Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kegyelemdöfés - Kegyelemlevél - Kegyeleti idő - Kegyelmes, l. Címzés és Excellenciás - Kegyelmezési jog - Kegyelmi szövetség - Kegyérem - Kegyes József - Kegyes alapítvány - Kegyesrend
Kegyelemdöfés üdvössége® cseleredet elmarad, a K.-nek elégséges K. a neve. A hatékony és elégséges K. titokzatosságát megoldani nem lehet; a kegyelem és szabadakarat együttműködése a teológia egyik legnehezebb és legvitatottabb pontja. Az ev. tanítás szerint a K. Istennek azt a magatartását jelenti, hogy az embert teljes érdemtelensége ellenére, pusztán Jézus Krisztusért irgalmasságból bűnbocsánatban részesíti, megigazítja, üdvözíti. Kegyelmi eszközök az Ige és a szentségek (keresztség, úrvacsora), mert bizonyossá teszik és részesítik az embert Isten kegyelmében. A ref. egyház tanítása szerint a K. Isten jósága a bűnös emberrel szemben. Szól a ref. teológia Isten általános K.-éről, amely minden emberre vonatkozik, és a különös, idvezítő K.-ről, amely csak a kiválasztottaknak jut osztályrészül. A K. tana Isten abszolút szuverenitásán alapszik, ezért a predestináció kérdésében a ref. K.-tan hirdeti, hogy a K. ellenállhatatlan (gratia irresistibilis) és elveszíthetetlen (inamissibilis). A K. eszközei a ref. egyházban is az Ige és a két sakramentum: a keresztség és az úrvacsora. 2. Büntetőjogi szempontból a bűnvádi eljárás megindítását (Btk. 105. § 2. p.) és a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtását (Btk. 117. §. 2. p.) kizáró körülmény. A K. egyéni (egy személyre szóló) v. általános (amnesztia, 1. p.) lehet. L. még Kegyelmezési jog. Kegyelemdöfés, vadászatnál használt kivégzési mód. Ezzel váltja meg kínjaitól a sebzett nagyvadat a vadász, amikor vadászkésével tarkón v. szíven szúrja. Újabban golyóval nyakcsigolyán lövik, így nem rongálódik a vad értékes része. Kegyelemlevél, lelki v. anyagi javat adományozó pápai leirat. Ha a közbeneső hatóságnak (püspök) szól, hogy a megbízatást végrehajtsa, akkor a végrehajtás időpontján lesz a K. érvényes; ha közvetlenül a kegyet élvező kapja kézhez, akkor az érvényesség a pápai keltezéstől számít. Kegyeleti idő, a ref. egyházban szokásos idő, amelyre a lelkész halála után örökösei, özvegye és kiskorú árvái megkapják változatlanul a fizetést és a természetbeni járandóságokat, viszont az örökös köteles a helyettes lelkész lakásáról és ellátásáról gondoskodni. Ez a K. a ref. egyházi törvénykönyv (II. t.-c. 98—100. §§.) szerint félév, régebben teljes esztendő volt, ezért kegyévnek (latinul annus gratiae) is nevezik. Kegyelmes, 1. Címzés és Excellenciás. Kegyelmezési jog, az államfőnek az a felségjoga, melynél fogva kivételes kedvezményként a bűnvádi eljárást (pertörlés, abolitio) v. a jogerősen kiszabott büntetést elengedheti, ill. megengedheti a szabadságvesztés büntetésnek pénzbüntetésre változtatását. A K. kiterjedhet a fő- és a mellékbüntetésre, de nem terjedhet ki az elkobzott tárgyak visszaadására, az eljárási és perköltségek v. a sértett felet megillető pénzbüntetés elengedésére (BTK. 119. §.). A kegyelmet az elitélt, ill. a bűncselekmény elkövetője, v. ennek érdekében hozzátartozója is kérheti. A kérelmet az igazságügyminiszterhez kell benyújtani; az azt v. tárgyalás nélkül elutasítja v. kegyelmi tárgyalást rendel el; ez abban áll, hogy az illetékes kir. ügyész, az elsőfokon eljárt bíróság és a kir. főügyész véleményt adnak, s azoknak figyelembevételével az igazságügyminiszter a kérelmet v. elutasítja v. előterjesztést tesz az államfőhöz a kegyelmezés iránt. Halálbüntetés esetén az ítélkező bírói tanács az elítélt kérelme nélkül is köteles indokolt véleményt adni, méltónak tartja-e az elítéltet a kegyelemre, s igenlő esetben a halálbüntetés helyett mily büntetést javasol. E véleményt a kir. Kúriához kell felterjeszteni, s annak az ügyben eljárt tanácsa ugyancsak véleményt ad, azt az igazságügyminiszterhez terjeszti fel, aki saját véleményének közlése mellett végül az államfőhöz intéz felterjesztést (Bp. 497—500. §.). Kegyelmi szövetség, a ref. teológia tanítása szerint Isten és a Krisztusban kiválasztottak szövetsége. A hívők gyermekei is részesei a K.-nek, ezen alapszik a gyermekkeresztség. E K. alapján kívánja Isten az embertől a szövetség törvényeinek a megtartását. Kegyérem, pénz- v. inkább érem szerű tárgy, amely a r. kat. egyház szentjeit, kegyhelyeit, épületeit stb. képben és írásban dicsőíti. Leginkább mint függő, gyakran pedig mint védő talizmán (Benedekérem) szerepel. Külön csoportja a búcsúhelyeken árult K.-ek. Kegyes József, festő, *1834, 11914. Parasztsorból Salamon Géza útmutatása és képmásolás révén lett életképfestő. Sokszor állított ki a Műcsarnokban környezetéből vett alakos képeket, önarcképe a Szépművészeti Múzeumban van. Kegyes alapítvány, az egyház képviselője és egy másik személy között létrejött olyan kétoldalú szerződés, amely, legtöbbször alapítólevél alapján, az egyháznak bizonyos anyagi jövedelmet biztosít bizonyos lelki feladatok (pl. misemondás) teljesítés© fejében. A K. érvényességéhez püspöki jóváhagyás lényegesen hozzátartozik; a K.-ok gondos, írásbeli kezeléséről az egyházjog gondoskodik. Kegyesrend (latinul Ordo Scholarum Piarum, a m. kegyes iskolák rendje, innen a Középeurópában általános elnevezése: piaristák rendje), Kalazanci Szt. Józseftől az ifjúság vallásos nevelésére alapított papi rend. Szabályzatát XV. Gergely pápa 1621- ben hagyta jóvá. A római rendtartomány megalapítása után a K. különösen Középeurópában annyira elterjedt, hogy tagjai több tekintetben nem tudtak versenyt tartani a számbeli növekedéssel. Ezért X. Inc© pápa csak egyszerű fogadalmas szerzetnek tekintette a rendet. 1656-ban azonban a rend fejlődésnek indult, XI. Ince pápa pe