Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

S - Singlér (Šinglar) - Sing Sing - Singularis - Sinigaglia Leone - Sinkai György (Gheorghe Sincai) - Sinn Fein - Sinningia - Sinológus - Sínszeg - Sintar, l. Bükkhegy - Šintava, l. Sempte - Sintea, l. Szinte - Sintér, l. Gyepmester - Sinteşti, l. Bégaszentes - Sint Jans, l. Geertgen tot Sint Jans - Sinto - Sinus - Sinus, l. Trigonometria - Sió

Singler iratot, amely 1918-ig jelent meg, szer­kesztette Lyka Károly. 1911-ben a közön­ség politikai, gazdasági, szociológiai és kulturális kérdések iránt való érdeklő­désének kielégítésére megindította a Ma­gyar Figyelői (1. o.), szerkesztett© Tisza István gr. A könyvkiadóvállalat kiadásá­ban jelent meg 50 éven át (1885—1935) az Egyetemes Regény­tár (1. o.), az olcsó ma­gyar könyv problémájának első sikeres megoldása, továbbá az Egyetemes Regény­­tár folytatása, a Magyar Regények, a Fil­léres Könyvtár, amely az ifjúsági irodal­mat tette olcsó kiadásban hozzáférhetővé a közönség szélesebb rétegei számára; to­vábbá a Milliók Könyve és a Koronás Re­gények c. hatalmas népszerűségre szert tett könyvsorozat. Wolfner József halála után (1932) a vállalat élére fia, Farkas István került s az irodalmi intézetet nagy ará­nyokban fejlesztette tovább; erre az időre esik egyebek közt az Uj Idők Lexikonénak megindítása is. Irodalom: A Singer és Wolfner Irodalmi Intézet ötven éve 1885— 1935 (1935). Singlér (Singlar), sárosmegyei k., Tr.— 1939 CsSzl., azóta Szlovákiához tart. (1930) 380 lak. Sing Sing [szing.], eredetileg É.-amerikai indián faln, majd kisváros Ne­w York ál­lamban, a fővárostól É.-ra, a Hudson folyó partján (1930: 15.241 lak.). Hivatalos neve 1901 óta Ossining, de megtartotta a S.­nevet az 1825-ben itt létesített s 1929-ben újra épített nagy állami fegyház. Singularis (latin), a.m. egyes; a nyelv­tanban az egyesszám neve; általában a. m. különleges, egyedülálló. Sinigaglia [szinigallya] Leone, olasz zene­szerző, *1868. Népszerű hegedűkompozíció­kat és egy hegedűversenyt írt. Piemonti népdalokat adott ki. Sinkai György (Gheorghe Sincai), erdélyi román történész, *1754, +1816. Az erdélyi román népiskolák igazgatója, majd a budai egyetemi nyomda korrektora volt. Élénk levelezésben állt kora számos magyar tu­dósával. Az ú. n. „erdélyi iskola" egyik tagja; főműve, a Cranica Românilor, rész­ben Budán (1808), majd teljes egészében lakiban jelent meg. Írt verseket is, az egyikben József nádort köszöntötte román­­nyelvű pásztorjátékkal­ Sinn Fein (gael, a.m. mi magunk), az írek szeparatista mozgalmának a neve. A S.-mozgalom 1905-ben indult meg, s fő pro­pagandistája egy Griffith nevű ír újságíró, aki lapjában a Nagy Britanniától való tel­jes elszakadást hirdette. L. még Írország, Sinningia, a Gesneriaceae családba tar­tozó növénynemzetség. Kb. 20 faja más föld­­ségi. A brazíliai L. speciosa a kertészet­ben Gloxinia néven kedvelt virágzó csere­pes növény, szobanövényként is hálás. Sinológus, a. m. Kínával (franciául Chine), a kínai nyelvvel és kultúrával foglalkozó szakember. Sínszeg, kampós fejű vasszeg, mely beve­­rése után a vasúti sín (i. o.) talpát a talp­fához erősíti. Hossza 5—16 cm. Ugyanezt a célt szolgálja a síncsavar; ez a sínszeghez hasonló méretű, de szilárdabb és ellentál­­lóbb leerősítést biztosít. Sintar, 1. Bükkhegy (Románia). Sintava, 1. Sempte (Szlovákia). Sintea, S.-Mare, 1. Szinte, S.-Mica, 1. Szí­neké (Románia). Sintér, 1. Gyepmester. Sinte,Kiti, 1. Bégaszentes (Románia). Sint Jans, 1. Geertgen tot Sint Jans. Sinto (kínai eredetű szó, a. m. istenek útja), Japán ősi, nemzeti vallása. Eredeti­leg az ég, a Nap és az égitestek isteníté­­séből, valamint az ősök tiszteletéből állott. Lényeges jellemvonása a Napistennő ötö­dik leszármazójától eredő császár istení­­tése. A korai S.-nak nem volt teológiai v. etikai rendszere. Mikor, Kr. u. 552-ben a buddhizmust bevezették Japánba,­­a S. ele­gyült az új vallással s alaptanait a teoló­gusok buddhista tanításokkal magyaráz­ták. A XVIII. sz.-ban Norinaga Motoori (1730—1801) működésével kezdődött a S.­­nak idegen elemektől való megtisztulása s tudományos alapon való megújúlása. Bár a S. 1889. óta nem államvallás, ma is az udvar vallása. Sinus (latin), a. m. öböl, beszögelés, üreg. Különböző képletek neve az anatómiában. S. a mellüreg bordákmenti, tüdőktől már ki nem töltött rése (S. pleurae), amely a rekeszi és mellkasfali mellhártyalemez összefekvésénél áll elő köröskörül; kóros esetekben folyadék tölti ki. S.-ok az agy­­alapon, ill. a koponyacsontok belső fel­színén futó nagy gyűjtőeres csatornák. S. venosus a jobb szívpitvar kiöblösödő része, a nagy gyűjtőerek beszájadzásánál; innen indulnak ki a pitvar falában tovavezetődve a szív összehúzódásának ingerületei. S. az orrmelléküregek íseve is (S. maxillaris, frontalis). Sinus, 1. Trigonometria. Sió, a Balaton fölös vizét a Dunába leve­zető csatorna. Siófoknál ágazik ki a Ba­latonból, Ozoránál egyesül a Kapossal (Sió- Kapos) és Sióaszárdnál egyesül a Sárvíz­zel. A S. szabályozását már az 1827:XXXII­. tc. elhatározta, de csak 1863-ba­n tör­tént meg a S.- és balatonmenti mocsarak lecsapolását lehetővé tevő S.-bővítés és épült meg a siófoki zsilip, melynek segítsé­gével a S.-n lefolyó vízmennyiség szabá­lyozható. A balatoni fürdőkultura fejlődé­sével mind fontosabbá vált a tó vízszin­­ingadozásainak csökkentése s ez a S.-me­­der további bővítését és a siófoki zsilip átépítését tette szükségessé (1891). Az 1908: XLIX. tc. alapján 1913-ban megindult újabb S.-szabályozás célja hajózóút teremtése volt a Balaton és a Duna közt. A világháború miatt félbemaradt munka 1927-ben újra - 5462 -

Next