Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)
J - Joggyakorlat - Joghatóság - Joghurt - Jógi - Jogi oktatás - Jogi személy - Jogképesség - Jogmagyarázat
mes v. részleges, ha az összes állampolgárokra v. azoknak csak egy csoportjára hatályos. Joggyakorlat: 1. Előkészítő szolgálat teljesítése, az egységes bírói és ügyvédi vizsgára való bocsátás céljából. Ideje 4 év a jogtudori oklevél megszerzésétől számítva, ebből legalább 3 év bíróságnál, ügyvédnél v. a kincstár és közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivataloknál töltendő. A többi idő most említett helyeken, ügyészségnél, kir. közjegyzőnél v. az igazságügyminisztérium fogalmazási szakában tölthető. 2. A jogszabályok értelmezésére és hézagaik kitöltésére az idők folyamán a bíróságok, ill. hatóságok gyakorlatában kialakult s később állandóan követett elvek 1.-ot képeznek és idővel szokásjog kialakulásra szolgálhatnak alapul. Joghatóság. 1. Az államhatalom egy része, amely valamely állami szervet illet, az illető szerv J.-a alapján hatalommal bír a hatáskörébe utalt ügyeknek elintézésére és különösen az állampolgárok jogviszonyainak elbírálására és rendezésére (hatósági jogkör). A J. csak hatóságokat illet meg, nevezetesen a bíróságokat, valamint a közigazgatási hatóságokat; más közigazgatási szerveknk 1.-a nincs. 2. Az egyházi hatalomnak a szentségek kiszolgáltatására irányuló rendi hatalom (potestas ordinis) mellett a második nagy ága (potestas jurisdictionis). A 1. nyilvános erkölcsi hatalom, alattvalók irányítására, a kormányzat keretén belül. Az egyházi rendi hatalommal szemben ez változhat, elveszhet. Lehet a J. külső, v. bírói, v. nem bírói, lehet belső, v. szentségi, v. nem szentségi. Lehet a J. állandó hivatalhoz fűzött, akkor rendes J. a neve, melyet a birtokos v. saját nevében gyakorol, v. helyettesként, v. lehet hivataltól független delegált J. Joghurt, kellemesen savanyítás ízű, aludttejszerű készítmény. Teljes, sovány- és tejszínnel kövérített tejből készítik. Legízletesebb a kövérített, dietétikai szempontból legjobb a soványtejből készített J. A tejet lepasztőrözik, majd lehűtik 50 C°-ra és Bacterium bulgaricum nevű baktériumokat tartalmazó savanyítóval beoltják. A beoltott tejet megalvadásig érlelik és hidegen fogyasztják el. Jógi, a Jóga (1. o.) művelője. Jogi oktatás, a jog- és államtudományi ismeretek közlése. Bizonyos fokú és irányú jogi ismereteket közölnek a középiskolákban és különféle szakiskoláikban is, de rendszeres. tudományegyetemeink jog- és államtudományi karain, a műszaki és gazdaságtudományi egyetem közigazgatási osztályán, továbbá a jogakadémiákon történik. A jog- és államtudományi, ill. közigazgatási tanfolyam négy éves, vizsgák letételével kapcsolatos s az elvégzés után az egyetemeken jogtudományi, államtudományi, ill. közgazdaságtudományi doktori- jogmagyarázat tust lehet szerezni. A J. célja főleg a bírói, ügyvédi, továbbá a közigazgatási tisztviselői pályákra szükséges tudományos (elméleti) képzettség biztosítása, emellett a jog- és államtudományok, ill. közigazgatási tudományok művelésére való készség kifejlesztése. A jog- és államtudományi karokon és jogakadémiákon a három első év végén 1—1 alapvizsga van és a négy éves tanfolyam végén jogi v. államtudományi államvizsgát lehet tenni. Ma képesítő hatálya csak a doktorátusnak van, amelyet az abszolutórium megszerzése után lehet az egyetemeken megszerezni; a jogi, ill. államtudományi doktorátus 3, ill. 2 szigorlat letételéből és írásbeli doktori tanulmány készítéséből áll. A közigazgatási osztályon 1 előszigorlat és 3 szigorlat van; a doktorátus szabadon választott tárgyakból tehető, írásbeli tanulmány itt is szükséges. A közigazgatási osztály elvégzése után szerzett közgazdaságtudományi doktorátus a közigazgatási pályákra képesít. Jogi személy, olyan jogalany, amelynek természeti egyénisége nincs, amelyet tehát csak a jog létesít és ruház fel a természetes személyekhez hasonló jogállással, nevezetesen azzal a képességgel, hogy jogokat szerezhessen és kötelezettségeket vállalhasson. A 1.-ek lehetnek 1. közjogi természetűek: állam, törvényhatóság, község; 2. más köztestületek: egyházak, egyetemek, kamarák stb.; 3. kereskedelmi társaságok: részvénytársaság, szövetkezet; 4. magánjogi egyesületek; 5. alapítványok. Jogképesség, a személynek az a minősége, amelynél fogva jogviszonyoknak, tehát jogoknak és kötelezettségeknek alanya lehet. Az, hogy a személy saját cselekményével szerezhesse a jogokat v. vállalhassa a kötelezettségeket, a J.-hez már nem szükséges, hanem a cselekvőképességhez tartozik; a J. tehát akkor is megvan, ha a jogok és kötelezettségek más személy (pl. a törvényes képviselő) cselekménye alapján állnak elő, vagyis a cselekvőképesség hiányzik. A J. a természetes személyt az élveszületés pillanatától, sőt bizonyos vonatkozásokban már méhmagzat korában is megilleti és a halálig tart; de a J.-e megvan az ú. n. jogi személyeknek (1. o.) is. A J. lehet korlátozott, ha a személyek bizonyos csoportjai (pl. nők, kiskorúak, testi v. lelki fogyatkozásban szenvedők, elítéltek, a külföldiek stb.) bizonyos jogokból ki vannak zárva. Jogmagyarázat, a jogszabályok helyes értelmének felderítése. A jogszabályok ugyanis hagyhatnak bizonytalanságokat, kétségeket, ezeket eloszlatni, megoldani a J. feladata. A J. lehet nyelvtani, ha a szöveg szerkezetéből, a szavak értelméből indul ki; történeti, ha a jogszabály keletkezésének előzményeit (miniszteri indokolás, országgyűlési tárgyalás) használja fel; logikai, ha a jogszabály alkotásának célját, rendeltetését tekinti; alapulhat a joghason — S539 — 222*