Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

H - Herma - Hermada - Hermán nemzetség - Herman Lipót - Herman Ottó - Herman Ottóné, Borosnyay Camilla - Herman-barlang - Hermánd (Harmanec) - Hermandad - Hermann Egyed - Hermann Georg - Hermann László - Hermann Pál - Hermanovce l. Szankahermány - Hermánszeg

Herma Herma, az ókorban erede­tileg az oszlopszerű törzsre támaszkodó Hermes-mell­­őzobor neve. Az első H.-k már a görög művészet, ar­chaikus korszakában meg­jelentek, mint a vallásos tisztelet tárgyai. Legtöbb­ször utak, a rómaiaknál a határok mentén állították fel őket. A művészettörté­neti irodalomban általában minden oszlopszerű törzsön álló mellképet v. néha még általánosabb értelemben min­den mellszobrot H.-nak ne­veznek. 1. pl. Szt. László győri ereklyetartó H.-ját IX. köt. 2125. lap. Hermada, 323 m magas, karsztos domb az Isonzo torkolatától K.-re. 1917-ben, a 11. ison­­zói csatában heves harcok színhelye volt. Hermán nemzetség, névadó ősének emlé­két a Vas vm.-i Hermán község őrzi. Bir­tokai Vas, Zemplén, Hunyad, Arad és Kö­­zép-Szolnok vm.-ékben voltak. Nevezetes tagjai: Lampért, 1313-tól 1324-ig országbíró; Laczk, 1328-tól 1344-ig székely ispán (1. Laczkfy). E nemzetségből származtak a Ke­rekegyházi Laczkfy, Felpestesi Makray és Hermáni Rálótfy családok. Herman Lipót, festő, *1884. Budapesten vé­gezte tanulmányait. Ismételten gyűjtemé­nyes kiállításokon mutatta be sokalakos, nagyobbára aktokkal népesített kompozí­cióit (Aranykor, Tannhauser stb.). Néhány műve a Szépművészeti Múzeumban és a Fő­város birtokában van. Művészeti irodalom­mal is foglalkozik. Herman Ottó, természettudós és etnográ­fus, *1835, 1­914. 1864-ben az Erdélyi Mú­zeum-Egylet őrsegédje volt, itt hatott rá Brassai Sámuel. 1872—75-ben a Magyar Nemzeti Múzeum állattárának őre, a Ter­mészetrajzi Füzetek megindítója (1877), 1875—86-ig országgyűlési képviselő függet­lenségi programmal. 1883-ban megalapította az Állatvédő Egyesületet, 1894-ben a Ma­gyar Ornitológiai Központot és megindí­totta az Aquila c. madártani folyóiratot. H. munkái főleg azért nevezetesek, mert kiváló népszerűsítő íróként széles körök­ben ismertette a tudomány eredményeit; autodidakta zoológus és etnográfus volt, ő a magyar etnográfia tulajdonképpeni meg­alapítója. Érdeklődése a magyar ősfoglalko­zások felé vonzotta, tanulmányútjain köz­vetlen szemlélettel szerezte a halászok, pász­torok életére vonatkozó adatait. Művei szá­mos, őstörténetünkre fontos nyelvi adatot tartalmaznak. Zamatos magyarsággal írt műveiből iskolai könyveinkbe is bejutottak részletek. Fontosabb művei: Magyarország pókfaunája (1876—79, 3 köt.), A magyar ha­lászat könyve (1887—88), Az északi madár­hegyek tájáról (1894), A madarak hasznáról és káráról (németül és angolul is), Az ős­foglalkozások. Halászat és pásztorélet (1898), A magyar nép arca és jelleme (1902), A ma­gyarok nagy ősfoglalkozása (1909), A ma­gyar pásztorok nyelvkincse (1914). Iroda­lom: Lambrecht Kálmán: H. élete és kora (1920). Herman Ottóné, Borosnyay Camilla, írónő, *1856, f­916. Napilapok, folyóiratok közölték népszerű tárcáit, regényeit. Állandó mun­katársa volt Az Én Újságomnak, kedves, friss meséi, versei ott és a Filléres Könyv­tárban jelentek meg. Csőri és Móri, Sere­gély kisasszony kedvelt alakjai a magyar gyermekirodalomnak. Herman-barlang, Hámor község (Borsod vm.) határában, a puskaporosi Szinva-szo­­rosban nyíló tágas üreg. A benne végzett szakszerű ásatások az aurignaci ősember kőszerszámait és jégkori emlősök csontjait hozták a felszínre. Herman Ottó emlékére nevezték el. Hermánd (Harmanec), zólyommegyei köz­ség, Tr­­ója Csehszlovákiához tartozik. (1930) 812 lak. Papírgyár. Hermandad (spanyol, a. m. testvériség), a középkori castiliai és aragoniai váro­sok testvéri szövetsége a főnemesség ellen. A H. kifejezés később ennek a szövetség­nek a katonai szervezetét jelentette, majd általában polgárőrséget. Újabb időkben a spanyol rendőrség gúnyneve. Hermann Egyed, premontrei kanonok, germanista és egyháztörténész, *1895. A Páz­mány Péter Tudományegyetem hittudomá­nyi karának c. rk. tanára. Főbb művei: A bátaszéki németek és népdalaik (1929). A magyar katolikus papság az osztrák katonai diktatúra és az abszolutizmus idejében (1932). A Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi karának története 1635—1790 (1938). E lexikon munkatársa: Hermann Georg (családi nevén Borchardt G. H.), német író, *1871. A naturalista nem­zedék tagja, de Fontanere emlékeztető re­gényeit több hagyománytisztelet jellemzi, tű­int a többi német naturalista író műveit. Fontosabb regényei: Jetth­en Gébert, Hen­riette Jakoby, Einen Sommer láng, Hein­rich Schön jr. Kubinke. Hermann László, hegedűművész, *1890. Győrött működik, mint zeneiskolai igaz­gató és karmester. Zeneszerzéssel is foglal­kozik (zenekari és hegedűművek). Paganini­ről és a fúvóshangszerek kezeléséről írt mo­nográfiákat. Hermann Pál, gordonkaművész, *1902. Bruxelles-ben él; európai hírű művésze hangszerének. Kamarazene- és zonogora­­szerzeményei Kodály tanítványának mu­tatják. Hermanovce, 1. Sztankahermány (Cseh­szlovákia) és Tapolyhermány (Csehszlová­kia). Hermánszeg, kir. Szatmár vm. csengeri j.-ában, a Szamos jobb partján. (1930) 449 lak. U. p. és u. t. Szamossályi. Herma. (Görög vézaképről.)

Next