Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)

N - Nemzeti vagyon - Nemzeti Zenede - Nemzetközi bíráskodás - Nemzetközi büntetőjog - Nemzetközi Diákintézmények

időktől fogva megölte (1222:1. t. c., 1938. évi XXXIII. t. c. 2. §.); e nap, mint minden vasárnap, törvényes munkaszünet (1891. évi XIII. t. c. 1.­­). Az 1898:Y. t. c. II.-pé nyil­vánította ápr. ll.-ét, az 1848. évi törvények szentesítésének napját; e törvényt azonban az 1927:XXXI. t. c. eltörölte és helyébe márc. 15.-t tett© N.-pé. Az 1924 :XIV. t. c. által N.-pé nyilvánított hősök emlékünnepe máj. hó utolsó vasárnapjára esik. Nem hi­vatalos N. az aradi vértanuk kivégzésének napja (okt. 6.), de a nemzet kegyelete mégis hagyományos gyászünneppé avatta. Meg szokták ülni az államfő születés- és név­napját is. Nemzeti vagyon, a nemzet rendelkezésére álló javak összessége. Mind a termelő­­eszközöket, mind a fogyasztási cikkeket magában foglalja. A II.-t a közérthetőség és az egyes alkotórészek összehasonlításá­nak lehetővé tétele végett pénzben fejezik ki. A számítási módszerek eltérők, így le­het ez az egyes személyek vagyonának összegezése az adóalap segítségével, az örö­kösödések számbavétele, a vagyontárgyak (föld, gyár, pénz stb.) összefoglalása stb. A bruttó II.-ból le kell vonni a külfölddel szemben fennálló tartozásokat, viszont hozzá kell adni a külföldi követeléseket. Nálunk Fellner Frigyes végzett e téren úttörő munkát. A nemzeti jövedelem nem az összes javakat, hanem csak egy év be­vételeit foglalja magában. Lényegileg ez nem más, mint a nemzetgazdaságban egy esztendő alatt bekövetkezett jószágszaporo­dás; itt is a legegyszerűbb a tárgyi fogal­makat pénzértékben kifejezni. Magyar­­ország II.-át és nemzeti jövedelmét 1. 17. köt., 4346. old. Nemzeti Zenede, a legrégibb pesti zene­iskola. Alapítója a Pestbudai Hangász-egye­­sület volt, Barlay András tervei szerint. 1840-ben nyílt meg. Első igazgatója Mátray Gábor volt (1840—1875). További igazgatói: Barlay Ede (1875—1901), Erney, Gobbi A. és Tomka (igazgató-tanács, 1901—1918), Szen­­dy Árpád (1913—21), Kern Aurél (1921— 1928), Noseda Károly (1928—1940) és Antalffy- Zsiross Dezső (1940—). A II. támogatására a Pestbudai Hangászegyesület jogutódjaként megalakult társaság 1920-ban feloszlott , va­gyonát a kultuszminisztérium vette át, de 1927-ben újjá alakult, elnöke gr. Zichy Já­nos. Nemzetközi bíráskodás, szuverén államok közt felmerülő összeütközések békés elinté­zési módja. A vitában álló államok a dön­tést egy tőlük független személyre v. szer­vezetre, mint nemzetközi bíróságra bízzák; az államok a döntést előre is kötelezőnek ismerik el. Nem valódi­­­ az olyan nem­zetközi bíróságok működése, amelyek ma­gánszemélyek vitáiban döntenek. Az álla­mok már a középkorban is gyakran kér­ték fel a pápát v. egy érdektelennek mu­tatkozó harmadik állam uralkodóját, hogy a köztük felmerült vitában döntsön. A vá- Nemzetközi Diákintézmények­ ­ oszt­ott bíráskodás intézményét tovább fej­lesztette a hágai békekonferencia 1899-ben, az Állandó Választott Bíróság (1. o.) fel­állításával. Az esetenkint választott bírá­kat az 1920-ban a népszövetségi alapokmány szerint felállított Állandó Nemzetközi Bí­róság (1. o.) szervezetében már hivatásos bírák váltották fel. Egyiptomban az európaiakat érdeklő pe­res ügyek elintézésére, különféle államok polgáraiból vegyesbíróság alakult. Ez sze­mélyi összetétele ellenére is csak állami és nem nemzetközi bíróság. Kínában San­­ghai engedményes területen 1869 óta mű­ködik nemzetközi vegyes bíróság,­­olyan ügyekben, amelyekben az engedményes te­rületen lakó kínaiak vannak érdekelve­­, az egyik fél kínai. Nemzetközi büntetőjog, azoknak a jogté­teleknek az összessége, amelyek az állam büntető hatalmát nemzetközi vonatkozások­ban érintik. Ezek részint a nemzetközi jogba tartoznak, pl. a diplomáciai képvise­lők büntetőjogi mentességét biztosító jog­elvek és a kiadatási jog bizonyos általános elvei, részint az egyes államok büntetőjo­gába, pl. a büntetőtörvények területi hatá­lyát megállapító rendelkezések. Nemzetközi Diákintézmények. Az 1914— 18-as világháború előtt az európai főisko­lai ifjúságot az Olaszországban életre hívott Corda fratres nemzetközi diákszövetség igyekezett összefogni, ennek Magyarország is tagja volt. Ez a szervezet 1924-ben meg­szűnt, helyébe lépett a már 1919-ben Strass­­burgban megalakult Nemzetközi Diákszö­vetség, Confédération Internationale des Étudiants (rövidítve: C. I. E.), székhelye Bruxelles. Magyarországról a MEFHOSz-t 1924-ben a varsói kongresszuson vették fel tagul. 1929-ben a C. I. E. Budapesten tar­totta kongresszusát és ettől kezdve hazán­kat a Magyar Nemzeti Diákszövetség kép­viseli. Az É. Egy. Áll.-ban 1895-ben alakult a prot. jellegű World’s Student Christian Federation, ez a világháború után Genfben Nemzetközi Diáksegítő Akciót szervezett (European Student Relief Committee); e szervezet részéről Magyarország egyetemi ifjúsága 1921 és 1923 között kb. 400.000 svájci frank támogatásban részesült Ebből alakult ki az International Student Service (rövi­dítve: I. S. S.), amely főként diákszociális, egészségügyi és menekültügyi problémák­kal foglalkozik. A Nemzetek Szövetsége eszméjének az ifjúság körében való ter­jesztését és ápolását tűzte ki maga elé cé­lul a Fédération Universitaire Internatio­nale pour la Société des Nations. Az egye­temet végzett nőknek és főiskolai hallga­tónőknek központi szervezete az 1919-ben Londonban alakult International Federation of University Women. A kat. főiskolai ifjú­ság külön szervezetként megalapította a „Pax Romana“ Nemzetközi Katolikus Diák­­szövetséget. Mindezeket az intézményeket közös munkabizottságba fogta össze a Pá­

Next