Uj Idők Lexikona 21-22. Pozdorja - Szikes (Budapest, 1941)

Sz - Széchényi v. Széchenyi (Sárvári-Felsővidéki) család - Széchenyi Béla gr. - Széchényi Bertalan gr. - Széchényi Ferenc gr. - Széchényi György gr. - Széchenyi István gr.

— Li alatt fel nem vett címszók , aktt találhatók I ■— lépésükhöz az ifjabb párizsi művészek hasonló szervezkedéséből merítettek ösztönzést. Példájukat rövidesen egyebütt is követték. A bécsi Sezession 1898-ban alakult meg G. Klimt vezetésével s O. Wagner, J. Hoffmann, A. Roller, E. Orlik s mások közreműködésével. A berlini S. élén Liebermann, Leistikow és Slevogt állt. A stílus a naturalizmus elvét igyekezett érvényre juttatni az iparművészetben és az épülethomlokzatok díszítésében növényi motívumok alakításával és stilizálásával. A S. építő- és díszítőstílusa csakhamar elterjedt Magyarországon is, alig másfél évtized múltán azonban kiment a divatból; bizarr túlhajtásai nyomán a köztudat minden újszerű művészeti stílust 8.-nak nevezett, így azokat a képzőművészeti koráramlatokat is (expresszionizmus, kubizmus), amelyeknek semmi közük nincsen hozzá. Széchényi v. Széchenyi (Sárvári-Felsővidéki), Nógrád vm.-ből származó régi család. Őse, Szabó Lőrinc, szécsényi várbeli katona. Fiai, akik a S. nevet viselték: György (*1592, +1695), esztergomi érsek (1. o.) és Lőrinc, 1678-tól a sárvári-felsővidéki uradalom birtokosa, 1629-ben magyar nemesi oklevelet kaptak. Az utóbbi gyermekei: Pál (*1642, +1710), kalocsai érsek (1. o.) és György (*1656), vitéz katona, ez utóbbi részt vett Buda, Fehérvár, Kanizsa és Szigetvár ostromában, majd 1697-ben magyar gr.-i rangot kapott. Ernő (*1864, +1935), 1916-ban a S.-Wolkenstein családnév használatára, majd Miklós (*1906), 1927- ben a S.-Erdödy családnév használatára nyert engedélyt Széchenyi Béla gr., koronaőr, S. István gr. fia, *1837, +1918. 1861-ben orsz. gyűl. képviselő lett, 1862-ben Amerikában járt, 1867-ben és 1870-ben Afrikába vezetett oroszlánvadász expedíciót. Középázsiai kutató útjára 1877- ben indult el Lóczy Lajos geológus, Kreitner térképész és Bálinth Gábor nyelvész kíséretében. Bejárták Jávát, Borneót, Japánt, K.Kínát, de Tibetbe nem tudtak bejutni. Jünnanon keresztül Hátsó-Indiába sikerült menniük. Az expedíció hazatérte után S.-t 1880-ban az Akadémia tiszt, tagul választotta, 1896-ban nagyjutalommal tüntette ki, az egyetem pedig tiszteletbeli doktorrá avatta. 1897-ben v. b. t. tanácsos, 1901-ben koronaőr lett. Útikönyve (S. Béla gr. k.-ázsiai útjának tudományos eredményei, 1890—97, 3 köt.) magyarul, németül és angolul jelent meg. Széchényi Bertalan gr., politikus, *1866. Kulturális és közjótékonysági tevékenység után 1893-ban lett a főrendiház tagja és 1912-ben alelnöke. Az újonnan alakult felsőház 1926-ban alelnökévé, majd 1935-ben elnökévé választotta. Nagy képzettségű gyakorlati gazda, aki birtokát a legjobb gazdaságok egyikévé fejlesztette. Széchényi Ferenc gr., v. b. t. t., több megye főispánja, főkamarásmester, az országbíró helyettese, *1754. +1820. A M. Nem Széchenyi zeti Múzeum megalapítója. Alapítólevelét 1802-ben állította ki s ebben 25.000 kötetnyi nyomtatott és 2000 kéziratos műből álló céltudatosan gyűjtött Hungaricumkönyvtárát, térképgyűjteményét és éremgyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. A Múzeum felszereléséről és elhelyezéséről is maga gondoskodott s amíg élt, személyzetét is maga fizette. A könyvtárt 1818-ban további 9200 kötettel és 6000 rézmetszettel gyarapította. Katalógusait (könyvek, kéziratok és érmek, összesen 8 köt.-ben) a saját költségén nyomatta ki. Szobra a M. Nemzeti Múzeum kertjében áll, a Nemzeti Múzeum könyvtárát az ő nevéről nevezték el. S. István gr. (1. o.) édesatyja. Széchenyi György, esztergomi érsek, *1592, +1695. 1644-ben pécsi, 1648-ban veszprémi, 1658-ban győri püspök lett, 1668-ban kalocsai és 1685-ben esztergomi érsek. Budán a jezsuitáknak kollégiumot, a kapucinusoknak kolostort alapított, papnevelő és fiúnevelő intézetet létesített, a vár megerősítéséről gondoskodott. Pesten a rokkantaknak otthont szerzett (régi városháza), a felszabadító háború sebesültjeiről és pestiees betegekről gondoskodott. Az ország több városában jezsuita kollégiumot állított fel, letelepítette a domonkosokat és ferenceseket, a klarisszákat, és orsolyitákat. Széchényi György gr., politikus, *1889, +1938. A világháború utolsó évében Zemplén vm. főispánja volt. 1931-ben kereszténypárti programmal képviselővé választották. Főleg agrár- és szociális kérdésekkel foglalkozott. Korunk Szava c. kat. folyóiratot alapított. Széchenyi Imre gr., diplomata és zeneszerző, *1825, +1898. Mint diplomata különösen Berlinben működött. Sopronmegyei kastélyában, Horpácson, Liszt Ferencet, majd 1893-ban II. Vilmos német császárt is vendégül látta. Egyik-másik szerzeményét Liszt Ferenc is műsorra vette, Einleitung und ungarischer Marsch c. műve Liszt átiratában jelent meg. Széchenyi István gr., „a legnagyobb magyar“, politikus és író, *Bécs 1791. szept. 21., +Döbling 1860. ápr. 8. Atyja S. Ferenc gr., a M. Nemzeti Múzeum alapítója, anyja Festetich Julianna, a keszthelyi Georgikon alapítójának, Festetich György gr.-nak húga. Mint gyenge testalkatú gyermek csak 9 éves korában kezdte meg tanulmányait. 18 éves korában bevonult a nemesi felkeléshez s mint főhadnagy vett részt a győri csatában (1809). 1813-ban, mint futártiszt egyik megbízásának merész és sikeres végrehajtásával elősegítette a lipcsei csata szerencsés kimenetelét. A Napóleont legyőző szövetséges csapatokkal együtt bevonult Párizsba (1814). Ekkor már több hadi kitüntetés tulajdonosa volt. A bécsi kongresszus idején ott volt az osztrák fővárosban s részt vett az egész Európából egybesereglett előkelőségek mulatságain. Mikor Napoleon Elba szigetéről visszatért, Új Idők Lexikona, XXII. 5601 — 851