Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
H - Herma - Hermada - Hermán nemzetség - Herman Lipót - Herman Ottó - Herman Ottóné, Borosnyay Camilla - Herman-barlang - Hermánd (Harmanec) - Hermandad - Hermann Egyed - Hermann Georg - Hermann László - Hermann Pál - Hermanovce l. Szankahermány - Hermánszeg
Herma Herma, az ókorban eredetileg az oszlopszerű törzsre támaszkodó Hermes-mellőzobor neve. Az első H.-k már a görög művészet, archaikus korszakában megjelentek, mint a vallásos tisztelet tárgyai. Legtöbbször utak, a rómaiaknál a határok mentén állították fel őket. A művészettörténeti irodalomban általában minden oszlopszerű törzsön álló mellképet v. néha még általánosabb értelemben minden mellszobrot H.-nak neveznek. 1. pl. Szt. László győri ereklyetartó H.-ját IX. köt. 2125. lap. Hermada, 323 m magas, karsztos domb az Isonzo torkolatától K.-re. 1917-ben, a 11. isonzói csatában heves harcok színhelye volt. Hermán nemzetség, névadó ősének emlékét a Vas vm.-i Hermán község őrzi. Birtokai Vas, Zemplén, Hunyad, Arad és Közép-Szolnok vm.-ékben voltak. Nevezetes tagjai: Lampért, 1313-tól 1324-ig országbíró; Laczk, 1328-tól 1344-ig székely ispán (1. Laczkfy). E nemzetségből származtak a Kerekegyházi Laczkfy, Felpestesi Makray és Hermáni Rálótfy családok. Herman Lipót, festő, *1884. Budapesten végezte tanulmányait. Ismételten gyűjteményes kiállításokon mutatta be sokalakos, nagyobbára aktokkal népesített kompozícióit (Aranykor, Tannhauser stb.). Néhány műve a Szépművészeti Múzeumban és a Főváros birtokában van. Művészeti irodalommal is foglalkozik. Herman Ottó, természettudós és etnográfus, *1835, 1914. 1864-ben az Erdélyi Múzeum-Egylet őrsegédje volt, itt hatott rá Brassai Sámuel. 1872—75-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának őre, a Természetrajzi Füzetek megindítója (1877), 1875—86-ig országgyűlési képviselő függetlenségi programmal. 1883-ban megalapította az Állatvédő Egyesületet, 1894-ben a Magyar Ornitológiai Központot és megindította az Aquila c. madártani folyóiratot. H. munkái főleg azért nevezetesek, mert kiváló népszerűsítő íróként széles körökben ismertette a tudomány eredményeit; autodidakta zoológus és etnográfus volt, ő a magyar etnográfia tulajdonképpeni megalapítója. Érdeklődése a magyar ősfoglalkozások felé vonzotta, tanulmányútjain közvetlen szemlélettel szerezte a halászok, pásztorok életére vonatkozó adatait. Művei számos, őstörténetünkre fontos nyelvi adatot tartalmaznak. Zamatos magyarsággal írt műveiből iskolai könyveinkbe is bejutottak részletek. Fontosabb művei: Magyarország pókfaunája (1876—79, 3 köt.), A magyar halászat könyve (1887—88), Az északi madárhegyek tájáról (1894), A madarak hasznáról és káráról (németül és angolul is), Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet (1898), A magyar nép arca és jelleme (1902), A magyarok nagy ősfoglalkozása (1909), A magyar pásztorok nyelvkincse (1914). Irodalom: Lambrecht Kálmán: H. élete és kora (1920). Herman Ottóné, Borosnyay Camilla, írónő, *1856, f916. Napilapok, folyóiratok közölték népszerű tárcáit, regényeit. Állandó munkatársa volt Az Én Újságomnak, kedves, friss meséi, versei ott és a Filléres Könyvtárban jelentek meg. Csőri és Móri, Seregély kisasszony kedvelt alakjai a magyar gyermekirodalomnak. Herman-barlang, Hámor község (Borsod vm.) határában, a puskaporosi Szinva-szorosban nyíló tágas üreg. A benne végzett szakszerű ásatások az aurignaci ősember kőszerszámait és jégkori emlősök csontjait hozták a felszínre. Herman Ottó emlékére nevezték el. Hermánd (Harmanec), zólyommegyei község, Trója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 812 lak. Papírgyár. Hermandad (spanyol, a. m. testvériség), a középkori castiliai és aragoniai városok testvéri szövetsége a főnemesség ellen. A H. kifejezés később ennek a szövetségnek a katonai szervezetét jelentette, majd általában polgárőrséget. Újabb időkben a spanyol rendőrség gúnyneve. Hermann Egyed, premontrei kanonok, germanista és egyháztörténész, *1895. A Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának c. rk. tanára. Főbb művei: A bátaszéki németek és népdalaik (1929). A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében (1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának története 1635—1790 (1938). E lexikon munkatársa: Hermann Georg (családi nevén Borchardt G. H.), német író, *1871. A naturalista nemzedék tagja, de Fontanere emlékeztető regényeit több hagyománytisztelet jellemzi, tűint a többi német naturalista író műveit. Fontosabb regényei: Jetthen Gébert, Henriette Jakoby, Einen Sommer láng, Heinrich Schön jr. Kubinke. Hermann László, hegedűművész, *1890. Győrött működik, mint zeneiskolai igazgató és karmester. Zeneszerzéssel is foglalkozik (zenekari és hegedűművek). Paganiniről és a fúvóshangszerek kezeléséről írt monográfiákat. Hermann Pál, gordonkaművész, *1902. Bruxelles-ben él; európai hírű művésze hangszerének. Kamarazene- és zonogoraszerzeményei Kodály tanítványának mutatják. Hermanovce, 1. Sztankahermány (Csehszlovákia) és Tapolyhermány (Csehszlovákia). Hermánszeg, kir. Szatmár vm. csengeri j.-ában, a Szamos jobb partján. (1930) 449 lak. U. p. és u. t. Szamossályi. Herma. (Görög vézaképről.)