Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Kapi (Kapušany) - Kapillár-elektrométer - Kapilláris jelenségek, l. Felületi feszültség és Hajcsövesség - Kapillaritás, l. Felületi feszültség és Hajcsövesség - Kapinémetfalu (Nemcovce) - Kapipálvágása (Pavlovce) - Kapisó (Kapišová) - Kapisztrán Szent János, l. János, szentek - Kapitális - Kapitalista - Kapitalizmus - Kapitány József - Kapitány - Kapitányság, l. Rendőrkapitányság - Kapitolium - Kapituláció
Kapi vára, 1882-től igazgatója volt. Zenepedagógiai munkái mellett legjelentősebb ma is használatban levő Korálkönyve (1912), melyben számos egyházi énekhez maga is új, részben meg is honosodott, dallamot szerzett. Egyik alapítója az Evangélikus Népiskola c. folyóiratnak (1889). Kapi i KupuSany), sárosmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 1027 lak. A község felett emelkedő Maglóc hegyen középkori vár romjai láthatók. Kapillár-elektrométer, elektromos potenciálkülönbség jelzésére és mérésére szolgáló eszköz. Azon a jelenségen alapul, hogy a folyadékok felületi feszültsége, ill. a kapilláris nyomás megváltozik, ha a felület elektromos töltést kap, u. i. az egymást taszító egynemű töltések a felületet növelni, tehát a kapilláris nyomást csökkenteni igyekeznek. A K. U-alakú cső, melynek kapilláris ágában lévő higany állása méri a potenciálkülönbséget. L. még Elektrométer. Kapilláris jelenségek: 1. Felületi feszültség és Hajcsövesség. Kapillaritás, 1. Felületi feszültség és Hajcsövesség. Kapinémetfalu (Nemcovce), sárosmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 376 lak. Kapipálvágása (Pavlovce), sárosmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 221 lak. Kapisó (Kapová), sárosmegyei község, Tr. után Csehszlovákiához csatolták, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 572 lak. Kapisztrán Szt. János, 1. János, szentek. Kapitális (a latin cápáiból, a. m. fej), főbenjáró, oszlopfő. K agancs, a gímszarvasbikának, őzbaknak igen jól, szabályosan nőtt fejdísze, melynek szár-, ág- és rózsaméretei nagyok, anyaga tömör, színe sötét, jól gyöngyözött, s őzbaknál legalább */1 kg-ot, szarvasbikánál 10 kg-ot nyom. K. betűk, a régi rómaiak kőbe vésett nagybetűi. Kapitalista, olyan személy, aki pénztőkéjének kamataiból, részvényeinek osztalékából, mint tőkés vállalkozó a ráeső üzleti haszonból él. Kapitalizmus, a. m. tőkés termelési rend, az a termelési rend, amelyben a tőke (németül: Kapital) szerepe a túlnyomó; az elnevezés Marxtól származik, de nála a K. erkölcsi értékfogalmat jelent. A tőkés termelési módszer jellegzetes megnyilatkozása Max Weber kifejezése szerint az észszerűen felépített, „racionális" nagyüzem; ennek két lényeges eleme: a munkaadó és a munkát vállaló bérmunkás, a termelés célja pedig a haszon (profit). Fő jellemvonásai még a céltudatos, a tervszerű üzletvezetés e főeszköze a tőkeszámvitel. A közfelfogás alatt fel nem vett címszaka alatt található ki a K. alatt a magántulajdonon, az egyéni kezdeményezésen, szabad versenyen felépült gazdasági rendet érti, amely tetőfokát a XIX. és XX. sz.-ban érte el. A magántulajdon azonban a tőkés termelésnek nem elengedhetetlen kelléke. A kapitalista módszerek szerint vezetett vállalkozás lehet állami és községi tulajdonban is; ilyenek például Budapest községesített üzemei: a Beszkárt, a Villamosművek. Az orosz bolsevisták kisajátították az összes termelési eszközöket, de kapitalista elvek szerint használják őket tovább (állam-K.). A magántulajdonon alapuló (individualisztikus) kapitalista rendszer újkori eredetű, bár kezdetleges elemei az ó- és a középkorban is megtalálhatók. Kialakulásában az újkori individualista mozgalomnak, a francia forradalom nagy okmányában, az „Emberi jogok deklarációjában" foglalt szabadságelveknek, továbbá a gépek ipari alkalmazásának van döntő szerepe. A gazdaságtörténet korai és késői K.-t különböztet meg. A korai K. a középkor hanyatlásától (XIV. sz.) a gazdasági forradalomig (a XVIII. sz. közepéig) terjed. Ezt követi a virágzó Klemezt meg a XIX. sz. második felében az imperialista v. késői K. váltja fel. A gazdasági fejlődésnek ezt az utóbbi szakaszát főleg a K. szervezkedési formái (kartellek, trösztök) jellemzik. L. még Tőke. Kapitány József, szobrász, *1882. Fontosabb művei: Isten kardja (katonai hősi emlék a rákoskeresztúri temetőben); Dante és a magyar zarándokok Havennában (Békéscsabai múzeum). Síremlékek, képmások, hősi emléktáblák. Kapitány (latin capitaneus, a caput, a. m. fej szóból), tiszti rendfokozat; ma honvédségünknél százados az elfogadott megnevezése. Hangjelzése: három aranycsillag. Kapitányság, 1. Rendőrkapitányság. Kapitolium, 1. Capitolium. K.-i farkas, Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast ábrázoló bronzszobor. Kr. e. a VT—V. sz.-ban készült, de a két gyermek alakja renaissance-kori kiegészítés. Rómában, a K.-on, a Palazzo dei Conservatoriban őrzik. Kapituláció (latin: capitulatio). 1. L. Fegyverletétel. 2. Általában olyan nemzetközi A kapitoliumi farkas. - 3634 -