319. Életének utolsó 20 évét vakon élte át. Tiszteletét a Szentszék 1890-ben jóváhagyta. Ünnepe: márc 12. Justinianus, szentek. 1. 1. remete, vértanú, a VI. sz.-ban működött. Legendás életrajza szerint Bretagne-ból került Wales-be, a Limeneia szigetre. Itt három szolgája megölte. Ünnepe: dec 5. 2. J. valenciai püspök, +546 után. Liber responsionum ad quendam Rusticum c., elveszett könyve a Szentháromság-viták folyamán felmerülő tévedésekre tartalmaz feleleteket. Justinianus, bizánci császárok. 1. I. J. (Flavius Petrus Sabbatius), uralkodott 527- től 565-ig. Üszküb vidékéről való illyr parasztcsalád sarja, kit nagybátyja, I. Justinus hozatott Konstantinápolyba. 45 éves korában lépett trónra. Az ő kezdeményezésére jött létre 529 és 533 között a római jogot rendszerbe foglaló Corpus Juris Civilis. Központosító törekvéseivel szemben a közvélemény semmilyen szervezett megnyilvánulását nem tűrte, ezért kívánta a cirkuszi pártok (kék, zöld) feloszlatását (532). Intézkedése a nagy Nika-lázadáshoz vezetett. Egyházi téren a „caesaropapismus“ igazi megvalósítója: a zsinatokon maga elnökölt. Rómával a megegyezést kereste, ezért K.-en népszerűtlenné lett. Az Aja Sophia-templomot 5 év alatt felépíttette. Háborúival az egységes római birodalom felújítására törekedett. A vandál háborúban Afrikát (534), a gót háborúban Itáliát vissza is szerezte. Perzsa háborúiban eredményt nem ért el. 2. II. J., uralkodott 685-től 695-ig. Herakleios dinasztiájának utolsó tagja. Költséges had