Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Kegyelemdöfés - Kegyelemlevél - Kegyeleti idő - Kegyelmes, l. Címzés és Excellenciás - Kegyelmezési jog - Kegyelmi szövetség - Kegyérem - Kegyes József - Kegyes alapítvány - Kegyesrend

Kegy­elemdöfés üdvössége® cseleredet elmarad, a K.-nek elégséges K. a neve. A hatékony és elég­séges K. titokzatosságát megoldani nem lehet; a kegyelem és szabadakarat együtt­működése a teológia egyik legnehezebb és legvitatottabb pontja. Az ev. tanítás sze­rint a K. Istennek azt a magatartását je­lenti, hogy az embert teljes érdemtelen­sége ellenére, pusztán Jézus Krisztusért ir­galmasságból bűnbocsánatban részesíti, megigazítja, üdvözíti. Kegyelmi eszközök az Ige és a szentségek (keresztség, úrva­csora), mert bizonyossá teszik és részesítik az embert Isten kegyelmében. A ref. egy­ház tanítása szerint a K. Isten jósága a bűnös emberrel szemben. Szól a ref. teo­lógia Isten általános K.-éről, amely min­den emberre vonatkozik, és a különös, id­­vezítő K.-ről, amely csak a kiválasztottak­nak jut osztályrészül. A K. tana Isten ab­szolút szuverenitásán alapszik, ezért a pre­­destináció kérdésében a ref. K.-tan hirdeti, hogy a K. ellenállhatatlan (gratia irresi­­stibilis) és elveszíthetetlen (inamissibilis). A K. eszközei a ref. egyházban is az Ige és a két sakramentum: a keresztség és az úrvacsora. 2. Büntetőjogi szempontból a bűnvádi eljárás megindítását (Btk. 105. § 2. p.) és a jogerősen kiszabott büntetés végrehajtását (Btk. 117. §. 2. p.) kizáró kö­rülmény. A K. egyéni (egy személyre szóló) v. általános (amnesztia, 1. p.) lehet. L. még Kegyelmezési jog. Kegyelemdöfés, vadászatnál használt ki­­végzési mód. Ezzel váltja meg kínjaitól a sebzett nagyvadat a vadász, amikor va­dászkésével tarkón v. szíven szúrja. Újab­ban golyóval nyakcsigolyán lövik, így nem rongálódik a vad értékes része. Kegyelemlevél, lelki v. anyagi javat ado­mányozó pápai leirat. Ha a közbeneső ha­tóságnak (püspök) szól, hogy a megbízatást végrehajtsa, akkor a végrehajtás időpont­ján lesz a K. érvényes; ha közvetlenül a kegyet élvező kapja kézhez, akkor az érvé­nyesség a pápai keltezéstől számít. Kegyeleti idő, a ref. egyházban szokásos idő, amelyre a lelkész halála után örökö­sei, özvegye és kiskorú árvái megkapják változatlanul a fizetést és a természetbeni járandóságokat, viszont az örökös köteles a helyettes lelkész lakásáról és ellátásáról gondoskodni. Ez a K. a ref. egyházi tör­vénykönyv (II. t.-c. 98—100. §§.) szerint fél­év, régebben teljes esztendő volt, ezért kegy­évnek (latinul annus gratiae) is nevezik. Kegyelmes, 1. Címzés és Excellenciás. Kegyelmezési jog, az államfőnek az a felségjoga, melynél fogva kivételes kedvez­ményként a bűnvádi eljárást (pertörlés, abolitio) v. a jogerősen kiszabott büntetést elengedheti, ill. megengedheti a szabadság­­vesztés büntetésnek pénzbüntetésre változ­tatását. A K. kiterjedhet a fő- és a mellék­­büntetésre, de nem terjedhet ki az elkobzott tárgyak visszaadására, az eljárási és per­költségek v. a sértett felet megillető pénz­büntetés elengedésére (BTK. 119. §.). A ke­gyelmet az elitélt, ill. a bűncselekmény el­követője, v. ennek érdekében hozzátartozója is kérheti. A kérelmet az igazságügyminisz­terhez kell benyújtani; az azt v. tárgyalás nélkül elutasítja v. kegyelmi tárgyalást rendel el; ez abban áll, hogy az illetékes kir. ügyész, az elsőfokon eljárt bíróság és a kir. főügyész véleményt adnak, s azoknak figyelembevételével az igazságügyminiszter a kérelmet v. elutasítja v. előterjesztést tesz az államfőhöz a kegyelmezés iránt. Halál­­büntetés esetén az ítélkező bírói tanács az elítélt kérelme nélkül is köteles indokolt véleményt adni, méltónak tartja-e az elítél­tet a kegyelemre, s igenlő esetben a halál­­büntetés helyett mily büntetést javasol. E véleményt a kir. Kúriához kell felterjesz­teni, s annak az ügyben eljárt tanácsa ugyancsak véleményt ad, azt az igazság­ügyminiszterhez terjeszti fel, aki saját vé­leményének közlése mellett végül az állam­főhöz intéz felterjesztést (Bp. 497—500. §.). Kegyelmi szövetség, a ref. teológia taní­tása szerint Isten és a Krisztusban kivá­lasztottak szövetsége. A hívők gyermekei is részesei a K.-nek, ezen alapszik a gyer­­mekkeresztség. E K. alapján kívánja Is­ten az embertől a szövetség törvényeinek a megtartását. Kegyérem, pénz- v. inkább érem szerű tárgy, amely a r. kat. egyház szentjeit, kegyhelyeit, épületeit stb. képben és írás­ban dicsőíti. Leginkább mint függő, gyak­ran pedig mint védő talizmán (Benedek­­érem) szerepel. Külön csoportja a búcsú­helyeken árult K.-ek. Kegyes József, festő, *1834, 11914. Paraszt­sorból Salamon Géza útmutatása és kép­másolás révén lett életképfestő. Sokszor állított ki a Műcsarnokban környezetéből vett alakos képeket, önarcképe a Szépmű­vészeti Múzeumban van. Kegyes alapítvány, az egyház képviselője és egy másik személy között létrejött olyan kétoldalú szerződés, amely, legtöbbször ala­pítólevél alapján, az egyháznak bizonyos anyagi jövedelmet biztosít bizonyos lelki feladatok (pl. misemondás) teljesítés© fejé­ben. A K. érvényességéhez püspöki jóvá­hagyás lényegesen hozzátartozik; a K.-ok gondos, írásbeli kezeléséről az egyházjog gondoskodik. Kegyesrend (latinul Ordo Scholarum Pia­rum, a m. kegyes iskolák rendje, innen a Középeurópában általános elnevezése: pia­risták rendje), Kalazanci Szt. Józseftől az ifjúság vallásos nevelésére alapított papi rend. Szabályzatát XV. Gergely pápa 1621- ben hagyta jóvá. A római rendtartomány megalapítása után a K. különösen Közép­európában annyira elterjedt, hogy tagjai több tekintetben nem tudtak versenyt tar­tani a számbeli növekedéssel. Ezért X. Inc© pápa csak egyszerű fogadalmas szerzetnek tekintette a rendet. 1656-ban azonban a rend fejlődésnek indult, XI. Ince pápa pe­

Next