Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
P - Petrikovce, l. Petrik - Petrilaca, l. Oláhpéterlaka - Petrileni, l. Petrelény - Petrilla (Petrila) - Petrilova (Petrilova) - Petriş, l. Marospetres - Petrisat, l. Magyarpéterfalva - Petrivente - Petrmánovce, l. Pétermány - Petroasa, l. Vasaskőfalva - Petróc (Petrovce) - Petrográd, l. Leningrád - Petrografia, kőzettan - Petrolay Margit Waldapfel Imréné - Petroléter, l. Gazolin - Petroleum, l. Ásványolaj - Petroleur - Petromány (Petroman) - Petronell - Petronijevics Braniszlav - Petronius Arbiter - Petropavlovszk - Petropolis - Petroşeni, l. Petrozsény - Petroşnita, l. Petresfalva - Petrosz (Petros) - Petrov Alexej Leonidovics - Petrova - Petrovac, l. Petrőc - Petrovácz Gyula - Petrova Lehota, l. Péterszabadja - Petrovaselo, l. Temespéteri - Petrova Ves, l. Péterlak - Petrovay-kódex - Petrovce, l. Pétervágása, Petróc és Sártó - Petrovgrad, l. Nagybecskerek - Petroviany, l. Tarcaszentpéter - Petrovice, l. Trencsénpéter - Petrovich Szvetiszláv - Petrovics (P.-Nyegos)
Petrikovee, 1. Petrik (Szlovákia). Petrilaca, 1. Oláhpéterlaka (Románia). Petrileni, 1. Petrelény (Románia). Petrika (Petrila), hunyadmegyei község, Tr. óta Romániához tartozik. (1930) 10.665 lak. Szénbányák, fürészárugyár. Petrilova (Petrilova), krassó-szörény megyei község, Tróta Romániához tartozik. (1930) 843 lak. Petri?, 1. Marospetres (Románia). Petrisat, 1. Magyarpéterfalva (Románia). Petrivente, kir. Zala vm. letenyei j.-ában, (1930) 699 lak. u. p. és u. t. Tót szén , márton. Petrmánovce, 1. Pétermány (Szlovákia). Petroasa, 1. Vasaskőfalva (Románia), Petróc (Petrovce), zemplén megyei község. Tr. után Csehszlovákiához került, 1939 óta az önálló Szlovákiához tartozik. (1930) 594 lak. Petrográd, 1. Leningrad. Petrografia, kőzettan, (régebben lithologia, azaz a kövek tudománya), a föld szilárd kérgét felépítő, földtani egységet alkotó, egynemű v. különnemű kőzetek vizsgálatával foglalkozó tudomány. Petrolay Margit, Waldapfel Imréné, író, *1908. Mesekönyvei: Az ezüstpagoda (Trencsényi-Waldapfel Imrével közösen, 1934), A bolhacsősz (1939). Regénye: A paradicsom dombja (1941). Petroléter, 1. Gazolin. Petroleum, 1. Ásványolaj. Petroleur [—lózi, nőnemben petroleuse [—lez], a párizsi kommün 11871) forradalmár gyújtogatói, akik petróleummal öntötték le a házakat, s úgy gyújtották fel. Petromány (Petroman), temesmegyei község. Trója Romániához tart. (1930) 1736 lak. Petronell, község ez Ostmarkban, Nieder- Donauban (Németország), a bécs–pozsonyi villamosvasút mellett. Közelében Carnuntumillík Pannonia egyik legnagyobb városának romjai. Kb. 1200 lak. Petronijevics Braniszlav, szerb tudós, filozófus, író, *1875. Rendkívül sokoldalú irodalmi munkásságot fejt ki: matematikával, asztrofizikával (relativitás-elmélet), őslénytannal s főleg filozófiai és lélektani kérdésekkel foglalkozó írásai jelentek meg. Petronius Arbiter, római író, tr. u. 66. Egy ideig Nero kegyeltje volt, a korabeli Róma egyik legdekadensebb jelensége, akit kortársai divat és ízlés dolgában felülmúlhatatlan