Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
I - Illesztőlemez - Illesztő varrat v. ütköző varrat - Illeték - Illetékegyenérték - Illetékesség - Illetékiszabási Hivatal (Magy. Kir.) - Illetékmentesség
Illesztőlemez csavarral ellátott, 80 cm magas két szorító bak „pofái" befogják a padlódeszkákat, hogy illeszkedő keskeny oldalaikat eresztő gyalúval megmunkálhassák. Illesztőlemez, vasszerkezetek egy síkba eső elemeinek összekapcsolására szolgál. A toldandó elemeket az illesztés helyén az I.-zel az illesztési hézag mindkét oldalán átfedik és azt a toldandó lemezek mindegyikéhez szegecseléssel v. hegesztéssel hozzáerősítik. Illesztő varrat v. ütköző varrat, egy síkban találkozó fémlemezek hegesztés- élssel való kapcsolásánál nyer alkal- Illesztő varratok. Balról jobbra, marást. Az illesz- I. x. K. v. 0 varrat, tendő elemeket végeiken megmunkálják és a megmunkálással kiképzett hézagot hegesztőanyaggal töltik ki. A megmunkálás szerint a kitöltő heganyag I, X, K, V és U alakú lehet és így beszélnek I, X, K, V és U varratról. Illeték: az olyan közszolgáltatás, mely bíróság, hatóság, hivatal v. más közintézmény igénybevételéért jár. Tégebben az okozott költséghez igazodott, de ezt az ú. n. I.elvet mindinkább háttérbe szorította az adóztatási szükség. Az I.-szerű közszolgáltatás régebbi eredetű, mint az adó; államháztartási jelentősége azóta számottevő, mióta az ú. n. adóelv az I.-ek területén is érvényesül. Lerovási módjai: bélyeg (bélyeges űrlap) használata v. pénzben fizetés. Mértéke: az értéktől függetlenül v. azzal kapcsolatban meghatározott tétel (állandó összegű I.) v. az érték után megállapított százalék (százalékos I.). Magyarországon az I.-eket az 1850. aug. 2.-i császári nyílt parancs rendszeresítette. Az utolsó évtizedek alatt kialakult új rendszer szakított az addigi „jog-I.-ek“ és „bélyeg-I.-ek“ felosztással s az I.-eket 4 csoportba sorozta: 1. vagyonátruházási I.-ek (ide tartoznak az öröklési és az ajándékozási I.-ek is, melyek a külföldi jogrendszerekben mint adók szerepelnek); 2. az okirati I.; 3. a törvénykezési, peres v. peren kívüli bírói elírásokban és 4. a közigazgatási eljárásokban lerovandó I.-ek. Az I.-ek kezelését a m. kir. adóhivatalok (Budapest területén a m. kir. l.-kiszabási hivatal, 1. o.) látják el. Illetékegyenérték, az illeték egy neme, mely a vagyonátruházási illeték pótlására szolgál. Az I. azért szükséges, mert amíg a személyes tulajdonban levő ingó és ingatlan vagyon a személy elhalálozása v. más birtokosváltozás alkalmával illeték kirovását teszi lehetővé, addig a jogi személyek, erkölcsi testületek birtokánál erre nincs v. évtizedek múltán nyílik csak alkalom. I.-et tartoznak fizetni: az egyházi javadalmak, szerzetesrendek, alapítványok, egyesületek, társulatok, intézetek, ha a tagoknak a vagyonban tulajdonrészük nincs; községek (városok), részvényes v. üzletrészekre alakult vállalatok. Az I. kulcsa az ingatlanok törvényszerű legkisebb értéke után évenkint 0,5%. A fizetési kötelezettség 10 év után kezdődik; a kivetés 10 éves időszakokra történik. Alaptörvény: 1920:XXXIV. t.-c. 118— 134. §. Illetékesség: a bírói és más hatóságok működési körének területi alapon való elhatárolása. Amíg a hatáskör a hatóság működési jogosultságát az ügyek természete szerint állapítja meg, az I. az azonos hatáskörű hatóságok között területi alapon tesz különbséget és pl. meghatározza, hogy valamely ügyben több alispán v. pénzügyigazgató közül melyik járhat el, melyik illetékes. Ugyanazon hatáskörű szervek között tehát az I., azonos I.-ű szervek között pedig a hatáskör különböztet meg. Az I. jogcíme lehet pl., hogy az érdekelt ingatlan a hatóság területén van, az érdekelt személy ezen a területen lakik, a könyveket ott vezetik, a szerződést ott kötötték. A polgári perben az I.-et a felek ki is köthetik a szerződésben. Az érdekelt a hatóság I.-e ellen felszólalhat; ez az l.-i kifogás. Több hatóság között az I. tárgyában összeütközés támadhat; ez az l.-i összeütközés, amelyet a közös felsőbb hatóság hivatott eldönteni, l.-i alapon a hatóságokat megkülönböztetik aszerint, hogy országos v. helyi hatóságok-e, azaz illetékességük az ország egész területére v. annak csak nagyobb-kisebb részére (kerület, vármegye, város, járás, község, tanya) terjed-e ki. Illetékkiszabási Hivatal (Magy. Kir.), régebbi nevén Díj- és Illetékkiszabási Hivatal. Illetékességi területe: Budapest, az állam, valamint a székesfőváros bevételét gyarapító összes városi ingatlanátruházási illetékek tekintetében; díjakra és egyes külön illetékekre pedig az egész ország. Mint elsőfokú hatóság, kiszabja és kezeli a hatáskörébe utalt illetékeket és díjakat. Átruházott hatáskörben módosítja, törli v. visszatéríti az illetékeket, mérsékli v. elengedi a bírságokat. A kiszabásokat rendszerint a hivatal fogalmazási tisztviselői, az illetékek és díjak kezelését pedig a hivatal számvevőségi tiszviselői látják el. Illetékmentesség, az illetéklerovás alól való felmentés. Főként államérdekből v. iparfejlesztési szempontokból adnak a hatóságok nagyvállalatoknak I.-et. A szegényebb lakosság szegénységi bizonyítvány alapján többnyire szintén élvez I.-et. Mindenki részére illetékmentesek meghatározott beadványok: 1. közérdekű javaslatok és feljelentések, 2. panaszok a hivatalos közegek ellen, 3. a köztartozás kivetése céljára, valamint a jövedéki ellenőrző és a vámeljárásban tett bejelentések (ha nem kivételről, kedvezményről van szó), 4. a köztartozások jogossága ellen irányuló elsőfokú fellebbezések s általában olyan kérések, melyekhez a szabályok jogot biztosí — 8326 —