Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
J - Jogtudor - Jogutód - Jogvédelem - Jogviszony - Jogvita - Jó halál atyái - Johan Béla - Johann Hugó - Johanna - Johanna ("Őrült") - Johanna, nápolyi királynő - Johanna papissa
J.-nak mindkét fő területe még további jogágakra oszlik és beszélünk alkotmányjogról, közigazgatási, büntető, kereskedelmi és váltó, pénzügyi, nemzetközi, egyházi stb. jogról, sőt egyes jogágak megint részekre tagozva is külön művelés tárgyai, pl. dologjog, kötelmi jog, erdészeti jog, vízjog, iparjog stb. L. még jogi oktatás. Jogtudor, a jogtudományi doktor (doctor juris). A J.-ságot a tudományegyetemek jog- és államtudományi karán lehet megszerezni, a négyéves tanfolyam elvégzése után, a 3 jogtudományi szigorlat letétele és doktori tanulmány készítése által. A J.-ság a bírói, ügyvédi és közigazgatási pályákra képesít. Jogutód (latinul successor), az, aki másnak (az ú. n. jogelődnek) jogi helyzetébe lép. A J.-sás által tehát a jogosított és kötelezett személyében áll be változás. Ez a változás beállhat a jogelőd halála miatt, amikor is vagyoni természetű jogosítványai v. a végrendelet értelmében v. ennek hiányában a törvény alapján szállnak a J.-ra; a jogelőd életében a J.-lás jogátruházás következtében állhat elő, ami ismét egy v. kétoldalú jogügylettel, ingyenesen v. ellenérték mellett történhetik. Természetesen mindenki csak annyi jogot ruházhat át, amennyi őt megillette. A J.-lás lehet általános v. részleges aszerint, amint a J. a jogelőd összes jogaiba v. csak azok egy részébe lép. Az ingyenes J. a jogelőd tartozásaiért is felel. Jogvédelem, a jogok biztosítására és helyreállítására irányuló tevékenység. Eszközei a hatóságok (bíróságok) felhívása a közbelépésre: kereset, panasz, feljelentés stb., továbbá az alsófokú hatóságok (bíróságok) határozatai ellen biztosított jogorvoslatok. A J.-hez esetleg nélkülözhetetlen jogi szaktudást ügyvéd igénybevétele biztosíthatja, de a hatóságok a jogvédelemről rendszerint hivatalból is gondoskodnak. Jogviszony: több személynek egymáshoz való olyan kapcsolata, amelyet a jog szabályoz. A jog szabályai (törvény, szerződés stb.) azáltal létesítenek J.-t, hogy az egyik személyt a másikkal szemben valamire jogosítják, ill. kötelezik. A J.-ban tehát mindig van jogosult és kötelezett. J. van pl. az adós és hitelező, a tulajdonos és bérlő, az atya és gyermek, a házastársak stb. közt. A J.-ok tehát lehetnek családjogi, dologi jogi, kötelmi jogi stb. természetűek. Jogvita, a jogszabályok értelmezése és alkalmazása tekintetében keletkezik. J. pl., hogy a hatásköri kifogás alapos v. a szerződés érvényes-e stb. Nem J., ha a tényállás tekintetében mutatkozik ellenvélemény, V. a felek között csak érdekösszeütközés van. A J. eldöntésére általában a bíróság hivatott,. Jó halál atyái, a betegek és haldoklók testi és lelki gondozására Lellis-i Szt. Ka- Johanna papissa mill által 1584-ben alapított szerzet. Tagjai papok és laikus testvérek, kik külön fogadalommal kötelezik magukat fő munkakörükre. Szt. Ágoston szabályzatát követik. V. Sixtus pápa 1586-ban hagyta jóvá a szervezetet. Járványos betegségek, háborúk alkalmával a kötelességteljesítés hősies példáit mutatták. Esztergom felszabadításakor az első tábori kórházat nálunk 1683-ban ők állították fel. Győrben le is telepedtek; II. József feloszlatta őket. Ma 70 rendházban működnek. Johan Béla, belügyi államtitkár, *1889. A budapesti tudományegyetemen szerzett orvosi oklevelet. 1919-ben egyetemi magántanár lett. Rockefeller-ösztöndíjjal dolgozott a párizsi Pasteur-intézetben. 1925-ben az Orsz. Közegészségügyi Intézet igazgatója és egyetemi rendkívüli tanár lett. 1934- ben a Népszövetség egészségügyi bizottságának tagjává választották. 1935 óta belügyi államtitkár, mint a népjóléti minisztériumból átvett egészségügyi csoport legfőbb vezetőjének, irányító szerepe van az ország közegészségügye terén. Johann Hugó, festő, *1890. Berlinben üvegfestő-intézetekben dolgozott s 1923-ban ilyent alapított Budapesten is (Országos Üvegfestészeti Műhely), ebből kerültek ki a szegedi fogadalmi templom és a kaposvári új templom festett üvegablakai. Johanna, francia királyné, *1270, +1305. I. Henriknek, Navarra királyának leánya. Mint fiatal leány, anyjával együtt kénytelen volt Navarrából a francia udvarba menekülni. Itt eljegyezte a francia trónörökös, a későbbi IV. v. Szép Fülöp. E házasság következtében Navarra és Franciaország perszonálunióban egyesült, ez azonban csak 1285-től 1305-ig tartott. Johanna („örült''), Kasztilia királynője, *1479, +1554. Katolikus Ferdinánd és Kasztiliai Izabella leánya, 1495-ben Szép Fülöphöz, I. Miksa császár fiához ment feleségül. Anyja halála után férjével együtt elfoglalta Kasztilia trónját, férje azonban 1506-ban meghalt s I. bánatában megőrült. Fiai voltak: V. Károly császár és I. Ferdinánd magyar és cseh király, német császár. Johanna, nápolyi királynő, *1326, +1382. Már 7 éves korában eljegyezték Károly Róbert magyar király ifjabb fiával, András hg.-gel. 1343-ban elfoglalta a nápolyi trónt. A kalandvágyó ifjú királynő eltűrte, hogy férjét összeesküvő nápolyiak Aversában meggyilkolják (1345). Sógorának, Nagy Lajos királynak bosszuló hadjárata elől elmenekült Nápolyból, majd második férjével, Tarentói Lajossal 1349-ben visszatért s folytatta botrányos életét. Négyszer ment, férjhez, VI. Orbán pápa 1380-ban trónjától megfosztotta s alattvalóit feloldotta a hűségi eskü alól. Utóda, Durazzói Károly, 1382-ben megfojtatta. Johanna papista, egy XIII. sz.-ban keletkezett mese főhőse; eszerint IV. Leó — 3541 —