Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

S - Sinca, l. Újsinka - Sinclair Upton - Síncsavar, l. Sínszeg - Sindh - Sinding Christian - Sinding Otto - Sinding Stephan - Sine cura - Sine ira et studio - Sine qua non - Sinersig, l. Szinérszeg - Sínfalva - Singapore - Singcsont - Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt.

Főleg oly kisebb forgalmú vonalakon al­kalmazzák, ahol nagy távolságokat nagy sebesség mellett kell gazdaságosan meg­futni és felesleges várakozási és előkészí­tési időket (szén- és vízfelvétel) kell kikü­szöbölni. Az első S-k szárnyvonalak össze­kötésére szolgáltak és tulajdonképpen sí­nen járó autóbuszok voltak. A korszerű S. sebessége már jóval 100 km/óra felett van. Magyarországon a S. különleges fajtája alakult ki, a Ganz-gyártmányú „Árpád“­­típusú S., melyet a Jendrassik-rendszerű nyersolajmotor fogaskerékáttétellel hajt. Sinca, S.-Nouo, J. Vjsinka; S.-Veche, 1. Ósinka (Románia). Sinclair [szinkler] Upton, amerikai író, *1878. Regényeivel elsősorban szociális esz­méi diadalra jutásáért küzd s csak másod­sorban törekszik a kifejezésmód tökéletes­ségére. Írói tevékenysége mellett aktív po­litikai működést fejtett ki, alapítója többek közt az Intercollegiate Socialist Society­­nek. Első nagy sikerét The Jungle c. re­gényével aratta, mely a chicagói vágóhidak működését leplezte le. Számos ismert regé­nye közt említésre mél­tó: The Metropolis, The Money­ Changers, Love’s Pilgrimage, King Coal, The Milleneum, Oil!, Boston, Roman Holiday, Wet Parade, Little Steel, Expect No Peace. Sok megjelent magyarul is. Önéletrajza: American Outpost, A Book of Reminiscences (1932). Síncsavar: 1. Sinszeg, Sindh. 1. Az Indus folyó egyik neve. 2. Tartomány Britindiában, Bombay presiden­­cyben. Tér: 120.445 km 2, (1931) 3.885.308 lak. Székhelye és főkikötője Karachi. Linding [szin.] Christian, norvég zene­szerző, *1856. Tanulmányait Oslóban és Lip­csében végezte, Berlinben, Rochesterben (Északamerika) működött, majd Oslóban te­lepedett le. A norvég népi zenének jelleg­zetes színeit Wagner formanyelven dolgozza fel. Főművei kamarazeneszerzemények, azon­kívül szimfóniák, hegedűversenyek. A szent hegy (opera), ismert szalondarabja: Tavaszi zsongás (Frühingsrauschen). Linding Ottó, norvég festő, *1842, *­909. A skandináv népéletből vett képeivel tűnt fel. Képviselve van a Szépműv. Múzeumban. Linding Stephan, német szobrász, *1846, *1922. Főként Koppenhágában élt s francia hatás alatt alkotott műveivel a dániai szobrászat kiváló képviselője volt (Barbár anya, Oslo). Sine cura (latin), a. m. gond nélkül; olyan javadalmazást értenek alatta, amelyért alig­­­ egyáltalán nem kell közvetlen ellen­szolgáltatást tenni. Sine ira et studio (latin), a. m. harag és részrehajlás nélkül. Tacitus megfogalma­zásában az elfogulatlan, tárgyilagos törté­netírás jelmondata. Sine qua non (latin), a. m. elengedhetet­len feltétel, szószer­int a. m­. ami nélkül nem. Sinersig, 1. Szinérszeg (Románia), Singer és Wolfner Sinfalva (Cornesti), torda-aranyosmegyei k., Tr­­óta Romániához tart. (1930) 906 lak. Singapore [Szingapúr]. 1. Sziget Malakka félsziget D.-i csúcsán. Tér: 562 km 2. (1934) 525.228 lak. A szárazfölddel 1200 m hosszú vasúti töltés köti össze. Közigazgatásilag Straits Settlements-hez tartozik. 2. Straits Settlements fővárosa, brit hadi és keres­kedelmi kikötő, megerősített flottatámasz­pont az az­onos nevű szigeten, 10 km hosz­­szúságban a tenger partján. Három rész­ből, európai, kínai és m­aláji negyedből áll. Számos templom, mecset és pagoda, bankok, múzeumok, botanikus kert. Ipara kaucsuk-, hajó- és bőrgyártás, ónkohászat. A kereskedelem kínaiak kezében van. hat. és anglikán püspökség, repülő- és rádió­­állomás. Kiviteli cikkei: kaucsuk, éh, kopra, hal; beviteli cikkei: kőszén, élelmiszer, do­hány- és gyapotáruk. (1933) 410.220 lak. L. az 556. táblát. Singcsont (latinul: ulna), az alkar két csontja közül a kisujji oldalon levő csö­ves csont. Jó kitapinthatósága miatt ré­gen mértek vele (sing.). A könyöki végen, vaskos, a felkarcsonttal csak a S. ízesül, míg a csuklóízületben az odáig már je­lentősen elvékonyodott vég az orsócsont­tal szemben nem vesz részt lényegesen. Ritkábban törik el, mint az orsócsont. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., könyv- és lapkiadó vállalat (elnöke: Her­­czeg Ferenc). Az élő magyar irodalom ter­jesztésére alakult, 1885-ben. Szellemi irá­nyítója Wolfner József (1. o.), a cég egyik alapítója volt; jelmondata: „Magyart a magyarnak!" A következő írók összes mű­vei a S. kiadásában jelentek meg: Herczeg Ferenc, Ábrányi Emil, Csathó Kálmán, Farkas Pál, Gulácsy Irén, Harsányi Zsolt, Juszh Zsigmond, Kiss József, Lövik Ká­roly, Lőrinczy György, Lyika Károly, Pósa Lajos, vitéz Somogyváry Gyula, Surányi Miklós, Terescsényi György, Tömörkény István, Tutsek Anna, Zsigray Julianna. A következő írók műveinek legtöbbjét S. adta ki: Barabás Gyula, Bársony István, Bene­dek Elek, Bródy Sándor, Endrődi Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Pekár Gyula, Rab Gusztáv, Szabó Lőrinc, Szabolcska Mi­hály, Szentmihályiné Szabó Mária. Kiváló íróink segítségével megteremtette a ma­gyar ifjúsági irodalmat; újító szerepe volt a tankönyvkiadás terén, mert elismert írókkal íratott tankönyveket; harcolt a ponyva ellen; folyóiratok egész sorát kel­tette életre. 1888-ól 1927-ig, kezdetben Mik­száth Kálmán, majd Herczeg Ferenc szer­kesztésében adta ki a Mikszáth Almanach (1. o.) c. irodalmi évkönyvet. A vállalat kiadásában jelenik meg 1895 óta az Uj idők (1- o.), szerkeszti Herczeg Ferenc; 1889 óta Az Én Újságom, szerkesztette Pósa Lajos, majd fiaal Mózes. "1895 óta a Magyar Lányok, szerkeszti Tutsek Anna. 1902-ben megindította a Művészet (1. o.) c. folyó­

Next