Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

J - Joggyakorlat - Joghatóság - Joghurt - Jógi - Jogi oktatás - Jogi személy - Jogképesség - Jogmagyarázat

mes v. részleges, ha az összes állampolgá­rokra v. azoknak csak egy csoportjára hatályos. Joggyakorlat: 1. Előkészítő szolgálat tel­jesítése, az egységes bírói és ügyvédi vizs­gára való bocsátás céljából. Ideje 4 év a jogtudori oklevél megszerzésétől számítva, ebből legalább 3 év bíróságnál, ügyvédnél v. a kincstár és közalapítványok perbeli képviseletére rendelt hivataloknál töltendő. A többi idő most említett helyeken, ügyész­ségnél, kir. közjegyzőnél v. az igazságügy­­minisztérium fogalmazási szakában tölthető. 2. A jogszabályok értelmezésére és héza­gaik kitöltésére az idők folyamán a bíró­ságok, ill. hatóságok gyakorlatában kiala­kult s később állandóan követett elvek 1.-ot képeznek és idővel szokásjog kialaku­lásra szolgálhatnak alapul. Joghatóság. 1. Az államhatalom egy része, amely valamely állami szervet illet, az illető szerv J.-a alapján hatalommal bír a hatáskörébe utalt ügyeknek elintézésére és különösen az állampolgárok jogviszonyai­nak elbírálására és rendezésére (hatósági jogkör). A J. csak hatóságokat illet meg, nevezetesen a bíróságokat, valamint a köz­­igazgatási hatóságokat; más közigazgatási szerveknk 1.-a nincs. 2. Az egyházi hata­lomnak a szentségek kiszolgál­tatására irá­nyuló rendi hatalom (potestas ordinis) mel­lett a második nagy ága (potestas juris­dictionis). A 1. nyilvános erkölcsi hatalom, alattvalók irányítására, a kormányzat ke­retén belül. Az egyházi rendi hatalommal szemben ez változhat, elveszhet. Lehet a J. külső, v. bírói, v. nem bírói, lehet belső, v. szentségi, v. nem szentségi. Lehet a J. állandó hivatalhoz fűzött, akkor rendes J. a neve, melyet a birtokos v. saját nevében gyakorol, v. helyettesként, v. lehet hivatal­tól független delegált J. Joghurt, kellemesen savanyítás ízű, aludt­tejszerű készítmény. Teljes, sovány- és tej­színnel kövérített tejből készítik. Legízle­­tesebb a kövérített, dietétikai szempontból legjobb a soványtejből készített J. A tejet lepasztőrözik, majd lehűtik 50 C°-ra és Bacterium bulgaricum nevű baktériumo­kat tartalmazó savanyítóval beoltják. A beoltott tejet megalvadásig érlelik és hi­degen fogyasztják el. Jógi, a Jóga (1. o.) művelője. Jogi oktatás, a jog- és államtudományi ismeretek közlése. Bizonyos fokú és irányú jogi ismereteket közölnek a középiskolák­ban és különféle szakiskoláikban is, de rendszeres­­. tudományegyetemeink jog- és államtudományi karain, a műszaki és gazdaságtudományi egyetem közigazgatási osztályán, továbbá a jogakadémiákon tör­ténik. A jog- és államtudományi, ill. köz­­igazgatási tanfolyam négy éves, vizsgák letételével kapcsolatos s az elvégzés után az egyetemeken jogtudományi, államtudo­mányi, ill. közgazdaságtudományi doktori- j­ogmagyarázat tust lehet szerezni. A J. célja főleg a bírói, ügyvédi, továbbá a közigazgatási tiszt­viselői pályákra szükséges tudományos (el­méleti) képzettség biztosítása, emellett a jog- és államtudományok, ill. közigazga­tási tudományok művelésére való készség kifejlesztése. A jog- és államtudományi karokon és jogakadémiákon a három első év végén 1—1 alapvizsga van és a négy éves tanfolyam végén jogi v. államtudo­mányi államvizsgát lehet tenni. Ma képe­sítő hatálya csak a doktorátusnak van, amelyet az abszolutórium megszerzése után lehet az egyetemeken megszerezni; a jogi, ill. államtudományi doktorátus 3, ill. 2 szi­gorlat letételéből és írásbeli doktori tanul­mány készítéséből áll. A közigazgatási osz­tályon 1 előszigorlat és 3 szigorlat van; a doktorátus szabadon választott tárgyak­ból tehető, írásbeli tanulmány itt is szük­séges. A közigazgatási osztály elvégzése után szerzett közgazdaságtudományi dokto­rátus a közigazgatási pályákra képesít. Jogi személy, olyan jogalany, amelynek természeti egyénisége nincs, amelyet tehát csak a jog létesít és ruház fel a természe­tes személyekhez hasonló jogállással, ne­vezetesen azzal a képességgel, hogy jogo­kat szerezhessen és kötelezettségeket vál­lalhasson. A 1.-ek lehetnek 1. közjogi ter­mészetűek: állam, törvényhatóság, község; 2. más köztestületek: egyházak, egyetemek, kamarák stb.; 3. kereskedelmi társaságok: részvénytársaság, szövetkezet; 4. magán­jogi egyesületek; 5. alapítványok. Jogképesség, a személynek az a minő­sége, amelynél fogva jogviszonyoknak, te­hát jogoknak és kötelezettségeknek alanya lehet. Az, hogy a személy saját cselekmé­nyével szerezhesse a jogokat v. vállalhassa a kötelezettségeket, a J.-h­ez már nem szük­séges, hanem a cselekvőképességhez tarto­zik; a J. tehát akkor is megvan, ha a jo­gok és kötelezettségek más személy (pl. a törvényes képviselő) cselekménye alapján állnak elő, vagyis a cselekvőképesség hiány­zik. A J. a természetes személyt az élve­­születés pillanatától, sőt bizonyos vonatko­zásokban már méhmagzat korában is meg­illeti és a halálig tart; de a J.-e megvan az ú. n. jogi személyeknek (1. o.) is. A J. lehet korlátozott, ha a személyek bizonyos csoportjai (pl. nők, kiskorúak, testi v. lelki fogyatkozásban szenvedők, elítéltek, a kül­földiek stb.) bizonyos jogokból ki vannak zárva. Jogmagyarázat, a jogszabályok helyes értelmének felderítése. A jogszabályok ugyanis hagyhatnak bizonytalanságokat, kétségeket, ezeket eloszlatni, megoldani a J. feladata. A J. lehet nyelvtani, ha a szö­veg szerkezetéből, a szavak értelméből in­dul ki; történeti, ha a jogszabály keletke­zésének előzményeit (miniszteri indokolás, országgyűlési tárgyalás) használja fel; logikai, ha a jogszabály alkotásának célját, rendeltetését tekinti; alapulhat a joghason­ — S539 — 222*

Next