Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Koveljaki - Kober Leó - Koberger (Coburger) Antonius - Kobersdorf, l. Kabold - Kobilja, l. Kebeleszentmárton - Koblenz - Kobold Albert Hermann - Kobold Albert Hermann - Kóbor Elek - Kóbor Henrik - Kóbor Noémi - Kóbor Tamás - Kóbod (Cobor) - Kóbor áram - Kóbor eb - Kóborhangyák - Koboz - Koboz - Kobra, l. Pápaszemes kígyó - Kobresia - Kobryú - Koburg család - Koburg (Coburg)

Köber,­ aki Rubeljaid, város a Szovjetunióban, Uk­rajnában. Kb. 12.000 lak. Köber Leó, grafikus és festő, *1876, +1932. Budapesten, Párizsban, Berlinben, New­­yorkban leginkább humoros illusztrációk­kal szerepelt. Koberger (Coburger) Antonius, nürnbergi ősnyomdász, *1440 körül, +1513. Nyomdájá­ban száz munkást foglalkoztatott és 1473- tól kezdve több mint 200 könyvet adott ki, többet ezres példányszámban, köztük a XV. sz. fametszetekkel leggazdagabban díszített könyveit, mint Fridolin Schatzbehalterjét (1491) és H. Schedel világkrónikáját (1493). Középeurópa minden országában, Lissabon­­tól Budáig és Krakkóig voltak könyvügy­nökei és kereskedelmi fiókjai. Kobersdorf, 1. Rabold (Németbirodalom). Kobilje, 1. Kebeleszentmárton (Jugoszlá­via). Koblenz, 1. Közigazgatási kerület Német­országban, a Rheinprovinzban. Tér: 6208 km, (1933) 762.968 lak. Túlnyomóan hegy­vidék. Gyümölcs- és bortermelés, vasérc­bányászat. 2. A közigazg. kerület székhelye a Rajna és a Mosel összefolyásánál. Régi római település. A város magja a római castrum helyén települt. Sok szép, régi épü­lete (Liebfrauenkirche XI. sz., Mosel hídja 1280, a Kaufhaus 1400, Gasterdom 836) van. Sok a szép szobor és műemlék is. Élelmi­szer-, zongora-, dohány-, papir- és pezsgő­­gyártás. Borkereskedelem, folyami kikötő. (1935) 65.257 lak. Kobold Albert Hermann, német csilla­gász, *1858. 1880-tól 1883-ig az ógyallai csil­lagvizsgáló obszervátora volt. Később Strassburgban, majd Kidben egyetemi ta­nár és obszervátor lett. 1007-től 1939-ig az Astronomische Nachrichten szerkesztője volt. Kobold, a néphitben, főleg a német nép­hitben, hazajáró lélek, föld- és házszellem. Törpe, többnyire rút alak, néha ártatlan és szerencsét hoz, néha alattomos és szeren­csétlenséget idéz elő. A néphit sokszor azo­nosítja a lidérctűzzel. Kóbor Elek, szobrász, *1889. Kisebb mé­retű realisztikus szoborműveket állított ki (Táncosnő). Kóbor Henrik, festő, *1885. Budapesti és müncheni tanulmányok után gyakran sze­repelt kiállításainkon tájképekkel. Kóbor Noémi, írónő, *1896. Regényeket, elbeszéléseket és könyvdrámákat írt. Főbb művei: Ezerkilencszáztizenhat, Jeruzsálem pusztulása, Koppány vezér, Elmúlt világok, Mi lett belőlem. Kóbor Tamás, író és hírlapíró, *1867. A Hét főmunkatársa volt, majd az Az Új­ság szerkesztője lett. Számos publicisztikai cikket írt politikai és társadalmi kérdé­sekről. Szépirodalmi munkáiban főleg a fő­város lakossága köréből veszi témáit. Fon­tosabb regényei: Muzsika és parfüm, Ki a ghettóból, Hamupipőke önagysága, Pók Ádám 77 élete, Hamlet az irodában. Szemé­lyes visszaemlékezéseit tartalmazza A bol­o­a alatt fel nem vett címe zó­n­a alatt található ki­­­sevizmusról a bolsevizmus alatt c. könyve. Színműveket is írt, Hat hónap c. darabját a Nemzeti Színház mutatta be (1935). Ösz­­szegyűjtött művei 12 köt.-ben jelentek meg. Kóbor (Cobor), nagyküküllőmegyei köz­ség, Tr­­ója Romániához tart (1930) 854 lak. Kóbor áram, rossz szigetelés következté­ben a szigetelő közegben fellépő áram. Gyakran keletkezik földbe fektetett villa­mos vezetékek és idegen fémes vezeték, pl. vízvezetéki csövek között. Sokszor veszedel­mes korróziót okoz, pl. a telefonkábel ólom­­hüvelyét a K. kivágja (elektrolitikus ha­tás), a nedvesség beszivárog s ez által telefonüzemzavar keletkezhet. Víz- és gáz­csőrepedést is előidézhet, minthogy néha 10 ampere áramerősséget is elér. Kóbor eb, gazdátlan, csavargó kutya. Minthogy a veszettséget többnyire a K.-ek terjesztik, az állategészségügyi törvény rendelkezései értelmében összefogdosandók és kiirtandók. A Keleten falkaszámra ta­lálható K.-ek a párna­kutyák. Kóborhangyák, a hangya­félék (Formi­­cidae) családjának Dorylinae alcsaládjába tartozó, India, Afrika és Amerika forróövi tájain előforduló, húsevő, telhetetlenül fa­lánk, vad, ragadozó hangyák. Különösen félelmetes, még nagy állatokra is veszedel­mes az afrikai szinfu, ez esetleg még az embert is menekülésre kényszeríti, ha vo­nuló rajai betörnek a lakásába. Viszont valóságos áldás az ültetvényekre, mert azo­kat minden állati élősködőtől megtisztítja. Koboz, Kozma Andor írói álneve, főleg az Az Újságban, majd a Budapesti Hírlap­ban hétről-hétre megjelenő szatirikus verses beszámolóit jegyezte így. Koboz, régi magyar pengető hangszer; rokonait a Közép- és Ny.-ázsiai törökök, a kisoroszok és a balkán népek közt találjuk. Magyarországon először a XIV. sz.-ban említik (Johannes dictus Kobosus), a XVII. sz.-ban többek között Zrínyi és Rimay ked­velt hangszere. 4—5 húrpárja lehetett, kvar­tokba v. kvintekbe hangolva. A XVIII. sz. végén a K. nevet a bőgőre (gordon v. gor­donka) alkalmazták. Kobra, 1. Pápaszemes kígyó. Kobresia, a sásfélék családjába tartozó növénynemzetség, igen hasonlít az apró sásokhoz. A havasi K. bipartita a Tátrá­ban és a Bucsecs havason is terem. Kobryn, város Lengyelországban, a po­­léziai vajdaságban. Gabona- és állatkeres­kedelem. (1931) 11.613 lak. Koburg család, 1. Szász-Coburg-Gotha-csa­­lád. Koburg (Coburg). 1. 1918-ig önálló her­cegség volt Németországban. Tér: 562 km 2. (1910) 74.818 lak. volt. 2. Város Németor­szágban, a korábbi hercegség fővárosa. Hercegi kastélya az angol-gót stílus re­meke, ma múzeum. (1933) 29.038 lak. 3. Nagy félsziget D.-Ausztráliában. A Melville szi­gettel a Vandiemen-öblöt zárja körül. 3892 —

Next