Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

M - Macea, l. Mácsa - Macedo José Agostinho - Macedonia, l. Makedónia - Macedónia (Macedonia) - Macedoniánusok - Macedonski Alexandru - Macedorománok, l. Arumúnok - Maceio - Măcen, l. Mácsó - Maceráció - Macerata - Macesd (Măţeşti) - Măceşti,l. Mátyásmező - Mac Gregor John - Mach Ernst - Mácha Karel Hynek - Machairodus - Machalovce, l. Mahálfalva - Machar Josef Svatopluk - Machaut Guillaume de (Guilelmus de Mascandio) - Macháza - Mache-egység

műve (2 verseny, „tragikus", „heroikus", „északi“ és „kelta" szonáta stb.) mellett dalokat és szimfonikus költeményeket is írt (Hamlet and Ophelia, The Saracens, Indián szvit stb.). Macea, 1. Mácsa (Románia). Macedo José Agostinho, portugál költő, *1761, 1l831. Ágoston-rendi szerzetes, majd világi pap, később udvari prédikátor volt. Gama c. hőskölteményével Campest akarta felülmúlni. Irodalmi és politikai vitairatai Nyugtalan, civakodó szellemnek, kiváló, de rosszindulatú kritikusnak mutatják. Híres az Os burros (Szamarak) c. szatirikus eposza. Macedonia, 1. Makedónia, Macedónia (Macedonia), torontálmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 4271 lak. Macedoniánusok, Makedonius konstanti­nápolyi semiariánus püspöktől, később Ma­rathonius nikomédiai püspöktől hirdetett eretnekség hívei, a IV. sz. második felé­ben. Szerintük a Szentlélek kisebb az Atyá­nál és Fiúnál, angyalhoz hasonló teremt­mény. Ellenfeleik voltak az ariánusok és különösen Szt. Atanáz. A konstantinápolyi egyetemes zsinat 381-ben véglegesen el­ítélte a H.-at; későbben az arianizmusba olvadtak bele. Macedonski [macsedonszki] Alexandru, román költő, *1854, 11920. A szimbolizmus és a szabad vers képviselője. Francia ver­seket is írt. Összegyűjtött munkáit T. Vianu adta ki (1939). Néhány versét Fekete Tivadar fordította magyarra. Macedorománok, 1. Arumánok. Macedo [maszejó], város Brazíliában, Ala­­goas állam fővárosa, érsekség. Kikötőjéből cukrot, kávét, dohányt és alkoholt visznek ki. Repülőállomás. (1930) 90.000 lak. Macen, 1. Mácsó (Románia). Maceráció (latin maceratio, a. m. lágyí­­tás), a gyógyszerészetben valamely szilárd gyógyanyagnak folyadékban (víz, szesz) való áztatása szobahőmérsékleten, órákon át. Az így készült gyógyszer neve maceratum, magasabb hőfokon bomló anyagokat kezel­nek így. A szövettanban M. alatt a szöve­teknek folyadékokban való lágyítását értik, a sejtek különválasztása céljából. Macerata [macseráta]. 1. Tartomány Olasz­országban. Tér. 2678 km 2. (1931) 277.696 lak. 2. A tartomány székhelye: püspökség, jogi egyetem, múzeum, könyvtár, képtár. (1931) 26.410 lak. Macesd (Matesti), hunyadmegyei község, Tr­­ója Romániához tartozik. (1930) 219 lak. Macenti, 1. Mátyásmező (Románia). Mac Gregor John, angol utazó, *1825, tl892. Beutazta Egyiptomot, Palesztinát, É.-Afrikát és É.-Amerikát; útjai javarészét Rob Roy nevű csónakján tette meg. Vonzó útleírásokat írt. Mach Ernst, osztrák fizikus és fiziológus, *1838, 1­016. Grácban, Prágában, majd Bécsben volt egyetemi tanár. A megismer Mach­e- egység rés lényegét és lélektani körülményeit ku­tatta a fizika és fiziológia területén. Köny­vei nagy hatást tettek és számos kiadásban forogtak közkézen (Beitrage zur Analyse der Empfindungen, 1886; Popularwissen­­schaftliche Vorlesungen, 1896; Erkenntnis und Irrtum, 1905), összefoglaló műveket írt a mechanika, a hőtan és az optika tárgy­köréről. Mácha Karel Hynek, cseh költő, *1810, 1­836. A cseh romantikus költészet főkép­viselője, nagy hatást tett a legutóbbi idők cseh költészetére. Főműve a Május c. eposz (1836, magyar fordításai: Petneházy F. és Sipos Gy.). Írt drámákat és regénye­ket is: Machairodus (görög, a. m. kardfogú), ki­halt ősi macska-féle. Európában az oligocén korszakban jelent meg, fő elterjedése a plio­cén korszakra esik. Szakító fogai éles pen­gékké alakultak át. Machalovce, 1. Mahálfalva (Szlovákia). Machar Josef Svatopluk, cseh költő, *1864. A modern cseh líra egyik legjellemzőbb képviselője. Kezdetben Bécsben volt ma­gántisztviselő, majd Masaryk lapjának, a „cas“-nak cikkírója lett; a csehszlovák ál­lamban a hadsereg főfelügyelőjévé tették. Irt kritikákat és tanulmányokat, de a leg­nagyobb hatást erősen szocialista, kleriká­lis-ellenes verseivel tette; főbb kötetei: Confiteor Vylet na Krym, Magdalena (ver­ses regény), Golgotha, Machaut [masa] Guillaume de (Guilelmus de Mascandio), francia zeneszerző, *1300,­­’1377. A cseh, majd a normandiai udvar­ban, végül V. Károly francia király udva­rában működött. A XIV. sz. legkiválóbb francia zenésze. Egyházi zenéje még a régi hagyomány merev formanyelvén szólal meg, világi zenéje azonban friss, népie­sebb, modernebb hangokat is hallat. Mint lírai költő is kedvelt volt. Korának igen tisztelt mestere, számos egykorú költő hozzá írt műve tanúskodik közkedveltsé­géről. Zeneműveinek összkiadása 1926—31- ben jelent meg. Mac­áza, kk. Komárom vm. somorjai j.-ában, (1938) 155 lak. U. p. és u. t. Sárosfa. Tr.-tól 1938-ig Macov v. M. néven Csehszlo­vákiához tartozott. Mache-egység, forrásvizek radioaktivitá­sának megadására régebben használt egy­ség, 1­3­64 eman (1. Curie). A Machairodua rekonstruált képe.

Next