Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

R - Rágcsálók (Rodentia) - Raggamby András, l. Fluck András - Rágla - Rágócsápúak v. ollóscsápúak - Ragout - Ragozó nyelvek, l. Agglutináló nyelvek - Ragtime - Ragusa - Ragusai Félix, l. Petancsics Szretyko - Ragusai Vince - Ragyóc (Ordzoviany) - Ragyolc - Răhău, l. Rehó - Rahl Karl - Rähnitz-Hellerau - Rahó - Rahonca - Raics István - Raicsev Georgi - Raiding, l. Doborján - Raikes Robert - Raimondi Marco Antonio - Raimund

Rágcsálók Furak­enyvet túrófeh­érjéből készítenek, nátriumfoszfát és­­szulfit, valamint oltott mész segélyével. Papírragasztó-szeri, arab mézga, enyvféleségek, burgonyaliszt, dex­trin, halenyv szolgálnak. A bőr­e. közt nagy a szerepe a csiriznek, valamint az enyv­­féleségeknek, pl. la káliumbikromátport és glicerint tartalmazó enyveknek. Bizonyos erős bőrfajták­­(bőrszíj, hajtószíj) ragasz­tására aszfalt, gyanta, guttaperdia tar­talmú vegyi keverékeket használnak. A cipőipari R. között a csiriz és a kaucsuk­­ooldat szerepel. Gumitalpakra 10%-os benzi­nes paragumioldatot használnak. Fém-R. gyanánt kitteket használnak. Fém és kő egymáshoz való ragasztására kénporos, vasreszelékes és grafitporos kittet használ­nak, v. őrölt cserép és grafit porát kén­virággal való összeolvasztással kitté egye­sítik. Rágcsálók (Rodentia), az emlősök osztá­lyának egyik rendje. Általában kicsiny ter­metű, az egész Földön megtalálható, nö­vényevő állatok; a ma élő emlős fajoknak több mint egyharmada közéjük tartozik. Szemfogaik nincsenek, mindkét állkapcsuk­ban 2—2 nagy, gyökér nélküli s azért állan­dóan­ növő, vésőalakú metszőfoguk van. Egyeseknek még 2 kicsiny, rejtett metsző­foguk is a felső állkapcsukban, ezeket ket­­tősfogúak (Duplicidentata) néven, mint a R. egyik alrendjét különböztetik meg (nyúl­félék), míg az összes többiek az egy­szerűf­ogúak (Simplicidentata) alrendbe tar­toznak (sülök, egerek, mókusok stb.). Raggamby András, 1. Vluck András (Rag­­gambi). Rágta, kir., Beszterce-Naszód vm., beszter­cei felső j. (1930) 440 lak. Tr.—1940-ig Ragta (Románia). Rágócsápúak v. ollóscsápúak (Chelicerata), az ízeltlábúak egyik osztálya, két alosz­tállyal, melyek egyikét az óriás pókrákok (Gigantostraca), másikát pedig a pókfélék (Arachnoidea) alkotják. Első, a szájnyílás előtt v. amellett lévő végtagpárjuk nem csáp, hanem a zsákmány megragadására való, esetleg a táplálék megrágásában is segítő, végén ollós szerv (,,rágócsáp“). Ragout [ragu], darabokra vágott halból, rákból, húsból, belső részekből (máj, mirigy) v. főzelékféléből, gyakran ezek keverékéből készült, francia eredetű étel, így készül a R.-leves is. Ragozó nyelvek: 1. Agglutináló nyelvek. Ragtime [regtejm], gyorsütemű, szinkópás ritmusú amerikai eredetű tánczene, a „jazz" előfutára. Ragusa: 1. Tartományi székhely Olaszor­szágban, Siciliában, (1936) 49.530 lak. Szé­kesegyház. Jelentős bitumenes mész-, asz­falt- és súlypátelőfordulás. 