Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)
S - Spanyolnád - Spanyolnátha - Spanyol nyelv - Spanyolország
kai Kordillerákban vasat, aranyat, rezet, ként, ólmot, ónt, nikkelt, ezüstöt és foszfátot, Cataloniában barnaszenet, kősót és kálisót bányásznak. Éghajlat. A belső magasföld, a Mezeta szélsőséges, kontinentális éghajlatával szemben áll az ÉNy-i partvidék atlantióceáni, enyhe, kiegyensúlyozott éghajlata és a Földközi tenger mellékének forró, száraznyarú és esős, enyhetelii mediterrán klímája. A csapadék ÉNy.-on a legtöbb, 1800 mm, a Mezeta 500—800 mm, az Ebro medence 500 mm, az Andaluciai medence és a DK.-i partszegély 300—500 mm évi csapadékot kap. Ezeken a területeken csak mesterséges öntözéssel lehet földet művelni. Növényzet. S. növényzete Európának és a Földközi tenger mellékének országai közt a leggazdagabb. A K.-i és D.-i tengerpartok közelében legszebb kifejlődésben találjuk a délszaki, mediterrán növényzetet. A narancs- és citromkertek szakadatlan övben kísérik a partokat. A legszárazabb és legforróbb Murcia tartományban, Alicante mellett, a datolyapálmát hatalmas ligetekben termesztik. A törpe pálma (Chamaerops humilis) különösen Andaluciában honos Az ország túlnyomó, sziklás-köves részének magas cserjések (monte hajó) és törpe cserjések (tamillares) adnak sajátos jelleget. Az előbbiek boróka- és rekettyefajokból állanak, a Cistus-cserjék is óriási területeket (tarales) borítanak. A törpe cserjések főleg illatos ajakos virágú félcserjékből állanak. A Pireneusokban középeurópai jellegű erdő és havasi flóra fejlődött. Állatvilág: S. állatföldrajzilag a palaeartikus régió mediterrán alrégiójába tartozik. Jellemző állatai: É.-i és középső részén a párduchiúz, az északi petymeg és ennek egy alfaja a Baleári-szigeteken, a spanyol v. hegyi kecske és az aranycsíkos szalamandra. D.-i részén az akklimalizálódott egypúpú teve v. dromedár és Gibraltár környékén a magót v. berbermajom, Európa egyetlen vadon élő majma. Lakosság. A népesség fajilag nem, de nyelvileg egységes, bár a spanyol nyelven belül (1. o.) erősek a nyelvjárási különbségek. Kívülük még É.-on baszkok élnek S.ban. Vallási tekintetben, elenyésző kisebbséget nem tekintve, a lakosság egésze római káz. A népesség eloszlása igen egyenetlen. A Mezeta gyéren lakott tartományaival (17—30 km-kint a népsűrűségük) szemben állanak a sűrűn lakott peremvidékek (Andalucía népsűrűsége 40—100/km 2, Catalonia, Galicia, Asturia, Valencia és Murcia népsűrűsége 100—250/km 2). A nagyvárosok is (Madrid, Zaragoza kivételével) mind a partvidékeken vannak. A 100.000-nél népesebb városok száma 11 (Barcelona, Madrid, Valencia, Sevilla, Málaga, Zaragoza, Bilbao, Murcia, Granada, Córdoba, Cartagena). Gazdasági élet. A lakosság főfoglalkozása a földmívelés. A birtokmegoszlás egyenlőt Spanyolország bon, óriási nagybirtokok mellett kis parcellákon dolgozó törpebirtokosok tömegei élnek; a termelési módszer elmaradott, a szükséges mesterséges öntözést csak kb. 6%-ban valósították meg, bár a megművelt földnek kb. fele bérlők és albérlők kezében van. Főtermékek (1939-ben ezer %-ban): búza (28.779), árpa (14.083), rozs (4103), zab (4786), tengeri (8433), rizs (1781), burgonya, hagyma, takarmánynövények, hüvelyesek, cukorrépa, cukornád, dohány, arachis, olajbogyó, szőlő (híres borai a Malaga és Sherry, 1. o.), narancs, alfafű, len, kender, gyapot. Kevés erdőség, legfontosabb fája a paratölgy. Állatállománya (1933-ban ezer drb.): szarvasmarha (3570), ló (568), öszvér és szamár (2189), juh (19 093), kecske (4575), sertés (5412). Halászata főként szardínia, tonhal. Bányakincsei (1939-ben ezer q-ban): lignit (2040), szén (67.530), természetes foszfát, pyrit (kivitel 16.360, ebből kéntartalom 6500), kén, mangán, vasérc (1938: 11.800), rézérc (1938: 300), ólomérc (1938: 320), cinkérc (1938 : 350), ónérc, bauxit, wolfram, ezüst; továbbá higany (1938-ban kivitel 14 500 g). Miként bányászatában, úgy iparában is túlnyomó a külföldi tőkeérdekeltség. Jelentős vas és fém, vegyi, elektromos, konzerv, parafa, gyapot, gyapjú, papír, üveg, mezőgazdasági ipar (répacukor 11,1 millió q, nádcukor 1*4 millió q, bőr 172 millió hl, olívaolaj 3 7 millió q). A nyersselyemtermelés 20 q-t, a műselyeteé 11b.990 q-t tett ki. Pénzegysége a peseta. Behozatala (1935-ben 1689 millió aranydollár) élelmiszer, gép, textiláru, vegyészeti cikk, főként az É. Egy. Áll.-ból, Franciaországból, Nagybritanniából származott. Kivitele (1126) főleg bányatermékek Nagybritanniába, Franciaországba és az É. Egy. ÁM.-ba irányult. Magyarország 1940-ben S.-ból 496.000 P értékű árut hozott be és 420.000 P értékű árut vitt oda ki. Közoktatásügy. Az első népoktatási törvényt 1857-ben hozták. Minden 6—14 éves gyermek iskolaköteles. A tanítás ingyenes, a gyermekeknek azonban csak 75%-a jár iskolába, így a lakosságnak még 1920-ban is 43%-a analfabéta volt. 1936. évi adatok szerint 43.171 elemi iskolában 50.527 tanító 2 225.000 növendéket oktat. Mind a 210 középiskolája koedukációs rendszerű, 123.000 növendékkel (33.000 leány). A középiskolai oktatás hét évig tart és egységes típusú. Van még 191 szakiskola és 53 tanítóképző. Főiskoláinak száma 14, 12 egyetemen 665 tanár 32.000 diákot tanít. Közlekedés: A vasúthálózat európai viszonylatban meglehetősen gyér. A vasútvonalak hossza (1930) 15.867 km (100 km 2-re 31 km vasút jut), a távíróvonalaké (1932) 54.010 km, a telefonvonalaké (1932) 1.457.050 km. Az automobilizmus és a parti hajózás jelentősebb. A repülőközlekedés kifejlesztés alatt áll. A tengerentúli hajóforgalom nagyarányú (1934 : 62.575.000 t.); nagy kikötők: Barcelona, Valencia, Alicante, Málaga, Al — 5501 —