Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
N - Néra - Néraaranyos (Zlatiţa) - Neradnovci, l. Nádorfa - Nérahalmos (Prigor) - Néramező (Câmpia) - Néramogyorós (Lescoviţa) - Néranádas (Naidaş) - Nérapatas (Pataş) - Nérasolymos (Socol) - Néraszlatina (Slatina) - Nerău, l. Nyerő - Nerc - Nereus - Neri Fülöp, Szt. - Nering Johann Arnold - Nerium, l. Oleander - Nerman Einar - Nermed (Nermet) - Nermegy (Nermiş) - Nernst Walter - Nernst-tétel - Nero
1700 után alakult ki: fősajátságai a dallamsorok megismétlésén, ill. szekvenciaszerű felemelésén nyugvó architektonika, egyházias ill. modern hangsorok, a szöveghez alkalmazkodó táncritmus, a növekvő szótagszám stb. Külön réteget képviselnek bizonyos szertartásszerű dallamok, aminek a halottsirató, a regölés és a gyermekjátékok melódiái; ezek részben szintén ázsiai kapcsolatokra mutatnak, részben régi európai hagyomány emlékei. Külön említendők azok a dallamemlékek, melyek a magyar II.-ben régi műzenei áramlatok nyomát őrzik s a gregorián korálistól a verbunkosáé nótairodalomig szinte hiánytalanul tükrözik a magyar zenetörténet főbb fázisait. Idevág a hangszeres N. is, mely jóformán tisztán hangszerre alkalmazott énekes dallamokból áll is. Népi hangszerek és stílusában leginkább a XVII. sz. hangszeres parafrázisaival tart rokonságot. A N. és a műzene viszonya bonyolult, alig tisztázott kérdés. Bizonyos, hogy minden N. bőrében van az „alászállott" műzenei emlékeknek, de élete távolról sem szorítkozik a műzenefejlődés régebbi fokozatainak megőrzésére, mint egy ideig hitték, hanem párhuzamos, elütő fejlődés műve és csak befogadja e régi fokozatokat is. Másfelől a NI. számtalanszor, majdnem mindenütt megihlette a művészi zenét s a Ny.- és K.-európai zenestílusok megújhodása ismételten népies áramlatoknak köszönhető (Lasso, Pergolesi, Haydn, Schubert, Brahms, Verdi, Musszorgszkij, Sztravinszkij, Bartók, Kodály). Újabb összefoglaló irodalom: Kodály 7„ A magyar népzene (1937). W. Dánokért, Das europäische Volkslied (1939). L. még Népdalgyűjtés, Néra, a Duna 125 km hosszú, baloldali mellékfolyója Krassó-Szörény vm.-ben. A Szemenikben ered és Ópalánkánál ömlik a Dunába. Néraaranyos (Zlatija), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1384 lak. Neradnovci, 1. Nádorfa (Jugoszlávia). Nérahalmos (Prigor), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1554 lak. Néramező (Câmpia), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1405 lak. Néramogyorós (Lescovia), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1019 lak. Néranádas (Naidas), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 2385 lak. Nérapatas (Patas), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1103 lak. Nérasolymos (Socol), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1749 lak. Néraszlatina (Slatina), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 1049 lak. Nervu, 1. Nyerő (Románie). Nerc, a nyércprém (1. o.) eltorzított, gyakran használt neve. Nereus, a görög mitológia egyik tengeri istene, Pontos és Gaia fia, a tenger játékos hullámait megszemélyesítő tengeri nymphák, a Nereisek v. Nereidák atyja. Neri Fülöp Szt., olasz kat. teológus, az oratoriánusok alapítója, *1515, 11395. 36 éves korában szentelték pappá. A Szentháromság-egyesület megalapításával a beteggondozást lendítette fel. A S. Girolamo della Caritá melletti házban 33 éven át tartott vallásos előadásokat, zene és ének kíséretében (innen az oratorium zenei műfaj eredete); ez lett Rómában a papság és a vallásos élet középpontja; ebből fejlődött az 1564-ben jogilag is rendezett Oratoriánusok kongregációja. Szt. Ignác, Borromei Szt. Károly, Szalézi Szt. Ferenc gyóntatója, lelkivezetője volt. Ünnepe: máj. 26. Nering Johann Arnold, német építész, *1655 körül, 1695. A berlini barokk gazdag tevékenységű mestere. Részt vett a potsdami kastély építésében is. Főműve a berlini Zeughaus (Fegyvertár). Nerium, 1. Oleander. Nerman Dinar, svéd grafikus, *1888. Különösen Lagerlöf Selma műveinek illusztrálása tette közismertté; 1923 óta Angliában működik. Ikertestvére, Birger N., történetíró, a dorpati, majd a stockholmi egyetem tanára. Bátyjuk, Ture N.,1886, radikális irányú politikus, lírai költő. Nermed (Nermet), krassómegyei község, Tr. óta Romániához tart. (1930) 643 lak. Nermegy (Nermis), biharmegyei község, Tr. óta Romániához tart. (1930) 368 lak. Nernst Walter, német fiziko-kémikus, *1864. A fizikai kémia tanára volt Lipcsében, Göttingában, majd Berlinben. Korszakalkotó tudományos munkásságával a matematikának akart a természettudományokban elsőbbséget biztosítani. Munkásságának főbb eredményei: a II.-tétel (1. o.), az elektrolízis, az oldatok természete és a kémiai egyensúly problémáiról végzett kutatások. 1921-ben elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Nernst-tétel, a termodinamika 3. főtétele (1. Hőtan) kimondja, hogy az ú. n. abszolút zérus fok (—2732 C°) közelében a testek belső energiájának, valamint a kémiai átváltozásokban szereplő szabad energiának hőmérsékleti együtthatója zérus érték felé tart. Ebből az következik, hogy az abszolút zérus fok elérhetetlen. Nero, teljes nevén Tiberius Claudius II. Drusus Germanicus Caesar, római császár, 168. Kr. u. 54-ben kezdődött uralkodásának első évei („quinquennium Neronis'*), amíg testőrparancsnoka, Burrus, és nevelője, Seneca, irányították, egy szebb jövő ígéretei voltak. Később az erősen terhelt ifjú urat-