Uj Idők Lexikona 19-20. Nád - Pozdor (Budapest, 1941)
P - Petrovics Elek - Petrovics Péer - Petrozsény (Petroşeni) - Petrőc (Petrova Bački) - Petrőczy Kata Szidónia, Pekry Lőrinczné - Petrus - Petrus Martyr, Szt. - Petržalka, Pozsonyligetfalu - Petsamo - Petschauer Attila - Pettend - Pettenkofen August von
Petrovics vénykönyvet dolgozott ki és igyekezett a vérbosszút kiirtani. Utóda a trónöröklésben 11. Petár püspök, a szerbek egyik legnagyobb költője (*1812, fl851), a „Hegyek koszorúja" szerzője. Vele az egyházi ág véget ért; a fejedelmi trónon Danilo világi fejedelem követte (*1826, *1860), kit az oroszok is elismertek. Trónrajutása után a törökök megtámadták s csak Ausztria közbelépése mentette meg. Uralkodása alatt kijelölték országa határait s ő rendezte a belső viszonyokat. 1860-ban megölték. Utóda I. Nikola (Nikita) P. Mirkó vajda fia (*1841, +1921), Szerbiával együtt hadat üzent a töröknek és több győzelmet aratott. Legidősebb leánya, Zorka, Karagyorgyevics Petár későbbi szerb király neje lett. Jelcmn pedig Viktor Emánuel olasz király felesége. SI. 1905-ben alkotmányt adott országának és 1910-ben királysággá kiáltotta ki. Mikor az 1914—1918.-i világháborúban országát elfoglalták, különbékét ajánlott fel. 1918. nov. 13. án megfosztották trónjától, külföldön halt meg. Irodalommal is foglalkozott, hazafias költeményeket és drámákat írt. Érdekesek emlékiratai. Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum ny. főigazgatója, művészeti író, *1873. A belügyminisztérium törvényelőkészítő osztályát vezette. 1914-től 1935-ig a Szépművészeti Múzeum élén állt s e 11 év alatt ezt az intézetet a legnehezebb időkben hatalmasan fellendítette, meggyarapította és tudományosan átrendezte, nevezetesen az egész szobortárt, a régi és új képtárt, megalapította a régi Műcsarnokban az Új Magyar Képtárt, a Keletázsiai Múzeumot, a különböző múzeumokban elszórt egyiptomi anyagot egyesítette a Szépművészeti Múzeumban, külön osztályban, előkészítette a régi magyar művészet egész anyagának a Szépművészeti Múzeumban való egyesítését. Megindította s szerkesztette a Szépművészeti Múzeum évkönyvét. P. legkiválóbb művészeti íróink sorába tartozik, fontosabb munkái: Újakról és régiekről; Ferenczy Károly; Samuda Konst i Ungera (svédül); Székely Bertalan jellemrajzához; Mattyasovszky-Zsolnay László; Magyar mesterművek; Élet és művészet stb. E lexikon munkatársa. Petrovics Péter, a magyarországi reformáció egyik buzgó terjesztője, *1480 körül, +1557. Szapolyai János híve, Délmagyarország katonai kormányzója s Temesvár vidékén a reformáció elősegítője. 1552-ben Munkács várának ura lett, 1556-tól, mint János Zsigmond helytartója, Kolozsvár, Debrecen, Nagyvárad vidékén éreztette befolyását a reformáció érdekében. Petrozsény (Petroșeni), hunyadmegyei város és j.-i székhely a Zsil völgyében, (1930) 15.377 lak. Európa egyik leggazdagabb barnaszén-medencéjének központja, a zsilvölgyi felső-oligocénkorú szénelőfordulás egyik legfontosabb bányatelepe. A főtelep vastagsága 30—40 m. A nyersszén hamutartalma 5—25%, nedvességtartalma 05—63%, fűtőértéke 5000—6900 kal. A szén kokszolható. Az 1938. évi termelés 17 millió volt. P.-ért 1916-ban sok harc folyt. A románoknak kétszer sikerült rövid időre elfoglalniok, de visszaverték őket. Közelében van az érdekes növényzetű Szurdok-völgy. Petrőc (Petrovac Batki), bács-bodrogmegyei község, Trója Jugoszláviához tartozik, (1931) 7460 lak. A bácskai szlovákok központja. Hordókészítés. Petrőczy Kata Szidónia, Pekry Lőrinczné, költőnő, *1658, +1708. A Wesselényi-összeesküvés után menekült apjával, br. P. Istvánnal Erdélybe. Ott nőtt fel és ment feleségül gr. Pekry Lőrinchez. Pietista szellemű imádságos könyveket fordított. Verseiben vallásos és anyai érzéseit, házaséletének csalódásait énekelte meg. Petrus (latin), a. m. Péter (1. o.), Petrus Martyr, Szt., domonkosrendi inkvizítor, *1205, +1252. Veronából származott, Szt. Domonkos tanítványa volt, Comóban perjel, majd 1251-ben É.Itália inkvizítora a katarok ellen. Híres volt csodatevő erejéről. Szentté avatták 1253-ban. Ünnepe: ápr. 29. Petrzalka, Pozsonyligetfalu szlovák neve. Petsamo [petszamo], oroszul: Pecsenga, finn kikötőváros az azonos nevű fjord mellett, az É.-i Jeges tenger partján, az azonosnevű finn terület főhelye. Kikötője télen sem fagy be. A határában lévő, világjelentőségű hatalmas nikkelbányák az angol Mond-cég tulajdonában álltak, mígnem 1940- ben a Szovjetunió váltotta magához a kitermelés jogát. A várost a finn vasúthálózattal automobilát köti össze. (1930) 1700 lak. Az 1939—40. évi finn-orosz háborúban heves harcok színhelye volt. Petschauer Attila, kardvívóbajnok, hírlapíró, *1904. 1928-ban elnyerte a legjobb magyar kardvívó címét. Ugyanebben az évben az amsterdami olympián II. helyre került az egyéni kardvívásban s oroszlánrésze volt a csapatbajnokság megnyerésében. Tagja volt az 1932. évi olympiagyőztes kardbajnokcsapatának is Pettend, 1. kir. Somogy vm. szigetvári j.-ában, (1930) 325 lak., u. p. és u. t. Gyöngyösmellék. 2. Kápolnásnyékhez tartozó lakótelep Fejér megyében. A Bpest—murakeresztúri vonalon vasútállomás. Pettenkofen August von, osztrák festő, *1822. +1889. Kupelwieser tanítványa volt, de fejlődésére 1852-től többször megismételt párizsi tartózkodása hatott leginkább. Magyarországot 1848-ban ismerte meg, mikor mint császári katonatiszt a magyarok ellen harcolt Már ekkor több magyar tárgyú rajzot és litográfiát készített. 1851-ben dolgozott először Szolnokon s azután 1855-től 1881-ig nagyrészt ott töltötte a nyarat. P. fedezte fel a magyar alföldi nép és kisváros életének festői érdekességét. Többnyire kisméretű, könnyed előadású, igen friss és 5086