Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)

P - Permi népek - Permise - Perm-korszak (diasz-korszak) - Permoser Balthasar - Permutáció, l. Kombinatorika - Pernambuco - Pernambukfa, l. Franmbukfa - Pernek (Pernek) - Perneşti, l. Pernyefalva - Pernyefalva (Perneşti) - Péró (Szegedinac Jovánovics P.) - Peronospora - Perorvoslat - Perosi Lorenzo

Permi népek kultúrája. E terület gazdasági jelentősége Kr. u. 700—1000 között domborodott ki, ami­kor a nagy szárazföldi útrendszerek révén egyrészt Bizánccal, másrészt az izlám biro­dalmával került szoros kereskedelmi kap­csolatba. Ezeknek a virágzó időknek tanú­bizonyságai a gazdag díszítésű és nagy­szerű kivitelű bizánci és iráni ezüstedé­nyek és arab dirhemek, amelyeket a P. né­pei a prémekért kaptak cserébe. Valószínű­leg finn-ugor törzsek éltek Perm vidékén ebben az időben. Vadászatból és halászat­ból éltek. Istenről és a világról samanisz­­tikus elképzeléseik voltak. Kultusztárgyaik közül nem egy mesteri rajzával és elképze­lésével nehéz feladat elé állítja a kutatót. Legtöbb magyarázatot még a redikori le­letben előkerült emberi dolokra, továbbá a madár v. madárlábalakú csüngőkre talál­hatunk. Permi népek, a finn-ugor nyelvcsalád Ny.-i ágához tartozó zűrjének és votjákok összefoglaló neve. L. még Finn-ugor népek, Votjákok és Zűrjének. Permise, kir. Vas vm. szentgotthárd— muraszombati j.-ában, (1930) 174 lak. u. p. Apátiistvánfalva, u. t. Felssíszölnök. Perni-korszak (dinsz-korszak), földtani ki­fejezés, a földtörténeti ókor legfiatalabb formációja. Nevét az oroszországi Perm kor­mányzóságtól nyerte. Alatta van a karbon­, fölötte a másodkor legidősebb formációja, a triasz-korszak. Helyenként szorosan kap­csolódik a karbonhoz, ezeket az átmeneti rétegeket permokarbonnak nevezik. Heves vulkáni kitörések és kéregmozgások men­tek végbe a P.-ban. Két tagra osztható: idősebb a vörös fekü, fiatalabb a zechstein. A P.-ban­­ lépnek fel utoljára a földtörté­neti ókor jellemző háromkaréjú rákjai, a Trilobiták. Állati maradványai közül leg­fontosabbak a brachiopodák (Productus can­­crinus, Productus horridus), a cephalopo­­dák (Nautilus, Orthoceras), csigák (Belle­rophon), kagylók (Anthracosia) stb. A nö­vények között nevezetesek a Glossopteris páfrányok. A P.-ból eljegesedés nyomai is ismeretesek. A németországi kálisótelepek (Stassfurt) P.-iak. Permoser Balthasar, német szobrász, *1651, 1l732. Főként Drezdában működött, mint a barokk szobrászat kimagasló mestere (Sa­­voyai Jenő apoteózisa, Bécs; Ifját faragó Ámor, Charlottenburg; a Zwinger szobrá­szati díszei és saját síremléke, Drezda). Permutáció, 1. Kombinatorika. Pernambuco. 1. Állam ÉK.­Braziliában, a tengerparton. Ter. 128.395 km 2, (1930) 2.878.000 lak. Területének 1/4 része 500—900 m magas platóvidék, tengerpartját keskeny, termé­keny síkság kíséri. Éghajlata trópusi. Cu­kornád-, gyapot-, kávé-, dohány- és kókusz­termelés, szesz- és textilgyártás, faipar. Fő­városa Recife. 2. P. állam fővárosa Brazi­liában: 1. Recife. Pernambukta, 1. Fernambukta. Pernek (Pernek), pozsonym­egyei község, Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 1069 lak. Határában antimonérc és pirit fordul elő, mely aranyat is tartalmaz. Pernenti, 1. Pernyefalva (Románia), Pernyefalva (Pernenti), aradmegyei köz­ség, Tr­­óta Romániához tartozik. (1930) 612 lak. Péró (Szegedinac Jovánovics P.), az 1735. évi parasztlázadás egyik vezetője, *1655 kö­rül, 1­736. 1735-ben a Tiszántúli jobbágyok a nagy terhek miatt felkeltek. A felkelést eleinte a magyar és rác jobbágyok — ez utóbbiak vezére volt P. — közösen készí­tették elő, de azután egymás ellen harcol­tak. P.-t elfogták, s a katonai bíróság ki­végeztette. Peronospora, a moszat­­gombák közé tartozó élős­ködő növények, több növé­nyen előfordulnak, de leg­veszedelmesebb közöttük a szőlő kártevője (Plasmopara viticola), ez a szőlő leveleit, hajtását és fürtjét támadja meg és pusztítja. Ameriká­ból hurcolták át Európába, 1878-ban állapították meg Franciaországban először, onnan egész Európába el­terjedt. A P. fejlődéséhez meleg és nedvesség kell. Május közepe után szokott fellépni, csak előzetesen le­het védekezni ellene, de a bajt megszüntetni nem le­het. Védekező szere a rézgálicoldat, mésszel („bordós lé“) v. szódával („burgundi lé“) kö­zömbösítve, hogy ne perzselje a szőlőt. Az oldatot 05, 1, esetleg 2%-osra készítik , ezzel permetezik a tőkéket, lehetőleg még mielőtt a gomba spórája a szőlőre került, így a csírázás megakadályozható. Ha a P. már belefutott a növény szövetébe, akkor legfeljebb annak tovább terjedését gátol­ják meg. A burgonyának is megvan a maga P.-ja iPhytophtora infestans). Perorvoslat, a fél kérelme, amellyel a konkrét perbeli állapot megváltoztatását kéri. Erre okok: 1. a bíróság mulasztása; 3. per rendellenes cselekvénye; 2. a fél sa­ját mulasztása; 3. a per alanyaitól függet­len körülmények (pl. a tanú hamis vallo­mása). A P. nem azonos a jogorvoslattan (1. o.), mert ez minden jogsérelem orvos­lása, ellenben a P. csak a jognak meg nem felelő perbeli állapotot változtatja meg. Perosi Lorenzo, olasz egyházi zeneszerző, *1872. Regensburgban tanult egyházzenét, 1895-ben a velencei Szt. Márk székesegyház, 1898—1915-ben a római Sixtina zeneigazga­tója volt, jelenleg a vatikáni zenekart ve­zeti. Főleg egyházi műveket, számos orató­riumot (La risurrezione di Cristo 1898, Giu­seppe in Egitto 1930), köztük egy jelentékeny Plasmopara viti­cola spóratartói egy szülőjévé­ lélelezőnyilásában Erősen nagyítva: 5066

Next