Uj Idők Lexikona 13-14. Herder - Kamcsatka (Budapest, 1939)

K - Kakucs - Kakucsány (Cucuceni) - Kakuk-félék (Cuculidae) - Kakukfő (Thymus) - Kaukfű-olaj v. Thymián-olaj - Kakukméhek - Kakuktorma (Cardamine), foszlár - Kál - Kalabar (Calabar) - Kalabria, l. Calabria - Kalábriász (kaláber), l. Alsós

Kaktuszfélék­ juk miatt világszerte kedvelt dísznövények. Legismertebb nemzetségei a Cereus, Phyl­­locactus, Echinocactus, Opuntia és mások. Néhány jellemző faj képe a 3595. oldalon. A kertészetben és kereskedelemben gyak­ran K. közt szerepelnek más húsos, pozs­gás, a K.-kel nem rokon növények is, mert alakjuk és ápolásuk hasonlít a K.-éhez. A valódi K. kezelése nagyjából meg­egyező. Valamennyinek szüksége van min­den évben pihenési időre, amikor szárazon tartják. Két rész érett lomb­ föld, egy rész bányahomok, kevés oltott, porrátört mész és kevés agyag keverékében fejlődnek jól. Túlságosan tápdús földben könnyen rot­hadnak. A kényesebb fajták talajába ke­vés faszénport is kevernek, a rothadás meg­akadályozására. Télen 10—12 C° hőmérsék­leten nevelik. Az öntözést okt.-től kezdve mérséklik, majd csaknem teljesen beszün­tetik febr. végéig. Ilyenkor lassan fokoz­zák a vízadagolást, nyár folyamán bősége­sen öntözik. A télen virágzó fajtáknál a pihentetés aug.-tól okt.-ig tart. Az edzet­tebb fajtákat nyárra a szabadba teszik ki. Szaporításuk magvetéssel, dugványozással és oltással történik, május hónapban. A tél­álló, szabadföldi­k, csak nagyon áteresztő, homokos földben maradnak meg, egyéb­ként az őszi és téli nedvességet nem bírják ki. Általában 15—20 cm vastag kőzuzalék­­réteget tesznek alájuk s így biztosítják a víz levezetését; szaporításuk az előbbihez hasonlóan történik. Kakucs, nk. Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm. alsódabasi j.-ában, a budapest—lajosmizse— kecskeméti vasútvonal mellett. (1930) 3383 lak.­­ I­I Kakucsány (Cucuceni), biharmegyei köz­ség, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 165 lak. Kakuk-félék (Cucu­­lidae), a kakukszerű madarak (Cuculifor­­mes) rendjének egyik családja. Csőrük kö­zepes hosszúságú, lá­buk kúszóláb, táplálé­kuk rovar, egér, rit­kán gyümölcs. Mint­egy 200 fajuk ismere­tes, valamennyit fé­szekrakásának, vala­mint tojásai elhelye­zésének különössége jellemzi. Egész Euró­pában s Ázsia és Af­­rika legnagyobb ré­szében honos a leg­ismertebb faj, a kö­zönséges kakuk (Cu­culus canorus). Pán lakó, de az erdőhöz nem ragaszkodó ma­dár. Tojásait más, apróbb madarak fész- -jáSSSS (Kakuk. — K alatt fel nem vett címszók­­ alatt találhatók! — kébe lopja be, hogy fiókáit azok neveljék fel. Eddig 162 madárfaj fészkében talál­tak becsempészett kakuktojást, még olyan apróbban is, mint az ökörszem. A néphit szerint a védett állatok közé tartozik: aki bántja, annak tüzet visz házára. Hangjá­val megjósolja az ember életének s a lány férjhezmenetelének évét, s ha Szt. György előtt megszólal jó termés lesz, a faluba tévedő kakuk azonban tüzet jelez. A ta­vaszi első kakukszó hallatára meghenger­­gőznek hát- és derékfájás ellen. A kakukfű (Thymus), az ajakosak család­jába tartozó növénynemzetség. Mintegy 30—40 faja Euráziában, a Földközi tenger mellékén, valamint Abesszíniában honos. Magyarországon és általában Középeurópá­­ban rendkívüli alakgazdasággal tűnik ki a Thymus serpyllum rokonsági köre. Ezek rendszertanát Lyka Károly dolgozta fel. A Földközi tenger mellékén honos Thymus vulgarist nálunk is mívelik, a Herba thymi nevű gyógyanyagot szolgáltatja. Utóbbit olykor a hazai Thymus serpyllummal he­lyettesítik (Herba serpylli). Kellemes il­latú, csinos növények, sziklakertbe is be­­illene­k. A kertészetben mint kedves virágú, igénytelen növényt szívesen felhasználják, ágyások, sziklakertek szegélyezésére, szá­raz, meszes kertrészek díszítésére. Sokat és hálásan virágzik. Könnyen szaporítható magvetéssel, a magvakat áprilisban vetik el napos palántaágyba v. hidegágyba. Szé­pek a Thymus serpyllum és változatai, a Thymus vulgaris változatai. A Thymus mastichinus-t hidegházi növényként neve­lik. Magvetéssel szaporítják. Kakukfű-olaj v. Thymion-olaj, D.-Fran­ciaországban készített, erősen fertőtlenítő hatású, thymolt tartalmazó, illékony olaj. Kakukméhek, különféle nemzetségekbe (Nomada, Coelioxys, Melecta­) tartozó, élős­ködő természetű rovarok. Nem építenek fészket, hanem a kakukhoz hasonlóan ide­gen helyre, más méhek fészkébe lopóznak s petéiket azok lépsejtjeiben helyezik el. Kakukforma (Cardamine), foszfár, a ke­­resztesvirágúak családjába tartozó növény­­nemzetség. Számos faja hazai. Legelter­jedtebb a Cardamine pratensis, szép fehér virágja tömeges megjelenésével a réteket fehér díszbe öltözteti. A Cardamine amara keserű, úgy használható, mint a vízitorma (Nasturtium officinale), ehhez különben ha­sonlít is és vele gyakran összetévesztik. Kál. nk. Heves vm. egri j.-ában, a hat­van—miskolci vasútvonal mellett, a gyön­gyös—ludas—hevesi autóbuszvonalon. (1930) 4389 lak. Kalabar (Calabar), vidék Nigériában, a K. folyó és a Niger deltája között. Trópusi ültetvényes gazdálkodás, olajpálmaerdősé­­gek. Főhelye Duketown. Kalabria, 1. Calabria. Kalábriász (kaláber), 1. Alsós.

Next