Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
N - Népszava - Népszavazás - Népszínház - Népszínmű - Népszövetség
sége. Rendszeres N.~ok kb. 150 év óta vannak, hosszas fejlődésen át mindjobban tökéletesedtek és elterjedtek a kevésbbé civilizált államokban is. Nálunk rendesen tíz évenkint tartanak N.-t, ezt külön törvény rendeli el. Utoljára 1930-ban volt N., azonkívül a visszacsatolt felvidéki terület lakosságát 1938. dec. 15.-én, Kárpátalja népességét pedig 1939. júl. 15.-én vették számba. Népszava, a magyarországi szociáldemokrata párt napilapja, 1877-ben indult meg, eleinte kéthetenkint, majd egyre gyakrabban, 1905 óta naponta jelenik meg. Főszerkesztője (1910) Szakasits Árpád, felelős szerkesztő Esztergályos János. Népszavazás, a népesség tagjainak egyénenkinti szavazása bizonyos államjogi változás v. területátruházás esetében. A II. a népek önrendelkezési jogát juttatja kifejezésre. Legelőször a latinfajú népek alkalmazták. N. volt az olasz államokban (1859), Nizzában és Savoyában (1860), Velencében (1866) és Rómában (1870). N. után csatolták Franciaországhoz az addig Svédországhoz tartozó Saint-Barthélémy szigetet (1877). A Párizs-környéki békeszerződések (1920—1921) közül NI.-t csak a versailles-i és a saintgermain-i szerződések írtak elő Eupen és Malmedy, Schleswig, Keletporoszország, Felső-Szilézia és Klagenfurt környékének meghatározott területeire, valamint 15 év múlva a Saar medencére. Annak ellenére, hogy Wilson az önrendelkezési jogot hirdette, a Tr.-i szerződés sehol sem rendelt el N.-t. Magyarországnak a velencei egyezményben (1921) Ausztriával szemben sikerült N.-t biztosítani Sopronra és környékére, ennek eredményekép a vitás területet Magyarország tartotta meg. Németországban N.-t rendelnek el bizonyos esetekben, midőn a birodalmi kormány ezúton kívánja megtudni, hogy a lakosság helyesel-e bizonyos kezdeményezést v. sem. (1933. VII. 14.-i törvény) Népszínház, a Nemzeti Színház műsorának tehermentesítésére és különösen a népszínmű művelésére alakult. Épületét Fellner és Helmer építészek tervezték. 1875. okt. 14.-én nyílt meg. Első igazgatója Rákosi Jenő, neves tagjai Blaha Lujza, Tamássy József, Kassai Vidtor és Pálmay Ilka voltak. A színház fénykorát Ewa Lajos igazgatása alatt (1881—1897) élte. Harmadik igazgatója, Porzsolt Kálmán, szerződtette a színházhoz Küry Klárát és Fedák Sárit. 1908-ban épületébe a Nemzeti Színház költözött és azóta is ott működik. L. még Magyar színészet. Népszínmű, a múlt sz. második felében divatozó könnyebb színpadi műfaj, mely tárgyát a népéletből veszi s melynek hősei, legalább részben a parasztság köréből kerülnek ki. Prózája zeneszámokkal váltakozik, ezeknek anyaga a legismertebb népdalokon kívül leginkább népies műdalokból tevődik össze. Az első II.-nek minősülhető darab Szigligeti Ede Szökött Népszövetség katona c. színműve (1843), melyben népi és városi környezet váltakozva tűnik fel. Zenéjét Szerdahelyi József állította össze, részben népdalokból (pl. Szeretnék szántani), részben divatos népies műdalokból (pl. Ne menj rózsám a tarlóra, Egressy Béni szerzeménye), részben Szigligetinek a darab betétjeként megírt verseihez írt eredeti kompozíciókból. A zenének ez a hármas forrása jellemzi a II.-t továbbra is, a zeneszerző a saját műdalain kívül a népdalt és mások népies műdalait is felhasználja, s minthogy a dalok beállítása népdalszerű, a szerző nevének mellőzésével. A népies műdal kiválóbb szerzői: Egressy, Simonffy, Szentirmay, Erkel Gyula, Dankó stb. nagy népszerűségét nem kis részben a N. közkedveltsége magyarázza. A N. fejlődésének legfontosabb állomásai: A csikós, Szigligeti darabja Szerdahelyi zenéjével, a népi romantika ismert figuráinak első felvonultatása, 1847; A cigány, Szigligeti darabja, Doppler Károly zenéje, 1853; A vén bakancsos és fia a huszár, Szigeti József darabja, Bognár Ignác zenéje, a II. humoros változatának típusa, jellegzetes figurákkal, 1855; A strike, Szigligeti darabja, Balázs Sándor zenéje, a városi elem bevonása a N.-be, 1871; A betyár kendője, Abonyi Lajos darabja, Nikolits Sándor zenéje, a betyárromantika N.-fomája, 1873; A falu rossza, Tóth Ede darabja, Erkel Gyula és Szentirmay Elemér zenéje, a NI.irodalom mintaszerű terméke, 1875. A külön e műfaj számára alakult Népszínház 1875 okt.-ben nyílt meg (Rákosi Jenő igazgatása alatt) s ezzel a Nemzeti Színházban a Népszínház megszűnéséig, 1908-ig, megszűntek a N.-előadások. A Népszínházban előadott N.-vek közül fontosabbak: A sárga csikó (1877) és A piros bugyelláris (1879) Csepreghy Ferenc darabjai, Szentirmay zenéjével, A vereshajú, Lukácsy S. darabja, Szentirmay zenéjével (1877). Erre az időre esik Blaha Lujzának, a II. legnagyobb művészének virágkora. A N. terén az utolsó kimagasló állomás A bor, Gárdonyi Géza darabja, 1901 (Gárdonyi, Dankó és Lányi Géza dalaival). Népszövetség, hivatalos nevén Nemzetek Szövetsége (Société des Nations), a nemzetek közötti összeműködés fokozása céljából a világháború után, a Szövetséges és Társult Főhatalmak kezdeményezésére, Wilson és Smuts elgondolásai alapján, 1919. jún. 28.-án létesült állandó jellegű szervezet. Főszervei a Közgyűlés, a Tanács és a Főtitkárság. A II. és az államok közötti viszonyt az Egyességokmány (1. o.) szabályozta; a résztvevő államok szuverenitása sértetlenül maradt és nem létesült olyan szervezet, amely államok feletti államnak volna tekinthető. A II. működése a nemzetközi jog fejlesztése és népjóléti intézmények létesítése terén eredményekre vezetett, de politikai szempontból a hozzá fűzött várakozásoknak nem tudott megfelelni. 4757 --