Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kertváros-mozgalom, l. Ház - Kerub - Kerularios Michael - Került - Kerületi előljáró - Kerületi főkapitányság - Kerületi kapitányság - Kerületi sebesség (linearis sebesség) - Kerületi választmány
Kertváros-mozgalom folytatása. Ilyen eszközök az egyenes, szimetrikusan rendezett utak, szegélyük bokor- v. fasor; az ugyancsak mártani alakú és szimetrikus elrendezést növényágyak és vízmedencék; halmos terepek terraszokra bontva, a terraszokat lépcsők kötik össze, a vizeket kaszkádok vezetik le. Ellentéte ennek a tájkert, ez a szabad természetet utánozza, útjai kanyargók, lépésről-lépésre más képet mutatnak gazdag lomb- és tűlevelű faanyagukkal, nyílt és nagy gyepszőnyegükkel, amelyet itt-ott egy magányos („solitair") fa élénkít. A víz a természetes csermelyt utánozza, apró megdolgozásán faágakból szerkesztett hidakkal. Ezt a típust általában angolkertnek nevezik, mert Angliából került a kontinensre. A kompozít kert a kár említett fajtának tulajdonságait egyesíti. A K. története nagyon régi. Az egyiptomi művészet sok kert-ábrázolást hagyott reánk, különös vetületű ábrázolatokban fa központ négyszögletes tő, amelyet köröskörül fák és bokrok árnyalnak. A babiloniassziriai K.-ről régi írók különösen „Semiramis függőkertjei" kapcsán értesítenek, ezek terraszokra bontott kertek voltak. A görögök és rómaiak K.-e főkép az árnyékot adó fákra vetette a súlyt. A középkor K.-ére a legjellemzőbb volt a kolostorkert, az udvarnak nagyobbára gyógyfüvekkel betelepített része és a várkert, velejében virágokkal tarkított gyepszőnyeg, rózsalugassal. A renaissanceban Olaszországban nagyot lendült a K., a hatalmasok vidéki kastélyaihoz csatlakozó igen nagyméretű kertek (villa alakítása révén. Ekkor s a barokk korban fejlődött ki teljesen az építészettel szerves kapcsolatú, nagyszabású, vízműves, szobroktól ékes kerttípus (Olaszországban pl. a Villa d’Este, utóbb Franciaországban Versailles, geometrikusan nyírt bokraival és fáival, Le Notre alkotása) és ez elterjedt egész Európában. Magyarországon is ebben a korszakban virult fel a K., a legnagyszerűbbek az Esterházyak parkjai voltak. Az angolkert nálunk a XIX. sz. legelején lett uralkodóvá. Különlegesség számba ment s az európai K.-re is hatott a japáni kert (1. o.). Kertváros-mozgalom, 1. Ház, Kerub (legtöbbször többesszámban: kerubim), az újszövetségi Zsidókhoz írt levél szerint az angyalok második osztálya. Az ószövetségi Szentírásban mint hatalmas, Istent szolgáló, értelmes szellemek jelennek meg. A frigyszekrény tetején két K. volt; a Salamon-féle templomban két K. szárnya az egyik faltól a másikig terjedt. Elképzelésük párhuzamba állítható a bikatesttel ábrázolt, szárnyakkal biró, emberarcú asszír karubuval. Kerularios Michael, konstantinápolyi patriarcha, 1050 körül. Az ő idejében ment végbe az egyházi szakadás. — K alatt fel nem vett cimszóka alatt található ki — Kerület. 1. A geometriában a sík- v. térbeli idom határvonala. Egyenes- v. görbevonalú részekből áll, ezek az illető idom oldalai, az oldalak hosszúságának összege a K. Meghatározható méréssel és számítással. Bonyolult K. közelítő értékét megadja a rajta végiggördített kis fogaskerék összes elfordulása (görbe-mérő, eurometer). 2. Közigazgatási területi beosztás. Országos értelemben K. alatt inkább a több törvényhatóság területét összefogó nagyobb egységeket szokás érteni (pl. Tiszántúl, Dunántúl stb.). A megyei követek IROS-ig 4 K.-re osztva tanácskoztak; ISfiS-ig voltak K.-i táblák. Ma is a törvényhatóságnál nagyobb kiterjedésű területre vannak szervezve az ítélőtáblák, a honvédkerületek, rendőr- és csendőrkerületek, tankerületi főigazgatóságok, számos kamarának a területe, az egyházkerületek stb. Székesfővárosi viszonylatban K. alatt a székesfőváros területi beosztása értendő. A fővárosi K.-ek száma 1930 óta 14, ügyeiket a K.-i elöljáró intézi. ' *■” Kerületi elöljáró, a székesfővárosi kerület élén álló tisztviselő, akit a fogalmazói kar létszámából (a tanácsnokok és tanácsi főjegyzők közül) a polgármester helyez a kerület élére. A főszolgabíróéhoz hasonló hatósági jogköre van, hatásköre annyiban szűkebb, hogy a rendőrhatóságot a kerületben a kerületi rendőrkapitány látja el, viszont annyiban bővebb, hogy a községi elöljáróság egyes teendőit is végzi. A K. a polgármester ellenőrzése alatt működik, határozatai a polgármesterhez fellebbezhetők. A K.-t működésében az elöljárósági személyzet (fogalmazók, mérnökök, orvosok, vásárfelügyelők stb.) támogatja. Kerületi főkapitányság, a rendőrség államosításakor megszervezett másodfokú hatóság. Kezdetben 7 K. volt (budapestvidéki, debreceni, miskolci, pécsi, szegedi, székesfehérvári és szombathelyi), később számuk ötre csökkent. A 6500/1931. M. E. rend. megszüntette a K.-okat; helyükbe a m. kir. rendőrség vidéki főkapitánysága lépett. L. még Államrendőrség és Főkapitány. : [I -j] Kerületi kapitányság, a Budapesten működő m. kir. rendőrségnek a város egyes kerületeiben s a becsatolt városokban felállított, korlátozott hatáskörű elsőfokú hatósága. L. még Államrendőrség. Kerületi sebesség (lineáris sebesség), a fizikában a sebességnek (1. Sebesség) a forgómozgást végző testnél a szögsebességtől való megkülönböztetésül használt elnevezése. Kerületi választmány, minden egyes székesfővárosi kerület önkormányzati szerve. Hivatalból tagjai a kerület lelkészei és községi iskolaigazgatói közül legfeljebb tizen 16 tagot a kerület lakossága a fővárosi bizottsági tagválasztással egyidejűleg 6 évre választ. Elnöke a kerületi elöljáró, aki mel-