Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Koveljaki - Kober Leó - Koberger (Coburger) Antonius - Kobersdorf, l. Kabold - Kobilja, l. Kebeleszentmárton - Koblenz - Kobold Albert Hermann - Kobold Albert Hermann - Kóbor Elek - Kóbor Henrik - Kóbor Noémi - Kóbor Tamás - Kóbod (Cobor) - Kóbor áram - Kóbor eb - Kóborhangyák - Koboz - Koboz - Kobra, l. Pápaszemes kígyó - Kobresia - Kobryú - Koburg család - Koburg (Coburg)
Köber, aki Rubeljaid, város a Szovjetunióban, Ukrajnában. Kb. 12.000 lak. Köber Leó, grafikus és festő, *1876, +1932. Budapesten, Párizsban, Berlinben, Newyorkban leginkább humoros illusztrációkkal szerepelt. Koberger (Coburger) Antonius, nürnbergi ősnyomdász, *1440 körül, +1513. Nyomdájában száz munkást foglalkoztatott és 1473- tól kezdve több mint 200 könyvet adott ki, többet ezres példányszámban, köztük a XV. sz. fametszetekkel leggazdagabban díszített könyveit, mint Fridolin Schatzbehalterjét (1491) és H. Schedel világkrónikáját (1493). Középeurópa minden országában, Lissabontól Budáig és Krakkóig voltak könyvügynökei és kereskedelmi fiókjai. Kobersdorf, 1. Rabold (Németbirodalom). Kobilje, 1. Kebeleszentmárton (Jugoszlávia). Koblenz, 1. Közigazgatási kerület Németországban, a Rheinprovinzban. Tér: 6208 km, (1933) 762.968 lak. Túlnyomóan hegyvidék. Gyümölcs- és bortermelés, vasércbányászat. 2. A közigazg. kerület székhelye a Rajna és a Mosel összefolyásánál. Régi római település. A város magja a római castrum helyén települt. Sok szép, régi épülete (Liebfrauenkirche XI. sz., Mosel hídja 1280, a Kaufhaus 1400, Gasterdom 836) van. Sok a szép szobor és műemlék is. Élelmiszer-, zongora-, dohány-, papir- és pezsgőgyártás. Borkereskedelem, folyami kikötő. (1935) 65.257 lak. Kobold Albert Hermann, német csillagász, *1858. 1880-tól 1883-ig az ógyallai csillagvizsgáló obszervátora volt. Később Strassburgban, majd Kidben egyetemi tanár és obszervátor lett. 1007-től 1939-ig az Astronomische Nachrichten szerkesztője volt. Kobold, a néphitben, főleg a német néphitben, hazajáró lélek, föld- és házszellem. Törpe, többnyire rút alak, néha ártatlan és szerencsét hoz, néha alattomos és szerencsétlenséget idéz elő. A néphit sokszor azonosítja a lidérctűzzel. Kóbor Elek, szobrász, *1889. Kisebb méretű realisztikus szoborműveket állított ki (Táncosnő). Kóbor Henrik, festő, *1885. Budapesti és müncheni tanulmányok után gyakran szerepelt kiállításainkon tájképekkel. Kóbor Noémi, írónő, *1896. Regényeket, elbeszéléseket és könyvdrámákat írt. Főbb művei: Ezerkilencszáztizenhat, Jeruzsálem pusztulása, Koppány vezér, Elmúlt világok, Mi lett belőlem. Kóbor Tamás, író és hírlapíró, *1867. A Hét főmunkatársa volt, majd az Az Újság szerkesztője lett. Számos publicisztikai cikket írt politikai és társadalmi kérdésekről. Szépirodalmi munkáiban főleg a főváros lakossága köréből veszi témáit. Fontosabb regényei: Muzsika és parfüm, Ki a ghettóból, Hamupipőke önagysága, Pók Ádám 77 élete, Hamlet az irodában. Személyes visszaemlékezéseit tartalmazza A boloa alatt fel nem vett címe zóna alatt található kisevizmusról a bolsevizmus alatt c. könyve. Színműveket is írt, Hat hónap c. darabját a Nemzeti Színház mutatta be (1935). Öszszegyűjtött művei 12 köt.-ben jelentek meg. Kóbor (Cobor), nagyküküllőmegyei község, Trója Romániához tart (1930) 854 lak. Kóbor áram, rossz szigetelés következtében a szigetelő közegben fellépő áram. Gyakran keletkezik földbe fektetett villamos vezetékek és idegen fémes vezeték, pl. vízvezetéki csövek között. Sokszor veszedelmes korróziót okoz, pl. a telefonkábel ólomhüvelyét a K. kivágja (elektrolitikus hatás), a nedvesség beszivárog s ez által telefonüzemzavar keletkezhet. Víz- és gázcsőrepedést is előidézhet, minthogy néha 10 ampere áramerősséget is elér. Kóbor eb, gazdátlan, csavargó kutya. Minthogy a veszettséget többnyire a K.-ek terjesztik, az állategészségügyi törvény rendelkezései értelmében összefogdosandók és kiirtandók. A Keleten falkaszámra található K.-ek a párnakutyák. Kóborhangyák, a hangyafélék (Formicidae) családjának Dorylinae alcsaládjába tartozó, India, Afrika és Amerika forróövi tájain előforduló, húsevő, telhetetlenül falánk, vad, ragadozó hangyák. Különösen félelmetes, még nagy állatokra is veszedelmes az afrikai szinfu, ez esetleg még az embert is menekülésre kényszeríti, ha vonuló rajai betörnek a lakásába. Viszont valóságos áldás az ültetvényekre, mert azokat minden állati élősködőtől megtisztítja. Koboz, Kozma Andor írói álneve, főleg az Az Újságban, majd a Budapesti Hírlapban hétről-hétre megjelenő szatirikus verses beszámolóit jegyezte így. Koboz, régi magyar pengető hangszer; rokonait a Közép- és Ny.-ázsiai törökök, a kisoroszok és a balkán népek közt találjuk. Magyarországon először a XIV. sz.-ban említik (Johannes dictus Kobosus), a XVII. sz.-ban többek között Zrínyi és Rimay kedvelt hangszere. 4—5 húrpárja lehetett, kvartokba v. kvintekbe hangolva. A XVIII. sz. végén a K. nevet a bőgőre (gordon v. gordonka) alkalmazták. Kobra, 1. Pápaszemes kígyó. Kobresia, a sásfélék családjába tartozó növénynemzetség, igen hasonlít az apró sásokhoz. A havasi K. bipartita a Tátrában és a Bucsecs havason is terem. Kobryn, város Lengyelországban, a poléziai vajdaságban. Gabona- és állatkereskedelem. (1931) 11.613 lak. Koburg család, 1. Szász-Coburg-Gotha-család. Koburg (Coburg). 1. 1918-ig önálló hercegség volt Németországban. Tér: 562 km 2. (1910) 74.818 lak. volt. 2. Város Németországban, a korábbi hercegség fővárosa. Hercegi kastélya az angol-gót stílus remeke, ma múzeum. (1933) 29.038 lak. 3. Nagy félsziget D.-Ausztráliában. A Melville szigettel a Vandiemen-öblöt zárja körül. 3892 —