Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
S - Schneeberg - Schneekoppe, l. Óriáshegység - Schneidemühl, - Schneider Magda - Schneider-Trunovszký Mikulás - Schneller István - Schnitzer Eduard, l. Emin pasa - Schnitzler Artur - Schnorr von Carolsfeld Julius - Schnorr von Carolsfeld Ludivg - Schober Béla (Galgóczi) - Schodelné Klein Rozália - Schoeck Ottmar - Schoefft család - Schoen Arnold
Schioen Schneeberg. 1. Hegytömeg Nieder-Donauban (Ostmark), a Raxalpe mellett. 2075 m magas, 92 fan hosszú fogaskerekű vasút visz fel rá. 2. Glatzer S., 1425 m magas hegy a Szudétákban, a Glatzi hegyvidékben. 3. Krainer S. olaszul Monte Nevoso, a Karszt legmagasabb (1796 m) kiemelkedése. Schneekoppe, 1. Óriáshegység. Schneidemühl. 1. Közigazg. kerület Poroszországban. Tér: 7695 km 2. (1983) 337.558 lak. 2. A közigazg. kerület székhelye, a Küdow mellett. Színház, sok iskola, könyvtár, faipar, tégla-, gép- és keményítőgyártás. (1933) 43.180 lak. Schneider Magda, német filmszínésznő, •1911. A német hangosfilm egyik népszerű csillaga, többnyire vígjátékokban és operettfilmeken szerepel (Ketten egy autón, Éjféli szerenád, Zsákbamacska, Egy lány, aki mindent tud stb.). Schneider-Trunovszky Mikulás, szlovák zeneszerző és folklorista. *1881. Budapesten, Bécsben és Prágában végezte tanulmányait. Népdalgyűjtéssel foglalkozott. A szlovák műdal jelentős művelője. Vannak egyházi kamara- és szimfonikus szerzeményei is. Schneller István, pedagógus. *1847. *1939. 1894-ben a kolozsvári egyetemen a pedagógia tanára lett. Kolozsvárott megszervezte a tanárképző intézetet és az új típusú gyakorló középiskolát. Neveléselmélete az ú. m. személyiség pedagógiája, az egyénnek személyiséggé való kifejlesztése a történelmi élettel való átélésszerű benső megismertetése által. Rendszerének világnézeti alapja a tisztult vallásos meggyőződés. Fő munkája: Paedagogiai dolgozatok (3 köt., 1900— 1910). Schnitzer Eduard, 1. Emin pasa. Schnitzler Artúr, osztrák író, *1862, +1931. Eredetileg orvos volt; a századforduló osztrák irodalmának főképviselője. Főleg Bécsben játszó, a magasabb polgári rétegek világát érzékeltető elbeszéléseit, regényeit, színpadi műveit mély lélekismeret és csiszolt stílus jellemzi. Regényei közt első helyen áll a kor súlyos társadalmi és politikai kérdéseit feszegető Der Weg ins Freie (1908). Elbeszélései közül Dammerseelen, Leutnant Gustl, Fraulein Else, Spiel im Morgengrauen, színdarabjai közül Anatol (egyfelvonásosok), Der einsame Weg, Der grüne Kakadu, Trebelei és Der hinge Meriardus válnak ki. Reigen címmel erotikus párbeszédeket foglalt kötetbe. Írásainak javarésze magyarul is megjelent. Lehnorr von Carolsfeld Július, német festő, *1794, +1872. Füger tanítványa. Rómában a nazarénusok köréhez csatlakozott, majd a müncheni s később a drezdai akadémia tanára lett. Főművei a müncheni kir. palota falképei, amelyek a Nibelungmondakört elevenítik meg, a német romantika legnagyobbszabású alkotásai. Illusztrációkat is készített a Nibelung-énekhez Sehnorr von Carolsfeld Ludwig, német énekes, *1836, +1865. A kiváló festő fia volt. Karlsruheban és Drezdában működött, mint kora egyik legkiválóbb Wagner-énekese. Schober Béla (Galgóczi), bankigazgató, •1867. 1916-ban a Pénzintézeti Központ igazgatója, majd vezérigazgatója. 1921-ben pénzügyminisztériumi államtitkár. 1924-ben a Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója, majd néhány évi nyugalom után a Magyar Bank és Kereskedelmi rt. elnöke lett. 1927- ben felsőházi tagságot nyert. Schodelné Klein Rozália, énekesnő, *1807, +1854. A Nemzeti Színház első korszakának egyik legünnepeltebb tagja volt, mint drámai énekesnő. Külföldön is nagy sikerei voltak. 1850-ben visszavonult a színpadtól s haláláig az akkor börtönben sínylődő Nyáry Pál birtokán gazdálkodott. Schoeck Ottmar, svájci zeneszerző. *1986. Lipcsében Max Reger növendéke volt. Zürichben működik mint énekkarvezető. Egyike a német dal kiváló újabb mestereinek. Dalaiban főleg H. Wolf bensőséges irányzatát követi: Gamelen (G. Keller szövegére), Lehendig begraben (dalciklus) stb. Schoefft, pesti művészcsalád. 1. József, •1745 kör., +1803 után. Falfestményekkel díszítette a Fortuna-kávéházat. 2. József Ágost, festő, *1775 körül, +1850. Oltárképeket és arcképeket festett (Ferenc császár, Pázmány Péter). 3. Ágoston, az előbbi fia, •1809. +1888. Bejárta Európát, 4 évet töltött Indiában, ott sok képet festett a fejedelmek számára. Meggazdagodott, palotákat tartott Velencében, végül Londonban elborult elmével halt meg. Képviselve van a Szépművészeti Múzeumban. 4. Borbála, az előbbi húga, tájképeket festett Pesten. 5. Tivadar, az előbbi testvére, Münchenben és Rómában működött, Mehemed Ali egyiptomi alkirály udvari építésze lett. Schoen Arnold, művészeti író, *1887. A fővárosi történeti múzeum igazgatója, műveiben főleg Budapest régi művészetével foglalkozik s több barokk-kori emlék monográfiáját írta meg (A budapesti központi városháza, A budai Szent Annatemplom stb.). Behnauzer, 5415 -