Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939)

K - Körtekapu (Poarta) - Körtepoloska (Tingis piri) - Körtés (Kruševlje) - Körtetejgomba, l. Kenyérgomba - Körtike (Pirola) - Körtikefélék, Pirolaceae - Körtöltés - Körtvélyes - Körtvélyfája (Periş) - Körtvélypatak (Crusovăt) - Körút - Körülmetélés - Körvadászat - Körvasút - Körző

Körtekapu­ ban is alkalmazzák a bordós levet­á­r­ban, mert hatásosabb , a lombozatnak nem árt. A K. néhány változatát díszfaként is nevük, ilyenek: Pirus salicifolia, Pirus heterophylla, Pirus nivalis, Pirus amyg­­daliformis stb. Fája pirosbarna színű, kemény, finom szövetű műfa; ipari célokra csak a vad­ K. anyaga értékes. Leginkább esztergályosok és faragók kedvelik, az asztalosiparban is feldolgozzák ugyan, de furnérja finom re­pedésekre hajlamos. Kisebb méretű s kü­lönösen feketére pácolt bútorok készítésére használják. A K. leggyakoribb és legkellemetlenebb betegsége a varasodás. Okozója a Venturia pirina, más néven: Fusicladium pirinum. A betegség a levélen, az ágon és a gyü­mölcsön mutatkozik. A levélen feketészöld foltok támadnak, az ág hólyagosan meg­repedezik és a gyümölcs héján fekete fol­tok jönnek létre. A levelek korábban hul­lanak le, az ágak végei elszáradnak, a gyümölcs eltorzul, kisebb marad és gyak­ran repedezik. A kár jelentékeny szokott lenni. A varasodás ellen való védekezés: a lehullott levelek elégetendők, a varas ágakat le kell szedni és el kell égetni A rügyek fakadása előtt 2%-os, a virágok hervadása után 1%-os és ezután 2—3 hét múlva, esetleg ismételten 1%-os bordói lé­vel permetezik. Egyéb betegségek: Monilia, levélfoltosság, rozsdabetegség, a körteva­­doncokon levélbámulás és a gyümölcs kö­vecsesed­ése. Körtekapu (Paarta), marostorda megyei község, Tr­­óta Romániához tartozik. (1930) 000 lak. Körtepoloska (Tingis piri), a recés v. csipkepoloskák (Tingitidae) családjába tartozó, kb. 5 cm hosszú, fehéresbarna, barna sávokkal díszített rovar. Rendesen körte, alma és birsalma levelének a foná­­kán szivogat, szúrásai nyomán a levélen fehér foltok keletkeznek. Körtés (Kruvrvlje), bácsbodrogmegyei köz­ség. Tr­­ója Jugoszláviához tartozik. (1930) 1102 lak. Körtetejgomba, 1. Kenyérgomba. Körtike isirola), a körtikefélék család­jába tartozó növénynemzetség. Mintegy 15 faja az É.-i félgömb lakója. Nálunk legin­kább a fenyvesek növényei. Leggyakoribb fajai a Pirola minor és rotundifolia. K. vi­rágának képét 1. a IV. köt. 85 ff. oldalán. Körtikefélék, Pirolaceae, a forrtszirmúak alosztályába tartozó növénycsalád. Több­nyire televénylakó évelő növények. Két­­ivarú virágaik sugarasan részarányosak. 4—5 csésze és pártalevelük van, a porzók száma 8—10. A magház felsőállású, a virág­hoz képest elég nagy, 4—5 rekeszes. Belőle felkovadó toktermés fejlődik, igen sok, na­gyon apró maggal. Legfontosabb nemzet­ségei a körtike (Pirola) és a Monatropa­ alatt fel nem vett druszák­­ alatt találhatók! — Körtöltés, ármentesített területen fekvő községeket gyűrűszerűen övező árvédelmi töltés. Hivatása, hogy a folyómenti védő­gát szakadása esetén a belsőséget a pusz­tulástól megvédje. Körtvélyes, kb. Abaúj-Torna vm. tornai j.-ában, a kassa-rozsnyói autóbuszvonalon, (1938) 476 lak. U. p. és u. t. Szádalmás. Tr.­­tól 1938-ig Pfrusov v. K. néven Csehszlová­kiához tartozott. Körtvélyfája a Peris- maros-tordamegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1222 lak. L. a 370. képtáblát. Körtvélypatak (Crusoveț), krassószörény­­megyei község, Tr­­óta Romániához tarto­zik. (1930) 720 lak. Közút, a városi úthálózat főbb útvonala, mely rendszerint a régi erődítési vonalak mentén ívesen veszi körül a várost v. an­nak belső magját, ilyenek Budapesten a belvárost övező belső v. Kis-K., a jobb­­partra is átterjedő Nagy-K. és a külső-K. L. még f Budapest címszónál (1124. oldalon). Körülmetélés (latinul circumcisio), ős­régi vallásos szertartás, a hímtag előbőré­­nek (1. Fityma) körkörös levágása. A zsi­dóság Ábrahám szövetségének szimbólumát látja e műveletben, melyet a születés utáni 8. napon hajtanak végre. A kereszténység­ben már Pál apostol elvetette, de Krisztus körülmetélésének napja (jan. 1.) ma is ün­nep az egyházban. A K. nem kizárólag zsidó intézmény. El volt terjedve az ókor semita és hamita népeinél (Egyiptom) és ma is gyakorolják Elő- és D­-ázsia, Afrika, Ausztrália különböző primitívjei , az isz­lámban is kötelező vallásos parancs (a 13. évben). Körvadászat, a nyúlvadászat leggyako­ribb módja. Télen legalább 15 puskás és 80 hajtó eloszolva nagy kört formál, majd a kör közepe felé haladnak. A körben levő nyulakat százszámra lövik. Csak sík határ­ban gyakorolható. Körvasút, nagyobb városok pályaudva­rait összekötő vasút, amely főleg az át­menő teherforgalom lebonyolítására épül. K.-nak nevezik néha a nagyobb országrészt megkerülő vasúti hálózatot is (pL a szé­kely K. Erdélyben). Körző, fából v. fémből készült, hosszúság mérésére v. átvitelére, valamint kör raj­zolására szolgáló eszköz. A K.-nek egy ten­gely körül forgathatóan összeillesztett két szára van; a két hegyes szár közül egyik tuskihúzóval v. ceruzás lábbal kicserélhető és csavaros menettel rögzíthető. Válfajai: precíziós null (kis körök), osztó v. hajszál­­rugós rudas (nagy ívek), falitábla, mű­hely­­tapintó, lyuk-, redukciós és tábori K. öntvényeknek a megmunkálásához való előrajzolásánál, iskolai és mérnöki terv­rajzok készítésénél és készen megmunkált gyártási darabok felülvizsgálásánál hasz­nálják. Henger, gömb méréséhez kétágú, gömbölyű szárú, ú. n. tapintó K.-t, csövek. 4000 m - k

Next