Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)
K - Körtekapu (Poarta) - Körtepoloska (Tingis piri) - Körtés (Kruševlje) - Körtetejgomba, l. Kenyérgomba - Körtike (Pirola) - Körtikefélék, Pirolaceae - Körtöltés - Körtvélyes - Körtvélyfája (Periş) - Körtvélypatak (Crusovăt) - Körút - Körülmetélés - Körvadászat - Körvasút - Körző
Körtekapu ban is alkalmazzák a bordós levetárban, mert hatásosabb , a lombozatnak nem árt. A K. néhány változatát díszfaként is nevük, ilyenek: Pirus salicifolia, Pirus heterophylla, Pirus nivalis, Pirus amygdaliformis stb. Fája pirosbarna színű, kemény, finom szövetű műfa; ipari célokra csak a vad K. anyaga értékes. Leginkább esztergályosok és faragók kedvelik, az asztalosiparban is feldolgozzák ugyan, de furnérja finom repedésekre hajlamos. Kisebb méretű s különösen feketére pácolt bútorok készítésére használják. A K. leggyakoribb és legkellemetlenebb betegsége a varasodás. Okozója a Venturia pirina, más néven: Fusicladium pirinum. A betegség a levélen, az ágon és a gyümölcsön mutatkozik. A levélen feketészöld foltok támadnak, az ág hólyagosan megrepedezik és a gyümölcs héján fekete foltok jönnek létre. A levelek korábban hullanak le, az ágak végei elszáradnak, a gyümölcs eltorzul, kisebb marad és gyakran repedezik. A kár jelentékeny szokott lenni. A varasodás ellen való védekezés: a lehullott levelek elégetendők, a varas ágakat le kell szedni és el kell égetni A rügyek fakadása előtt 2%-os, a virágok hervadása után 1%-os és ezután 2—3 hét múlva, esetleg ismételten 1%-os bordói lével permetezik. Egyéb betegségek: Monilia, levélfoltosság, rozsdabetegség, a körtevadoncokon levélbámulás és a gyümölcs kövecsesedése. Körtekapu (Paarta), marostorda megyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 000 lak. Körtepoloska (Tingis piri), a recés v. csipkepoloskák (Tingitidae) családjába tartozó, kb. 5 cm hosszú, fehéresbarna, barna sávokkal díszített rovar. Rendesen körte, alma és birsalma levelének a fonákán szivogat, szúrásai nyomán a levélen fehér foltok keletkeznek. Körtés (Kruvrvlje), bácsbodrogmegyei község. Trója Jugoszláviához tartozik. (1930) 1102 lak. Körtetejgomba, 1. Kenyérgomba. Körtike isirola), a körtikefélék családjába tartozó növénynemzetség. Mintegy 15 faja az É.-i félgömb lakója. Nálunk leginkább a fenyvesek növényei. Leggyakoribb fajai a Pirola minor és rotundifolia. K. virágának képét 1. a IV. köt. 85 ff. oldalán. Körtikefélék, Pirolaceae, a forrtszirmúak alosztályába tartozó növénycsalád. Többnyire televénylakó évelő növények. Kétivarú virágaik sugarasan részarányosak. 4—5 csésze és pártalevelük van, a porzók száma 8—10. A magház felsőállású, a virághoz képest elég nagy, 4—5 rekeszes. Belőle felkovadó toktermés fejlődik, igen sok, nagyon apró maggal. Legfontosabb nemzetségei a körtike (Pirola) és a Monatropa alatt fel nem vett druszák alatt találhatók! — Körtöltés, ármentesített területen fekvő községeket gyűrűszerűen övező árvédelmi töltés. Hivatása, hogy a folyómenti védőgát szakadása esetén a belsőséget a pusztulástól megvédje. Körtvélyes, kb. Abaúj-Torna vm. tornai j.-ában, a kassa-rozsnyói autóbuszvonalon, (1938) 476 lak. U. p. és u. t. Szádalmás. Tr.tól 1938-ig Pfrusov v. K. néven Csehszlovákiához tartozott. Körtvélyfája a Peris- maros-tordamegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1222 lak. L. a 370. képtáblát. Körtvélypatak (Crusoveț), krassószörénymegyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 720 lak. Közút, a városi úthálózat főbb útvonala, mely rendszerint a régi erődítési vonalak mentén ívesen veszi körül a várost v. annak belső magját, ilyenek Budapesten a belvárost övező belső v. Kis-K., a jobbpartra is átterjedő Nagy-K. és a külső-K. L. még f Budapest címszónál (1124. oldalon). Körülmetélés (latinul circumcisio), ősrégi vallásos szertartás, a hímtag előbőrének (1. Fityma) körkörös levágása. A zsidóság Ábrahám szövetségének szimbólumát látja e műveletben, melyet a születés utáni 8. napon hajtanak végre. A kereszténységben már Pál apostol elvetette, de Krisztus körülmetélésének napja (jan. 1.) ma is ünnep az egyházban. A K. nem kizárólag zsidó intézmény. El volt terjedve az ókor semita és hamita népeinél (Egyiptom) és ma is gyakorolják Elő- és D-ázsia, Afrika, Ausztrália különböző primitívjei , az iszlámban is kötelező vallásos parancs (a 13. évben). Körvadászat, a nyúlvadászat leggyakoribb módja. Télen legalább 15 puskás és 80 hajtó eloszolva nagy kört formál, majd a kör közepe felé haladnak. A körben levő nyulakat százszámra lövik. Csak sík határban gyakorolható. Körvasút, nagyobb városok pályaudvarait összekötő vasút, amely főleg az átmenő teherforgalom lebonyolítására épül. K.-nak nevezik néha a nagyobb országrészt megkerülő vasúti hálózatot is (pL a székely K. Erdélyben). Körző, fából v. fémből készült, hosszúság mérésére v. átvitelére, valamint kör rajzolására szolgáló eszköz. A K.-nek egy tengely körül forgathatóan összeillesztett két szára van; a két hegyes szár közül egyik tuskihúzóval v. ceruzás lábbal kicserélhető és csavaros menettel rögzíthető. Válfajai: precíziós null (kis körök), osztó v. hajszálrugós rudas (nagy ívek), falitábla, műhelytapintó, lyuk-, redukciós és tábori K. öntvényeknek a megmunkálásához való előrajzolásánál, iskolai és mérnöki tervrajzok készítésénél és készen megmunkált gyártási darabok felülvizsgálásánál használják. Henger, gömb méréséhez kétágú, gömbölyű szárú, ú. n. tapintó K.-t, csövek. 4000 m - k