Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

J - Jogtudor - Jogutód - Jogvédelem - Jogviszony - Jogvita - Jó halál atyái - Johan Béla - Johann Hugó - Johanna - Johanna ("Őrült") - Johanna, nápolyi királynő - Johanna papissa

J.-nak mindkét fő területe még további jogágakra oszlik és beszélünk alkotmány­­jogról, közigazgatási, büntető, kereskedelmi és váltó, pénzügyi, nemzetközi, egyházi stb. jogról, sőt egyes jogágak megint részekre tagozva is külön művelés tárgyai, pl. do­logjog, kötelmi jog, erdészeti jog, víz­jog, iparjog stb. L. még jogi oktatás. Jogtudor, a jogtudományi doktor (doctor juris). A J.-ságot a tudományegyetemek jog- és államtudományi karán lehet meg­szerezni, a négyéves tanfolyam elvégzése után, a 3 jogtudományi szigorlat letétele és doktori tanulmány készítése által. A J.-ság a bírói, ügyvédi és közigazgatási pályákra képesít. Jogutód (latinul successor), az, aki más­nak (az ú. n. jogelődnek) jogi helyzetébe lép. A J.-sás által tehát a jogosított és kö­telezett személyében áll be változás. Ez a változás beállhat a jogelőd halála miatt, amikor is vagyoni természetű jogosítvá­nyai v. a végrendelet értelmében v. ennek hiányában a törvény alapján szállnak a J.-ra; a jogelőd életében a J.-lás jogátru­házás következtében állhat elő, ami ismét egy­ v. kétoldalú jogügylettel, ingyenesen v. ellenérték mellett történhetik. Természe­tesen mindenki csak annyi jogot ruházhat át, amennyi őt megillette. A J.-lás lehet általános v. részleges aszerint, amint a J. a jogelőd összes jogaiba v. csak azok egy ré­szébe lép. Az ingyenes J. a jogelőd tarto­zásaiért is felel. Jogvédelem, a jogok biztosítására és hely­reállítására irányuló tevékenység. Eszkö­zei a hatóságok (bíróságok) felhívása a közbelépésre: kereset, panasz, feljelentés stb., továbbá az alsófokú hatóságok (bíró­ságok) határozatai ellen biztosított jogor­voslatok. A J.-hez esetleg nélkülözhetetlen jogi szaktudást ügyvéd igénybevétele biz­tosíthatja, de a hatóságok a jogvédelemről rendszerint hivatalból is gondoskodnak. Jogviszony: több személynek egymáshoz való olyan kapcsolata, amelyet a jog sza­bályoz. A jog szabályai (törvény, szerző­dés stb.) azáltal létesítenek J.-t, hogy az egyik személyt a másikkal szemben vala­mire jogosítják, ill. kötelezik. A J.-ban tehát mindig van jogosult és kötelezett. J. van pl. az adós és hitelező, a tulajdonos és bérlő, az atya és gyermek, a házas­társak stb. közt. A J.-ok tehát lehetnek családjogi, dologi jogi, kötelmi jogi stb. természetűek. Jogvita, a jogszabályok értelmezése és alkalmazása tekintetében keletkezik. J. pl., hogy a hatásköri kifogás alapos v. a szer­ződés érvényes-e stb. Nem J., ha a tény­állás tekintetében mutatkozik ellenvéle­mény, V. a felek között csak érdekösszeüt­közés van. A J. eldöntésére általában a bíróság hivatott,. Jó halál atyái, a betegek és haldoklók testi és lelki gondozására Lellis-i Szt. Ka- Joh­anna papissa mill által 1584-ben alapított szerzet. Tagjai papok és laikus testvérek, kik külön foga­dalommal kötelezik magukat fő munka­körükre. Szt. Ágoston szabályzatát köve­tik. V. Sixtus pápa 1586-ban hagyta jóvá a szervezetet. Járványos betegségek, há­borúk alkalmával a kötelességteljesítés hő­sies példáit mutatták. Esztergom felszaba­dításakor az első tábori kórházat nálunk 1683-ban ők állították fel. Győrben le is telepedtek; II. József feloszlatta őket. Ma 70 rendházban működnek. Johan Béla, belügyi államtitkár, *1889. A budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1919-ben egyetemi magán­tanár lett. Rockefeller-ösztöndíjjal dolgo­zott a párizsi Pasteur-intézetben. 1925-ben az Orsz. Közegészségügyi Intézet igazga­tója és egyetemi rendkívüli tanár lett. 1934- ben a Népszövetség egészségügyi bizottsá­gának tagjává választották. 1935 óta bel­ügyi államtitkár, mint a népjóléti minisz­tériumból átvett egészségügyi csoport leg­főbb vezetőjének, irányító szerepe van az ország közegészségügye terén. Johann Hugó, festő, *1890. Berlinben üveg­­festő-intézetekben dolgozott s 1923-ban ilyent alapított Budapesten is (Országos Üveg­festészeti Műhely), ebből kerültek ki a sze­gedi fogadalmi templom és a kaposvári új templom festett üvegablakai. Johanna, francia királyné, *1270, +1305. I. Henriknek, Navarra királyának leánya. Mint fiatal leány, anyjával együtt kényte­len volt Navarrából a francia udvarba me­nekülni. Itt eljegyezte a francia trónörö­kös, a későbbi IV. v. Szép Fülöp. E házas­ság következtében Navarra és Franciaor­szág perszonálunióban egyesült, ez azon­ban csak 1285-től 1305-ig tartott. Johanna („örült''), Kasztilia királynője, *1479, +1554. Katolikus Ferdinánd és Kasz­­tiliai Izabella leánya, 1495-ben Szép Fü­löp­­h­öz, I. Miksa császár fiához ment felesé­gül. Anyja halála után férjével együtt el­foglalta Kasztilia trónját, férje azonban 1506-ban meghalt s I. bánatában megőrült. Fiai voltak: V. Károly császár és I. Fer­­dinánd magyar és cseh király, német csá­szár. Johanna, nápolyi királynő, *1326, +1382. Már 7 éves korában eljegyezték Károly Ró­bert magyar király ifjabb fiával, András hg.-gel. 1343-ban elfoglalta a nápolyi trónt. A kalandvágyó ifjú királynő eltűrte, hogy férjét összeesküvő nápolyiak Aversában meggyilkolják (1345). Sógorának, Nagy La­jos királynak bosszuló hadjárata elől el­menekült Nápolyból, majd második férjé­vel, Tarentói Lajossal 1349-ben visszatért s folytatta botrányos életét. Négyszer ment, férjhez, VI. Orbán pápa 1380-ban trónjától megfosztotta s alattvalóit feloldotta a hű­­ségi eskü alól. Utóda, Durazzói Károly, 1382-ben megfojtatta. Johanna papista, egy XIII. sz.-ban kelet­kezett mese főhőse; eszerint IV. Leó — 3541 —

Next