2. Város Dal­máciában. 1. Dubrovnik. Ragusai Félix, 1. Petancsics Szretyko. Ragusai Vince, szobrász, a XVI. sz. elején működött Sáros vm.-ben; a kisszebeni, ber­zeviei és bétbársi templomok renaissance­­részletei R. művei. Neki tulajdonítják Lar­­dus Tádé kassai sírkövét (1514). Ragyóc (Ordzoviany), szepesmegyei k., Tr.—1939. CsSzl., azóta Szlovákiához tart (1930) 251 lak. Ragyolc, kir., Nógrád vm. losonci j., a hat­van—füleki vasútvonalon, (1938) 2289 lak. Kőbánya, Tr.—1938. Rad’ovce (CsSzl.), Raháu, 1. Rehó (Románia). Rahl Karl, bécsi festő, (1812, f 1865. Velen­cei, római tartózkodás után nagy tanítói te­vékenységet fejtett ki Bécsben, előbb az akadémián, később magániskolájában. Ek­lektikus stílusa azon az elven alapult, hogy össze kel egyeztetni a római formát a ve­lencei színnel. Ilyen értelemben készültek nagy falképei az oldenburgi hg.-i palotá­ban, a bécsi Sina-palotában stb. Magyar­­ország számára oltárképet (Debrecen) és nagyszámú képmást festett. Tanítványai közé tartozott Lotz Károly is. Rahnitz-Hollerau, község Németors­zágban, a szászországi Dresden-Bautzen kerületben. (1935) 4698 lak. Nevezetes iparművészeti mű­helyek. Itt alapította Dalcroze 1911-ben, ké­sőbb Laxenburgba (B­écs) áthelyezett moz­gásművészeti iskoláját („Schule Hellerau"). Rahó, nk., j.-i székhely Kárpátalján, a Máramarosi közig, kirendeltségben, a nagy­­tibava (Havasalja)—busz­ti vasútvonalon, Ho­­verla-gát állomással autóbuszjárat köti ösz­­sze, (1939) 9863 lak. A Tisza két partján, 1300 —1400 m magas erdős hegyek között, 450 m magasságban épült, kedvelt üdülőhely és a kárpátaljai természetjárás központja. J.- és szolgabíróság, gimnázium, polg. iskola és erdőigazgatóság, turistaszálló. Ásvány­vizek. 1914-ben heves harcok színhelye volt. Tr­.—1939: Rachov (CsSzl.). L. az 514. táblát. Rak­onca, kárpátaljai kir., ungi közig. ki­­rendeltség, ungvidéki r., (1939) 713 lak. U. p. Névieké, u. t. Ungvár 1. Tr.—1939: Orecho­­vice (CsSzl.). Rates István, zongoraművész és műfordító, *1912. Főleg mint zongorakísérő szerepel. Kötete: P. Verlaine verseiből (1939). Ratesev Georgi, bolgár író, *1882. Kiváló elbeszélő; színműve: A szarvas birodalma. Raiding, A. Doborján (Német Birod.). Raikes Robert, angol emberbarát, *1735, 1180. Gloucesterben élt, mint újságíró, 1781- ben a züllésnek induló utcagyerekek közt kezdett vasárnaponkint bibliai iskolát, ezzel az ú. n. vasárnapi iskola megalapítója lett. Raimondi Marco Antonio, olasz rézmetsző, *1480 kör., 11534 kör. Mantegna és Dürer ha­tása alatt készítette rézmetszeteit, főleg Rafael rajzai és vázlatai után; ő volt az első, aki színes, festői hatásokat tudott elérni a másoló rézmetszésben. Raimund, toulouse-i grófok. J. R. de Saint- Gilles, 1l­05. Az első kereszteshadjárat egyik vezére. Jeruzsálem elfoglalása után a jeruzsálemi királyságtól É.-ra elterülő tripoliszi grófság ura lett. 2. VI. R., *1156, 5214 —

Next