Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940)

L - Liber baro - Liber Concordiae - Liberi Marco - Libéria - Liberius, Szt. - Liber pontificalis - Libertás

Libertás parlament behozatalát, a teljes polgár­egyenlőséget (törvényelőtti egyenlőség, közteherviselés stb.) követelték. Ezeknek a szabadságjogoknak forrása eredetileg az újkori individualizmus, melyet a renais­sance ébresztett öntudatra, a reformáció, az angol szabadgondolkodó iskola, a fran­cia felvilágosodás fejlesztett tovább, s mely a XVIII. és XIX. sz.-ban ledöntötte a középkori hűbériség összes maradvá­nyait. A. L. nem alkot egységes, zárt rend­szert, ezért nehéz szabatosan meghatá­rozni. Legfőbb elve az egyéni szabadság, vagyis az a jog, hogy mindenki tetszése szerint élhet és cselekedhet, addig, míg másokat nem korlátoz hasonló jogaiknak gyakorlásában; a közhatalom a nép aka­ratából származik és annak felelős végre­hajtója; a gazdasági tevékenység, a ter­melés és a termelt javak szétosztása nem állami, hanem egyéni feladat. A gyakor­latban a politikai L.-nak a modern par­lament, a többségi elv, a köz­hatalmak el­különülése köszönik létüket, a gazdasági L.-nak pedig a magántulajdon, a gazda­sági erők szabad mérkőzése, a lehetőleg vámmentes szabadkereskedelem a fonto­sabb követelései. A liberális gondolat megtalálható az angol forradalom politi­­i­kai irodalmában, Locke bölcseletében, az 1690.-i angol jogtörvényben (Declaration of Rights), az Egyesült Államok alkotmá­nyában, Montesquieu tanításaiban, Kant politikai filozófiájában és W. Humboldt klasszikus politikai művében. Egyik leg­tisztább foglalata az „Emberi jogok de­klarációja", a francia forradalom nagy okmánya. A gazdasági t. elvei Quesnay és a fiziokraták, Adam Smith és Ricardo munkáiban gyökereznek. A szabadelvű in­tézmények kialakulására elsősorban az an­gol puritanizmus, másodszor a Grotius­­szal kezdődő természetjogi iskola hatott elhatározólag. A L. bölcseleti alapvetése a XIX. sz.-ban Stuart Mill-el tetőződik be. Magyarországon Széchenyi, Kossuth és Deák Ferenc a Ny.-európai L. legtisztább képviselői. A kiegyezés utáni magyar L. több tekintetben is eltért a Széchenyi- és Kossuth-féle hagyományoktól. A L. múlt sz.-i ellenhatásai­­közül a marxizmus a leg­jelentősebb; napjainkban a fasizmus és a nemzeti szocializmus áll vele legélesebb el­lentétben; a gazdasági L. ellen a külön­böző tervgazdasági rendszerek harcolnak. Liber báro (latin, a. m. szabad báró), a középkori Németországban a Gangrafok ha­tósága alól kivett s így közvetlenül a csá­szárnak alárendelt területek birtokosainak neve. Magasabb bírói hatalmat is gyako­roltak. Liber Concordiae (latin), a. m. egyesség könyve, az ev. egyház hitvallási iratainak gyűjteménye; 1580 ban Drezdában adták ki először. L. Hitvallás. Liberi Marco, velencei festő, *1640, +1725. Juppiter és Mnemosyne c. képe a Szépmű­vészeti Múzeumban függ. Libéria, néger köztársaság Afrikában, a felsőguineai partvidéken. Tér: 95.400 km 2, kb. 2 millió lak. (közülük kb. 25.000 ú. n. ameriko-libériai, vagyis az E. Egy. Áll.-ból bevándorolt prot. néger és ezek leszárma­zottai, és kb. 200 fehér). Népsűrűsége 21­ km 2. Felszíne az ország belseje felé emelkedő, trópusi őserdőkkel borított, kevéssé feltárt platóvidék, mely a kb. 40 km széles mocsa­ras tengerparti síkságból elég meredeken emelkedik ki. Éghajlata forró és nedves. A nagyobbrészt pogány v. mohammedán, alig civilizált lakosság némi trópusi ültet­vényes gazdálkodást (kaucsuk-, kávé-, ba­nán-, kopra- és pálmaolajtermelést) folytat. Ásványi kincsei (réz, vas, ólom, cink, gyé­mánt) kiaknázatlanok. Az állam élén a négy évre választott elnök áll. Közigazga­tásilag 9 grófságra és egy szövetségi kerü­letre van felosztva. Fővárosa és fő kikö­tője Monrovia (kb. 6000 lak.). Libertás, Szt., pápa, 352-től 366-ig volt pápa. Konstantius császár követelésére az arles-i zsinat Szt. Atanázt elitélte, L.-t azonban sem kétéves száműzetéssel, sem II. Félix ellenpápa felállításával nem tudták rávenni a zsinat határozatának aláírására. Boroeában töltött két éves számkivetése után a császár visszahelyezte őt Rómába. Ennek az ára valószínűleg az volt, hogy a pápa aláírta a sirmiumi zsinaton szerkesz­tett harmadik formulát. Ennek szövege nem maradt reánk, de bizonyos, hogy L. az arianizmus felé dogmatikai engedményt nem tett, a niceai hitvallás mellett 365-ben kifejezetten állást foglalt, a két első sir­miumi formulát elvetette. Az ő idejében épült a Sta Maria Maggiore templom. Ün­nepe: szept. 23. Liber pontificalis (latin, a. m. pápai könyv), a pápák életrajzgyűjteménye; a legrégibb részének megírását II. Bonifácius pápa ide­jére (530—532) helyezik; a második rész 687. évvel, a harmadik 715. évvel zárul; kortár­sak folytatták 1431-ig. Jó forrásmunka, fő­leg a VI.—IX. sz.-ok történetéhez. Libertás, II. Rákóczi Ferenc 10 és 20 pol­­turás rézpénzeinek közkeletű neve, a raj­tuk levő Pro libertate felirat után. E réz- Libertis, 4197

Next