mesternek tartottak (arbiter elegantiae). Mint Bithynia proconsula mégis erélyesen tudta Róma érdekeit képviselni. Midőn ellenfele, Tigellinus, a Piso-féle összeesküvésben való részvétellel bevádolta Nérónál, P. Cumae-ban, vidám lakoma közepette búcsút vett barátaitól, felvágta ereit és elvérzett. Satyricon c. 16—20 könyvre terjedő művéből a 15. könyv teljesen, a 14. és 16. töredékesen maradt ránk; ebben remek korképet nyújt a római társadalomról. Magyarra a 15. könyvet Révay J. fordította: Trimalchio lakomája (1920); ugyanő Petrovích monográfiát is írt róla. Sienkiewitz Quo vadis c. regényének P. a hőse. Petropavlovszk, város a Szovjetunióban, Kazakisztánban, az Isim mellett. Mezőgazdasági központ. Kb. 45.000 lak. Petropolis, város Brazíliában, Rio de Janeiro államban; sör-, papiros- és textilipar. (1930) 85.000 lak. Petro?eni, 1. Petrozsény (Románia). Petro?nica, 1. Petresfalva (Románia). Petrosz (Petros), hunyadmegyei község, Trója Romániához tart. (1930) 925 lak. Határában a Sztrigy gyönyörű Zuhogó nevű vízesése és az Inkey Béla barlang, barlangi medve csontjainak leleteivel. Petrov Alexej Leonidovics, orosz történetíró, szentpétervári egyetemi tanár, *1859, 1932. A kárpátaljai rutének múltját kutatta. Petrova, 1. Község Máramaros vm. felsővisói j.-ában, a visóvölgy—borsai vasútvonalon, (1930) 4295 lak. Tr.-tól 1940-ig P. néven Romániához tartozott. Ebben az időben vált el tőle Petrovabisztra község, 2. Petrova, 1. Végpetri (Szlovákia). Petrovac, 1. Petrőc (Jugoszlávia). Petrovácz Gyula, építész, *1877. Főleg a templomépítés terén működött, nevezetesen a kalocsai egyházmegye területén. Budapesten is több katolikus templom épült tervei szerint, így az angyalföldi Béketéren, a Kerepesi-úton. Petrova Lehota, 1. Péterszabadja (Szlovákia). Petrovaselo, 1. Temespéteri (Románia). Petrova Vés, 1. Péteriek (Szlovákia). Petrovay-kódex, gazdag tartalmú énekeskönyv a kolozsvári ref. koll. könyvtárában, Petrovay Miklós máramarosi nemes írta össze 1671—72-ben. Petrovee, 1. Pétervágása, Petróc és Sártó (Szlovákia). Petrovgrad, 1. Nagybecskerek (Jugoszlávia). Petroviany, 1.Tarcaszentpéter (Szlovákia). Petrovice, 1. Trencsénpéteri (Szlovákia). Petrovich Szvetiszláv, budapesti születésű jugoszláv filmszínész, *1894. 1919 óta filmezik, Budapesten a Star filmgyárnál, majd Párizsban, Nizzában francia filmgyáraknál játszott, utóbb berlini gyáraknál szerepelt, Ivan Petrovich név alatt. Filmjei: Lengyelvér, A cárevics stb. Petrovics (P.Nyegos), fejedelmi család Crnagorában (Montenegro). Először Danilo püspök jutott uralomra (*1670 körül,*1735), az ő nevéhez fűződik a poturicák (mohamedán szerbek) kiirtása és a montenegrói szabadságharc kitörése. Miután e családból való püspökök mind szerzetesek voltak, hatalmukat oldalági rokonaik örökölték. Daniló után Száva püspök következett (*1700, * 1771), halála után pedig I. Péter (*1747, 130) foglalta el az egyházfejedelmi trónt. Sok harca volt a törökökkel és a franciákkal, uralkodása jelentékeny részét Montenegro belső berendezésének szentelte. Tör